A szívinfarktushoz vezető koszorúér-elmeszesedés lassan és csendben kialakuló betegség, mely előrehaladott állapotban okoz panaszokat. Ezért is olyan veszélyes, hiszen amíg nincs baj, tudomást sem veszünk róla – gyakran még akkor sem, ha a magasabb vérzsír-értékek, a néha-néha kiugró vérnyomás vagy az időnkénti tompa mellkasi szorítás már figyelmeztettek rá. Valójában több tényezőnek köszönhetően fejlődik ki, és ezek közül sok megelőzhető, kivédhető. Sőt némi reformmal a kezdődő elváltozások is lelassíthatók, esetleg fel is tartóztathatók.
A mellkasi szorítás (angina) hátterében a szívizmot ellátó artériák és a kisebb kapillárisok falán olyan felrakódások keletkeznek, melyek a vérkeringést nehezítik, az erek rugalmasságát jelentősen csökkentik, és emiatt romlik az aktuális helyzetnek megfelelő érfali-és vérnyomás-adaptáció. Hasonló ez a vízvezetékcsövek „elvízkövesedéséhez”, aminek következtében az addigi erős vízsugár helyett csak erőtlenül csordogál a víz.

Hogyan szűkülnek be az erek?

Az érelmeszesedés kezdetén a magasabb vérzsír szint miatt fehérvérsejtek gyűlnek össze az erek falán, hogy bekebelezzék, és eltakarítsák a felesleget – és ezáltal meg is vastagítják az érfalat. A keletkező foltokban a fehérvérsejteken kívül különféle zsírok, simaizom és kötőszöveti sejtek is találhatók. Legelőször az erek elágazódásainál – ahol nagyobb a vérörvény, és emiatt könnyebben károsodik az érfal – alakulnak ki plakkok. Idővel a még viszonylag lágy zsíros felrakódásokba kalcium ill. vérlemezkék rakódnak bele, ettől pedig megkeményedik, és törékennyé válik, és még jobban beszűkül a fal. Ha a plakkok nagyra nőnek, el is zárhatják az ereket (ezt nevezzük trombózisnak), vagy ha leszakad belőlük egy kis darab (trombus), akkor az elsodródhat, és kisebb átmérőjű ereket tömeszel el – ilyenkor embóliáról beszélünk.

Mi hajlamosít koszorúér-szűkületre?

  • Az erek korral járó károsodása
  • Örökletes családi hajlam
  • Anyagcsere-zavarok
  • Magas vérzsír értékek
  • Magas vérnyomás
  • Nikotinélvezet
  • Tartós stressz
  • Érfali gyulladás (reuma, luesz, más immunológiai érbetegségek)
  • köszvény – főleg, ha cukorbetegséggel és magas vérnyomással is szövődik

Rejtett jelek?

A beszűkülő ér első tünete a fájdalom vagy görcs lehet, amikor a gyengült véráramlás nem képes elegendő oxigénnel ellátni az adott területet. A tünetek fokozatosan alakulnak ki, ahogy a szűkület sem azonnal keletkezik. A szív koszorús ereinek elmeszesedésekor jelentkező tompa vagy szúró mellkasi fájdalom jelentkezik. Ehhez nem ritkán társul más szervek érintettsége is: az alsó végtagok érszűkületes fájdalma járáskor, vagy az agyi erek érintettsége miatt kialakuló memóriazavarok, szédülés, depresszió, illetve az átmeneti zsibbadással és beszédzavarral járó rosszullétek mind egy tőről fakadnak, és ugyanaz áll hátterükben. Van, akinél a szem retinájában található kis erek károsodása miatti látásromlás, másoknál pedig a vesefunkció beszűkülése jelzi a bajt. Nem ritka azonban, hogy a baj komolyabb és jellegzetes megelőző tünetek nélkül drámai módon jelentkezik: pl. agyembólia, tüdőembólia vagy szívinfarktus képében.

Legfontosabb rizikófaktorok

 Milyen kárt okoz a dohányzás?

A rendszeresen dohányzók veszélyeztetettségének mértéke arányos a napi elszívott cigaretták számával. A kutatási eredmények tanúsága szerint, akik elhagyják a cigarettát, azoknál a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata a felére esik függetlenül attól, hogy azelőtt mennyit szívtak.

