create counter

Amikor egy porszemnyi is túl sok

Főoldal/Allergia és túlérzékenység/Amikor egy porszemnyi is túl sok

Amikor egy porszemnyi is túl sok

Allergiák oka és kezelési lehetőségei

Manapság emberek milliói szenvednek allergiától, és számuk napról napra emelkedik. A legfőbb bűnös egyértelműen a környezetben található, a szervezetet mind jobban megpróbáló idegen anyagok végeláthatatlan sora. Ehhez adódik a növekvő szellemi és lelki megterhelés, az állandósult stressz, a folytonos rohanás, a mind keményebbé váló egzisztenciális küzdelem és a modern kor számtalan más pszicho-szociális terhe, melyhez a mai emberek többsége nem tudott még alkalmazkodni. Ez nem  is csoda, hiszen a fejlődés mai üteme mellett   nem sok idő marad az adaptálódásra.

Mi is az allergia?

Allergiás megbetegedés – ha nem is így hívták – mindig volt, erre utal többek közt III. Richárd eper-allergiájának leírása. Először 85 évvel ezelőtt a bécsi orvos, Pirquet határozta meg az “allergia” fogalmát. A betegséget az immunrendszer specifikus változásának fogta fel, mely egyes anyagokkal szemben túlzott érzékenységhez vezet. Az immunrendszer végleges kifejlődése – ha beszélhetünk véglegességről –  rendkívül komplex és hosszadalmas. Nem csoda, ha nem könnyű megérteni egyensúlyának felborulását  és újra helyreállítani a rendet.

Az elvégezhető bőr-, vér- és inhalációs tesztek sokféle kiváltó okot deríthetnek fel, de a vizsgálati eredmények csak 30%-os találati arányt mutatnak. Ráadásul a mérések nem mindig reprodukálhatók (vagyis nem biztos, hogy megismétléskor ugyanaz ad pozitív eredményt).

Ételallergia

Ma már nálunk is több az ételallergia. Korábban csak kevés, allergiát kiváltó  élelmiszert tartottak számon. Az elmúlt években kiderült, hogy  bármilyen – akár a legkevésbé gyanús – étel kiválthat allergiás reakciót. A tünetek nem biztos, hogy a szokásos hasfájás, hasmenés vagy bőrtünet képében jelentkeznek, hanem bizarr panasz-variánsok keletkezhetnek. Nem ritka a generalizált ödéma-képződés, a magasvérnyomás, fejfájás, és a  testsúlyingadozás sem. Azok a betegek, akik egyik napról a másikra 2-3 számmal nagyobb vagy kisebb méretű ruhát kénytelenek hordani, teszteljék le, nincs-e ételallergiájuk.

A tápanyag-allergia regionálisan eltérő, és kortól függően is változik. Gyermekkorban a tejfehérje, a tojásfehérje, a házpor, a háziállatok szőre és bőrének foszlányai, virágpor, olajos magvak és az eper a leggyakoribb allergiát kiváltó faktor. Ezek jó része felnőtt korra megszűnik, helyettük azonban megjelenhetnek mások. Az allergiára való hajlam sajnos örökölhető, ezért a családi anamnézis nagyon fontos.

Kersztallergiák

A pollenre érzékenyek, szénanáthások egy része allergiás lehet a zöldségekre, gyümölcsökre, magvakra. Fogyasztásuk után duzzadt ajak, száj-, torokviszketés előfordulhat.
Oka, hogy az allergiát kiváltópollen egy kis fehérjeszakasza megegyezhet a rendszertanilag távol álló növény egy hasonlóan apró fehérjeszakaszával. Az egyik növény miatti allergia előjöhet a másik növényre is.
Nem csak a száj körüli tünetek fordulhatnak elő, hanem gyomor-, bélrendszeri tünetek, sőt ritkán életveszélyes állapot is kialakulhat. Tehát nem árt odafigyelni, mit eszünk.
Az alábbi lista tartalmazza, melyik allergiánál, mivel legyünk óvatosak.

Nyírfa: alma, körte, cseresznye, őszibarack, sárgabarack, szilva, kivi, mogyoró, mandula, zeller, sárgarépa, burgonya, paradicsom, kesudió.

Égerfa: mandula, alma, zeller, cseresznye, mogyoró, őszibarack, körte.

Fűfélék: paradicsom, dinnye, narancs, fehérrépa, burgonya, mogyoró, borsó, búza, bab, lencse, avokádó, gabonák.

Parlagfű: dinnyék, banán, cukkini, uborka.

Fekete üröm: Zeller, sárgarépa, petrezselyem, szotyi, méz, dinnye, banán, kömény, ánizs, koriander, élesztő.

Poratka: rák, tenger gyümölcsei.

Talán a poratkánál a leggyakoriabbak a keresztreakciók, de ez egyénenként változó. Ami nagyon fontos! Aki allergiás valamire, keresse fel orvosát, a megfelelő kezelésért. Egy kezeletlen allergia később nagyobb bajokat is okozhat.

