Ixodes kullancsfajok által terjesztett bakteriális (spirocheta) megbetegedés, mely bőr, idegrendszeri, szemészeti, szív és izom-és ízületi tüneteket okoz.

Kórokozó: Az USA-ban felfedezett és a Lyme-kórt okozó spirochaetát Borrelia burgdorferinek nevezték el. A B. afzelii elsősorban a bőrgyógyászati formák, a B. garinii pedig a neurológiai tünetek okozója.

Terjesztők: kullancs és más vérszívók

Hordozók: kisebb rágcsálók, vad-, házi-, és haszonállatok, ember

Tünetek

A betegség 1. fázisában, az akut szakban első tünetként a csípéstől számított 3-30. napon megjelennek a bőrtünetek. A csípés helyén kezdetben kis erythema (pirosság) és dudor vagy göb, vagy macula (bőr szintjéből nem emelkedik ki a barnás-vörös jellegű lencsényi nagyságú pigmentelváltozás) jelentkezik. Ez később koncentrikusan terjed a bőrön, az elváltozás közepe pedig kihalványodik. A bőrpír végül elhalványul és eltűnik. A kör közepén előfordulhat hámlás, hólyagképződés is. A bőrelváltozás enyhén fájdalmas, viszkető jellegű lehet. Leggyakrabban a korai bőrelváltozás a bokák körül, a nyakon, fejen, combokon, de a test bármely részén fellelhető (Erythema migrans). A bőrelváltozás nagysága átlag 15 cm lehet, de 3-68 cm-t is mértek. A kullancs-csípést követően betegek mintegy negyedében-felében nem lép fel a bőrelváltozás. Tehát ha ez elmaradt, nem zárja ki, hogy valaki mégis Borreliával fertőzött legyen!
A bőrtünetekkel párhuzamosan jelentkezik hőemelkedés, láz, néha egész testen fellépő kiütés (csalánkiütés), izomfájdalom, gyengeség, fejfájás, esetleg csontfájdalom is. Sok esetben megnagyobbodnak a nyirokcsomók is.

A betegség 2. fázisában, a krónikus szakban, a disszeminált (szétterjedt) fertőzés időszakában a másodlagos, vándorló bőrkiütés már nem kötődik a csípés helyéhez. Az elváltozások általában kisebbek, gyűrű alakúak, megjelenésüket általános tünetek kísérik. Ez 1-3 héttel később indul, majd az idegrendszeri tünetek dominálhatnak, meningitis (agyhártya gyulladása), encephalitis (az agyvelő gyulladása), VII agyidegbénulás, polyneuritis…
A betegség 2-3. fázisában (ez hónapok vagy évek múltán is lehet) megjelenhetnek szívtünetek: szívburok, szívbelhártya, szívizomgyulladással és ritmuszavarral (AV-blokkal). Ilyenkor is jellemző a myalgia (izomfájdalom), arthralgia (ízületi fájdalom), arthritis (ízületi gyulladás).
Ezután változó hosszúságú tünetmentes szakasz következik, amely a 3. perzisztens (állandósult) szakaszban folytatódik. Ennek jellemző klinikai tünete az acrodermatitis chronica atrophicans (ez bőrelvékonyodással és -elhalással jár) – gyermekeken ritka.

Majd megjelennek a szervspecifikus tünetek: cardiomyopathia (szívkárosodás), állandósul az ízületi gyulladás. Erősödnek a központi idegrendszeri zavarok is, progresszív, subacut encephalomyelitis (agyvelőgyulladás), vándorló paresthesia, zsibbadás, végtagfájdalom, kapcsolódhat perifériás neuritis (ideggyulladás) is. A szemben szaruhártya-gyulladás észlelhető.
A máj minden esetben érintett, de ezt csak emelkedett enzimértékek jelzik, sárgaság szinte soha sem fordul elő.