  • A nikotin és a dohányfüstben található egyéb kártékony anyagok csökkentik a védő koleszterin (HDL) szintjét, ugyanakkor
  • növelik a káros vérzsírokét (LDL, triglicerid).
  • Ezen kívül a dohányzás emeli a vér szénmonoxid szintjét, ami nemcsak a sejtek vérgáz anyagcseréjét rontja az egész szervezetben, hanem direkt is roncsolja az érfali hámsejteket.
  • Továbbá szűkíti az ereket, és ezzel rontja mindenütt a szövetek vérkeringését, növeli a vér alvadékonyságát, vagyis fokozza a trombózis, infarktus kialakulási kockázatát.

Szívszorongató stressz

A napi hajsza, a pihenési szakasz egyre intenzívebb lerövidülése is hosszútávon jelentős fokban rontja érrendszerünk állapotát. Ez elsősorban a nagy mennyiségben, sokszor feleslegben keletkező és még a nyugalmi fázisban is nagyobb adagban cirkáló stresszhormonoknak (adrenalin, noradrenalin) köszönhető. Ezek az egyébként létfontos anyagok tartósan nagy mennyiségben fokozzák a vérzsírok szintjét, szűkítik az ereket, emelik a vérnyomást, és rontják a szív ingerképző- és vezető rendszerének működését, vagyis ritmuszavart idézhetnek elő. Ráadásul a feszült, ingerül emberek könnyebben ragadnak cigarettát, vagy többet esznek a stressz levezetésére. Tehát így többszörösére fokozzák rizikófaktorukat. Ezért érdemes relaxációval, rendszeres mozgással levezetni a napi feszültséget.

 

Szívvédő étrend

  • Legfontosabb a testsúly normalizálása. A bonyolult kalóriaszámláló étkezés helyett próbáljunk meg inkább reformétrendre áttérni. Iktassunk be heti egy zöldség-, gyümölcsnapot: ilyenkor 1,5-2 kg szezonnak megfelelő friss zöldséget és gyümölcsöt kell elfogyasztani, 3 liter teát, ásványvizet vagy hígított gyümölcslevet célszerű meginni, és ha lehet, menjünk el ezen a napon szaunába is. Szigorú orvosi felügyelet mellett ajánlott évente 1-2-szer hosszabb gyógyböjtöt tartani.
  • A teljes őrlésű gabonákban található rostok csökkentik a felesleges zsírok, szénhidrátok és fehérjék felszívódását. A zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok (A, B, E és C), illetve ásványi anyagok (magnézium, kálium, cink és szelén) védik az érfalat. Ezért azok rendszeres fogyasztását minden főétkezéshez tervezze be.
  • A szokásos zsiradékok helyett próbáljunk meg telítetlen zsírsavakban dús hidegen sajtolt olajokat használni: olívaolajat, repcét, tökmagolajat, búzacsíra-olajat, vagy koleszterinszegény margarinokat. Levesek, főzelékek készítésénél az utolsó főzési fázisban adjuk az ételhez az olajat, hogy az a hő hatására ne károsodjon, sütéshez inkább a hőtoleránsabb margarinokat válasszuk. Kenyerünkre pedig nagyon vékonyan inkább a legkevésbé manipulált vajat kenjük.
  • Kerüljük a zsírdús élelmiszereket: húsok, felvágottak, zsíros sajtok, tojás, olajos magvak, panírozott sültek, tésztafélék, vajas sütemények, hasábburgonya, majonéz, belsőségek, tenger gyümölcsei, fast food ételek (hamburger, hot dog…). Inkább grillezzünk, pároljunk vagy fóliában és agyagtálban süssünk mindent.
  • Legyünk mértékletesek az édesség fogyasztással is: ugyanis a magasabb cukorszint jelentősen hozzájárul az érelmeszesedéshez. Érdemes sütemények és csoki helyett inkább aszalt gyümölcsökkel kielégíteni édességigényünket, a teába fehér cukor helyett tegyünk kevés mézet vagy barna cukrot, ezek nem olyan gyorsan szívódnak fel, és nem terhelik úgy a szervezetet.
  • Csökkentsük vagy hagyjuk el a rendszeres kávéfogyasztást: a napi 2-3 feketekávé ugyanis nemcsak a vérzsírokat emeli, hanem szűkíti az ereket, fokozza a ritmuszavarok kialakulását, és mivel a koffein vízhajtó is, gyorsítja a kálium és magnézium kiürülését.
  • Együnk hetente egy-kétszer halat: a benne található esszenciális zsírsavak ugyanis csökkentik a vérzsír szintet, és védik az érfalat.

