Daganatmegelőző tippek

A daganatos betegségek száma sajnos egyre nő; megelőzésük mindenki számára egyszerűbb és eredményesebb, mint a kialakult elváltozások rendezése. Az alábbiakban olyan információkhoz juthat, melynek segítségével egyedül is sokat tehet egészsége megőrzéséért.

Azt, hogy a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása egészséges és fontos, mindenki tudja. Az utóbbi időben azonban egyre több tudományos adat is szól fogyasztásuk mellett; a legújabb sztárok például a bioflavonoidok, közülük elsőként a paprikában található kapszaicinről és a káposztafélékben előforduló indolinról derítették ki, hogy daganatellenes hatásúak. nem csoda hát, ha a chilit bőven használó mexikóiak között sokkal ritkább a gyomor-, béldaganatok előfordulása, mint Európában.

A kapszaicin állatkísérletes adatok szerint is jelentősen blokkolja a daganatsejtek növekedését. Ráadásul lebontja a sejtkárosító hatású nitrózaminokat (elsősorban a dohányfüstben és a füstölt, hővel kezelt élelmiszerekben fordulnak elő).
Az indolin a káposztafélékben fordul elő; korábban azt hitték, hogy a több káposztát fogyasztóknál nagy valószínűséggel a bőséges rostbevitelnek köszönhetően ritkábbak a daganatos betegségek, ám a kutatások során kiderült, hogy ez az indolin daganatsejtek osztódását gátló hatásának köszönhető javarészt.

Időközben kiderült, hogy rengeteg a bioflavonoidokhoz hasonló hatású anyag létezik még, és a vitaminok, nyomelemek, valamint egyes növényi enzimek is nélkülözhetetlenek a jól működő immunrendszer számára. Mivel ezek nevei rendkívül idegenül hangzanak, nem érdemes őket megjegyezni, inkább csak azt kell tudni, hogy mely növényekben találhatók, és ezért melyek fogyasztása ajánlott.

Az ellagsav a fekete és zöldtea egyik alkotója, de magas koncentrációban fordul elő mindenféle szőlőben is. Azokat az enzimeket blokkolja, melyek elősegítik a daganatsejtek szaporodását.
A limonin a citrusfélék (citrom, narancs, grépfrút…) egyik illóolaja és ízanyaga. Nem direkt daganatblokkoló hatású, hanem azokat az immunsejteket aktiválja, amelyek védik a szervezetet a daganatos elfajulástól.
A genistein a szójabab egyik ösztrogénszerű vegyülete, mely különösen a nők számára fontos védőfaktor, hiszen rendszeres fogyasztása csökkenti a mell-, és a petefészekrák kialakulását. Ma már tudjuk, hogy genistein nemcsak a szójában, hanem a mogyoróban és más olajos magvakban is található.
A vöröshagymában található illóolajok, flavonoidok és fokhagymában található allicin sokféle hatással rendelkező anyagok: csökkentik az érelmeszesedési hajlamot, a vérzsírokat és a magas vérnyomást, valamint a kapszaicinhoz hasonlóan lebontják a gyomorban található nitrózaminokat, és ezáltal védik a daganatos elfajulástól.
A kvercetin a sárga és a zöldbab festékanyaga; fontos szabadgyökfogó hatású vegyület, vagyis védi a sejteket a degenerációtól, ezenkívül pedig aktiválja az immunrendszert, és segíti eltávolítani a hibás sejteket.
A lektinek elsősorban a fehérfagyöngyben találhatók nagyobb mennyiségben. Legfontosabb hatásuk az immunrendszer daganatsejtekre gyakorolt hatásának (sejt felismerés, eltávolítás) az erősítése. Tea formájában sajnos csak kevés jut a szervezetünkbe, ezért érdemes injekciós kúrákat alkalmazni.
A bromelain és a papain az ananászban és a papayában fordul elő legnagyobb mennyiségben. Ám a szervezet számára fontos és hasznos enzimek más zöldfélékben is megtalálhatók. Hatásukra a daganatsejtek felszínén található álcázó fehérjeburok lebomlik, és ennek köszönhetően a daganatsejtek felismerhetősége javul, illetve az áttétképződési hajlam is csökken.
A bétakarotin nagyobb mennyiségben a sárgaszínű zöldségek és gyümölcsök (sárgabarack, dinnye, sárgarépa, sütőtök…) tartalmazzák. Szabadgyökfogó, azaz sejtvédő hatású, de védi a nyálkahártyákat is a rosszindulatú elfajulástól, illetve elősegíti a hámregenerálódást.
A C- és az E-vitamin szintén gyökfogó, immunstimuláló hatásúak, és a sejtek saját regenerációs mechanizmusai támogatják. Más vitaminokkal együtt a legtöbb zöldség és gyümölcstartalmazza őket: különösen sok E-vitamin van a növényi olajokban, az olajos magvakban, brokkoliban, spenótba és a kelbimbóban; C-vitamin főleg a citrusfélékben, a bogyós termésekben, a paprikában és a leveles zöldfélékben fordul elő. A felsorolt vitaminok a fent említett bioflavonoidokkal, természetes ásványi anyagokkal és nyomelemekkel együtt sokkal hatékonyabbak. Ha télen vagy koratavasszal csökken a természetes vitaminhordozók fogyasztása, érdemes rövidebb tablettás kúrákat tartani.
A cink nélkülözhetetlen a sejtek regenerálódásához és a normális anyagcsere- illetve immunfolyamatokhoz. A cinkben – és szelénben – szegény termőtalajú vidékeken gyakoribb a daganatos betegségek előfordulása. Elsősorban a búzacsírából, sörélesztőből és a tökmagból juthatunk nagyobb mennyiségekhez.
A szelén az E-vitamin hatásnak fontos kiegészítője; nemcsak gyökfogó és sejtvédő, hanem közömbösít is néhány daganatkeltő hatású anyagot. Fő forrása a búzacsíra- és korpa, a hagymafélék, a paradicsom és a brokkoli.

A fenti anyagokat nagyobb koncentrációban vehetjük magunkhoz, ha frissen préselt leveket készítünk belőlük. Fontos tudni azonban, hogy a levek fél óra után nagyon sokat veszítenek biológiai értékükből. Ezért célszerű őket frissen fogyasztani, tehát nem érdemes előre sokat lepréselni.