lyme_kor

Borreliosis tünetei: gyűrűszerű bőrpír, láz, kimerültség, ízületi és fejfájás…

Legfontosabb panaszok

  • Láz, hőemelkedés, ugráló láz
  • Torokfájás, száraz köhögés, köhögési rohamok, rekedtség
  • Nehézlégzés, légszomj
  • Rossz közérzet, elesettség, fáradékonyság, levertség
  • Éjszakai verítékezés, erős izzadás
  • Bőrtünetek: halvány vörös bőrpír dudorral, gyűrű alakú bőrpír, hólyagok lokálisan (egy régióban), kiütés a csípés helyén a bőrben, lilás-kék folt, fájdalmatlan bőr alatti csomók, kemény tapintatú bőr bármely régióban
  • Lokális duzzanat egy régióban a bőrön, piros duzzanat
  • Vörös, gyulladt szem – kötőhártya-gyulladás
  • Izomfájdalom nyugalomban – főleg éjjel
  • Ízületi fájdalom – duzzanattal vagy anélkül, reumaszerű, de nincsenek hozzátartozó jellemző laboreltérések
  • Ízületi ciszta-és burzaképződés
  • Fog-és állkapocsfájdalom – kimutatható ok nélkül
  • Keringési és szívpanaszok: heves szívdobogás, ritmuszavarok, mellkasi szorítás, ugráló vérnyomás, labilis keringés
  • Fejfájás, tarkótáji merevség
  • Koncentrációs zavarok, memóriaromlás
  • Kedvetlenség, tompultság, bágyadtság, kábultság
  • feszültség, ingerlékenység
  • alvászavar: felületes vagy túl mély alvás, napközben aluszékonyság, erőteljes álmosság
  • érzészavarok – zsibbadás, bizsergés, hangyamászásérzés, szúró és égő fájdalom, hideg vagy épp égő kezek és lábak
  • Mellkas – és bordafájdalom
  • diffúz és vándorló fájdalmak test szerte
  • a fájdalomküszöb csökkenése – mimózaszerű, néha hisztériásnak tűnő viselkedés
  • izomrángás, tickelés, izomgörcs
  • ín-és izomfájdalom, csontfájás (később ínkontraktúrák, izomsorvadás…)
  • szédülés, fülzúgás
  • járásbizonytalanság, tántorgás – a végtagok (kezek és lábak is) nagyon erőtlenek, gyengék, rogyadoznak
  • fény-, hang és más impulzusokra való fokozott érzékenység
  • homályos látás, látásvesztés
  • hallásromlás-, vesztés
  • idegsejtkárosodás, idegrostkárosodás (SM és ALS vagy azokra emlékeztető agyi és gerincvelő leletek)
  • szexuális érdektelenség…
  • lehangoltság, depresszív hangulat
  • mániás depresszív viselkedés – túlpörgéssel
  • téveszmék, megrögzött gondolatok, paranoid feltételezések
  • makacs, tántoríthatatlan, irreális elképzelések, gondolatok
  • szorongás, nagyon nagy félelem
  • személyiségváltozás: indulatosság, bizalmatlanság, agresszivitás, impulzivitás, kiszámíthatatlan reakciók, szélsőségesség, nyughatatlanság, elégedetlenség, túlzott kritikusság (semmi nem jó)…
  • Vizelési inger – de nem ürül (vagy csak kevés) vizelet
  • Menstruációs zavarok

Szövődmények

  • Csont, izom és kötőszövet betegségei: krónikus ízületi gyulladások, polymyositis (izomgyulladás), progresszív szisztémás sclerosis
  • Pszichés és viselkedési zavar: hangulatzavarok
  • Idegrendszer betegségei: érzékelési zavarok, idegi fájdalmak, részleges bénulások
  • Keringési rendszer betegségei: szívburok-és izomgyulladás, ingerületátvezetési zavarok, vasculitis (érgyulladások)
  • Bőrpanaszok: urticaria (csalánkiütés), scleroderma
    [morphea],
  • Szempanaszok: krónikus kötőhártya-gyulladás, szaruhártya-gyulladás iridocyclitis, retinavérzés
  • Májgyulladás