 

Szívtámogató gyógynövények

  • A gingko javítja az erek átjárhatóságát, és ennek köszönhetően elsősorban keringési zavarok és azok szövődményei (feledékenység, memóriazavar, lábfájás, mellkasi fájdalmak) esetén ajánlott használata.
  • A kökényvirág flavonoidokat és glikozidokat tartalmaz, nemcsak a vérnyomást csökkenti, hanem javítja a szívizom erejét és a ritmust, sőt enyhe vízhajtó is.
  • A galagonya szívtámogató és érvédő hatóanyagai miatt kitűnően alkalmazható időskori szívpanaszok és érelmeszesedés esetén önállóan vagy más teákkal együtt.
  • A fagyöngy a legáltalánosabban ismert vérnyomáscsökkentő és szíverősítő. Használatakor a hatóanyagok védelmében a teát ne forrázzuk vagy főzzük, hanem csak hidegen áztassuk.
  • A feketeribizli levél: enyhe vízhajtó és vérnyomáscsökkentő, elsősorban keverékekhez ajánljuk.
  • A szúrós gyöngyajak glikozidjainak köszönheti szíverősítő, keringéstámogató hatását. Elsősorban ideges szívpanaszok és ezzel összefüggő magas vérnyomás esetére ajánljuk.
  • Egyéb, keverékekhez használható gyógyfüvek: citromfű, orbáncfű és levendula – feszültségoldóként szívpanaszok és magas vérnyomás esetén, gyermekláncfű, hibiszkusz és tarackgyökér – vízhajtóként magas vérnyomásnál (ezeket előrehaladott érszűkületben lehetőleg ne használjuk, mert növelhetik a vérsűrűséget, és ezzel fokozhatják a trombózisveszélyt!!)
  • A gingko főleg középkor vagy idősebb kor táján jelentkező keringési zavarok és emlékezetromlás idején ajánlott.
  • A fokhagyma és a vöröshagyma tonizálják az érfalat, vagyis hosszabb ideig gondoskodnak rugalmasságukról. Aki nem szereti őket ízük és szaguk miatt, vagy érzékenyebb a gyomra, annak javasolt a belőlük készült kapszulák vagy drazsék használata.

 

A hónap gyógyteája

Keverjük össze az alábbi gyógyfüveket a megadott arányban, forrázzuk le, majd 10 perc állás után leszűrve fogyasszunk 6 héten át napi ½ litert:

  • Feketeribizli levél               3 rész
  • Galagonyavirág                  1,5 rész
  • Galagonyatermés               1,5 rész
  • Gyermekláncfűgyökér       2 rész
  • Szúrós gyöngyajak            2 rész
  • Citromfű                            2 rész

 

Mit érdemes még használni?

A kutatási eredmények számtalanszor alátámasztották már a vitaminok és egyes ásványi anyagok érvédő és érelmeszesedést csökkentő hatását. A fent felsorolt zöldségeken és gyümölcsökön kívül – mivel ma már sajnos a rossz termőföld és a gazdálkodás eliparosodása miatt csökken azok biológiai értéke is – érdemes évente egy-kétszer 2 hónapos kúrát is tartani kombinált készítményekkel. A legfontosabb érvédő vitaminok és ásványi anyagok:

  • Az antioxidáns vitaminok: bétakarotin, C-és E-vitamin – ezek nemcsak az érfalat védik az oxidatív sejtkárosodástól, hanem csökkentik az LDL eloxidálódását (avasodását) is, és ezáltal az érelmeszesedést.
  • A folsav a B6-és B12-vitaminnal együtt fokozza a homocisztein nevű fehérje lebontását, ami nagyobb mennyiségben növeli az érelmeszesedés, a trombózis és a szívinfarktus kockázatát.
  • Q1 (=NADH) és Q10-vitamin: a legerősebb érvédő és szívizomműködést támogató antioxidánsok közé tartoznak. Ráadásul jelentősen hozzájárulnak a sejtek energiatermeléséhez és a kiegyensúlyozott anyagcseréhez, s így javítják a szervezet vitalitását, teljesítő képességét.
  • Az L-karnitin segíti a zsírok lebontását a sejtekben, csökkentve ezzel a vérzsírokat is, ráadásul védi és erősíti a szívizmot.
  • Flavonoidok: a szőlő, a ribizli, a kökény, a tőzegáfonya, az áfonya és általában a gyümölcsök többsége igen gazdag érvédő flavonoidokban. A belőlük készült gyümölcslevek, sűrítmények és kapszulák ezért hatékony szívvédő szerek.
  • Újabb adatok szerint a kalcium is csökkenti – és nem fokozza! – az érelmeszesedés ütemét, különösen igaz ez, ha nagyobb adag C-vitaminnal együtt történik szedése.
  • A magnézium a szív és érrendszer egyik legfontosabb védőpajzsa: gátolja, hogy túl sok kalcium áramoljon a sejtekbe, fokozza az érfal és a szívizom rugalmasságát, izomerejét, szabályozza a szívritmust, tágítja az ereket, gátolja a vérlemezkék összecsapzódását és ezáltal a trombózis kialakulási esélyét is csökkenti. A koleszterin-és trigliceridszintet is csökkenti, mert fokozza azok májban történő lebontását. Különösen hatékony orotsavval (pl. Magnerot) és más vitaminokkal kombináltan.
  • Cink, szelén: leginkább a fenti vitaminokkal kombináltan ajánlott használatuk, hiszen jól kiegészítik egymás érvédő hatását.
  • Króm: rendszeres kúraszerű használatával az érfali zsírfelrakódás jelentősen csökken – különösen igaz ez magas vércukorral küzdőknél, mert az ún. glukóztolerancia-faktor (ami az érelmeszesedésnek is kedvez) aktivitását csökkenti. Ezen kívül a koleszterinszintet is segít normalizálni.
  • A germánium a sejtek oxigén-felhasználását fokozza, csökkenti a vércukorszintet, és az érszűkületes panaszokat.