Az emésztőrendszer és az allergia

Az allergiás panaszokért felelős anyagok jó része a bőrön és a tüdőn keresztül jut a szervezetbe. Nem elhanyagolható az emésztőrendszer szerepe sem, hiszen a bélnyálkahártya felszíne nagyobb az előbbi kettőnél együttvéve (3oo-4oo m2 ). Ezért az allergének bekerüléséhez nagyobb felületet biztosít, és a benne található nyirokerek és nyirokcsomók is lényegesek. Egyes teóriák szerint a bélnyálkahártya az immunrendszer 8o %-át teszi ki, tehát fontos az emésztőrendszer állapota. Ha valaki allergiában szenved, része van ebben a bélnyálkahártya  elváltozásának is. Az allergiás betegek nagy hányadánál bél- candidiázis mutatható ki, ami részben a mértéktelen antibiotikum használattal, részben a helytelen táplálkozással (túlzott édességfogyasztás) és más civilizációs problémával magyarázható. Az elszaporodott sarjadzó gombák felborítják a normális bélbaktérium flórát (vagy a tönkrement bélflóra  teszi lehetővé a gombák elterjedését), toxinjaik és a táplálékból hatásukra keletkező káros anyagcseretermékek irritálják a bélnyálkahártyát és károsítják az immunfolyamatokat. Sok olyan anyag jut be a most már szűrő funkcióját betölteni képtelen bélfalon át a vérkeringésbe, amelyek  elől korábban el volt zárva az út. Az eddig  ártalmatlan anyagok jó része  is “ellenségként” kerül felismerésre. Ha csak  az ételt tesszük felelőssé a kialakult panaszokért, megfelejtkezünk az alapul szolgáló bélnyálkahártya-problémáról.

Sajnos az “egészséges” táplálkozás sem bombabiztos. Nem véletlen, hogy sok allergiás beteg az “egészségesen táplálkozók” táborából kerül ki. A sok nyers  zöldség, gyümölcs, a különféle magvak és gabonák  nem minden szervezet számára egészségesek! A hozzá nem szokott, renyhén működő és csak kevés emésztőnedvet termelő  bélrendszernek az átmenet nélküli átállás és az erőltetés sokat árthat.

Gyakran csődöt mondanak a gombaellenes szerek is, mert a bélbolyhok mélyén és a falban található gombakolóniákra nem hatnak, vagy a hatás eléréséhez olyan magas dózisban kellene adagolni őket, amely a szervezet egészére káros.

Nem egyszerű a bélbaktériumok egyensúlyának rendezése sem, mert egzakt  vizsgálatok, melyek nemcsak a vastagbél, hanem a vékonybél  állapotát is hűen tükröznék, egyelőre nem végezhetők. Keveset tudunk  a velünk szimbiózisban élő, ötszáz különféle baktériumról és azok kapcsolatáról is. Így a hazánkban és külföldön forgalomban levő bélflóra-rendező készítmények eredményessége is kérdéses.

Mi a megoldás?

Nem egyszerű és mindenkinél más. Annyi bizonyos, hogy az immunrendszert stabilizáló módszerek előnyt élveznek. Ezt szolgálja a tavaly júniusi lapunkban részletezett vitamin-kúra (A, B, E, C), a nyomelemek (cink, szelén), egyes gyógynövények (bíbor kasvirág, szibériai tajgagyökér, séd kenderfű, izlandi zuzmó), a sajátvér injekciós kúra és a bélflóra-rendező baktérium-készítmények. De talán mindenek előtt a rendszeres böjtölés, salaktalanítás ami által a bélnyálkahártya megtisztul és megnyugodva visszanyeri eredeti barrier (védő, szűrő) funkcióját. A kórosan elszaporodott gombatenyészetek “kiéheznek” és elpusztulnak, helyreáll a normális emésztés, az anyagcsere harmonizálódik és az immunrendszert terhelő anyagok kiürülnek legrejtettebb “zugainkból” is. Ez egyes estekben magas bélfürdővel, kolon-hidroterápiával és beöntésekkel  gyorsítható.

Mindezt kiegészíti a homeopátiás kezelés (amely a beteghez leginkább passzoló alkati szerrel hangolja át a szervezet regulációs folyamatait), az akupunktúra és más reflex- és regulációs terápiák (EAV-kezelés, Bicom, Mora-terápia). Az allergiát kiváltó anyagok bejutásának csökkentéséhez a ……oldalon találhat apró, praktikus tanácsokat. Az allergia kezelése nem könnyű (különösen hosszabb ideje fennálló, szteroiddal kezelt panaszoknál), de nem is reménytelen, bár időnként kemény lemondásokat és teljes életmód-reformot követel.

dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!

2017-03-14T14:55:29+00:00 2013-11-05|Categories: Allergia és túlérzékenység|Tags: , , , |