Diagnosztika

  • szerológiai vizsgálatok (ELISA-teszt): IgM, IgG-meghatározás – csak 6-8 héttel a csípést követően adnak eredményt, 40%-ban azonban álnegatívak is lehetnek!
  • aktivitásmeghatározás: Elispot®-LTT – a szerológiánál 200-szor érzékenyebb, 7-10 napon belül képes már kimutatni a fertőzöttséget. Sajnos hazánkban még nem rutinszerűen elterjedt módszer, Németországba küldjük ki a vért a meghatározásra.
  • Western Blot vizsgálat: A Borreliák felületén található antigéneket vizsgálja. Érzékenysége nem jobb, mint az ELISA módszeré (IgM és IgG), de specifikusabb.
  • Borrelia-PCR: direkt kimutatás.
  • CD3/CD57-érték – az immunrendszer aktivitását jelzi, ha a Borrelia negatív, de ez nagyon alacsony, akkor mindig egyéb társfertőzőket kell keresni! Ha ez normális, és a Borrelia-Elispot-, ill. a szerológia… is negatív, és felmerül a SM és az AML lehetősége, akkor jelen tudásunk szerint nagyon nagy eséllyel nem Borrelia okozta idegrendszeri elváltozással van dolgunk, hanem igaz az SM vagy az ALS diagnózis.
  • Lumbálpunkció: csak nagyon indokolt esetben végezhető.

A hagyományos szerológiai eljárások (PHA, IFA, ELISA, EIA, MEIA) nem alkalmasak a betegség gyógyulásának megítélésére. Csalóka eredményt adhatnak azok a technikák, amelyek az IgM és az IgG típusú ellenanyagokat együtt vizsgálják (pl. ELISA tesztek). Az IgM ugyanis az EM (bőrtünet) megjelenése idején emelkedett lehet, majd még a kezeletlen esetekben is esik, így az összes immunglobulin-mennyiség csökkenhet a kórokozó túlélése esetén is.

Az Elispot és a Western blot technika alkalmasabb a betegség gyógyulásának mikrobiológiai követésére, de ez is csak ismételt vizsgálatok végzése esetén igazán megbízható.

FIGYELEM! A kontrollvizsgálatot 2-3 hónapnál rövidebb időn belül nem célszerű megismételni (Elispotnál 2 hónap, WB-nál inkább 3 hónap javasolt!), mert a kezelés alatt a szeroreakció (immunválasz) átmenetileg kifejezettebb lesz, és tévesen a kórokozó túlélésének bizonyítékát fogjuk látni benne.

Különböző laboratóriumokban és főleg különböző tesztek esetén a mért értékek határértékei eltérőek, így az egyes laboratóriumok eredményeit lehetetlen rendesen összevetni. Még azonos laboratóriumok esetében is csak az előzőekben és a valóban megfelelő időben mért értékekkel történő összehasonlításnak van értelme. Különben könnyen abba a hibába eshetünk, hogy az egyes laboratóriumi értékek ingadozásait a betegség lefolyásában történt változásnak vagy épp stagnálásnak/növekedésnek értékeljük. Egyes vizsgálatok tanúsága szerint kb. 9 hónapos követés után ítélhető meg biztonsággal a betegség mikrobiológiai gyógyulása.

Gyógyszeres terápia

  • Makrolid antibiotikumok (Azithromycin, Clarythromycin)
  • Tetracyclinek (Doxycyclin, Minocyclin, Tetran)
  • Gyrase-gátlók (Ciprofloxacin, Levofloxacin)
  • Methronidazol (Klion)

Figyelem! A fluorokinolonok (Ciprobay, Peflacin) a Lyme-betegségben hatástalanok! Továbbá a pefloxacin és doxycyclin, illetve ceftriaxon (Rocephin) kombinációja kifejezetten javítja a Borreliák túlélési esélyeit.

Alacsony koncentrációban és túl rövid ideig adva az antibiotikumok serkentik a Borreliák szaporodását és túlélését.

A 2-ős és 3-as kombinációban alkalmazott kezelések mellékhatása és szövődménye nagyobb, erősebb, ezért ilyet nagyobb tapasztalattal rendelkező szakember és nagyon szoros felügyelet mellett végezzen csak, ha az valóban indokolt.

Krónikus és főleg az idegrendszert érintő eseteknél a Ceftriaxon infúzióban történő adása eredményesebb lehet, mint a többször megismételt, 4-6 hetes 2-es és 3-as kombinációjú tablettás kezelések. Ám ezt is szigorú orvosi felügyelet mellett – gyakori kontrollok és laborkontrollok mellett szabad csak végezni.

Egyéb kezelési módszerek

KULLANCS ÁLTAL TERJESZTETT FERTŐZÉSEK ÉS TÁRSFERTŐZÉSEK VIZSGÁLATA ÉS KOMPLEX KEZELÉSE:
Tel.: 20/588-28-10