 

Extra tippek

  • Ügyeljünk rá, hogy a szövetek pH-ja ne csússzon el tartósan savi irányba, mert az fokozza az érfalkárosodás és a trombózis esélyét. Ha tudni szeretnénk, hogy a szervezet pH-ja és a sejtanyagcsere megfelelő-e, végeztessünk BETA-tesztet, korrekcióként tartsunk rövidebb-hosszabb krumplidiétát, és szedjünk 4-6 hétig bázikus port.
  • Legkönnyebben a rendszeres mozgás segíthet keringésünk stabilizálásában. Az is elég lehet, ha minden héten legalább 3-szor 20-30 percet kocogunk, gyorsan járunk, biciklizünk és sétálunk. A lényeg a rendszerességen van és nem az egyes edzések összidején.
  • Jóga, thai csi, csi kung, 5 tibeti: mindegyik távol-keleti mozgásforma kiváló keringésserkentő. Összehangoltabbá teszik az idegrendszer és a zsigerek, így az erek és a szív munkáját is.
  • Száraz testledörzsölés: A váltott zuhanynál leírt sorrendben alaposan dörzsöljük le a bőrt egy száraz dörzskesztyűvel vagy luffaszivaccsal. Legjobb a zuhany előtt végezni minden reggel. Ha nagyon kiszáradna utána a bőr, akkor édes mandulaolajjal kenjük be törölközést követően gyengéden.
  • Vegyünk minden nap váltott zuhanyt a tisztálkodási fürdés után. Fontos szabály: csak meleg testet érjen hideg víz, s nem kell sokáig folyatni magunkra a dermesztő hideget, elég csak lecsapatni a bőrt. Sorrend: alsó végtagok és karok felfelé, majd nyak és arc, s a legvégén jön csak a törzs, a szívzóna. Utána alaposan le kell dörzsölni szárazra a bőrt, télen melegen fel kell öltözni, s így biztos nem fázunk meg.
  • Járjunk rendszeresen szaunába: a szauna, gőzfürdő vagy infraszauna a legjobb értréningek közé tartoznak. Természetesen csak beállított stabil vérnyomás és orvosi javallat mellett ajánlható.
  • Igyunk elegendő folyadékot: legalább 2-2,5 liter naponta – gyógyteákat, ásványvizet, tisztított vizet, hígított gyümölcsleveket.
  • Hagyjuk el a kávézást és a feketeteát: mindkettő vízhajtó, s inkább csökkenti a vérnyomást, mint emelné. Az átmeneti élénkítő hatás lecsengése után még erőtlenebbnek és fáradtabbnak fogjuk magunkat érezni. Tehát tévedés, hogy a kávézás emeli a vérnyomást!
  • Akupunktúra, akupresszúra: a kiegyensúlyozatlan keringés és energiaáramlás leghatékonyabb rendezői.
  • Az oxigén-regeneráló kúra – melynek során biciklizés közben oxigént kell inhalálni, előtte nagy adagban érvédő vitaminokat szedni és utána is egyéb keringéstámogató módszereket alkalmazni – jelentősen képes csökkenteni a koszorúér szűkülete során kialakuló mellkasi nyomást és javítja a szívizom oxigénellátását.

 

dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!