create counter

Fekete karikák a szemem alatt…

Főoldal/Kimerültség/Fekete karikák a szemem alatt…

Fekete karikák a szemem alatt…

Étrendi javaslatok vashiányos vérszegénység esetén

Gondolta volna, hogy a Föld lakosságának hozzávetőleg egyharmada szenved vérszegénységben, túlnyomó többségük vashiány miatt? A vashiány a leggyakoribb táplálkozási hiánybetegségek közé tartozik. Leginkább a gyerekek, fogamzóképes korú nők, várandós és szoptató anyák, valamint az idősek körében fordul elő.

A vérben keringő vörösvértestek legfontosabb feladata az oxigén szállítása a sejtekhez. A vörösvértestekben található vérfesték képződésének alapvető feltétele a szervezet megfelelő vasellátottsága. Amennyiben a szervezetben található vas mennyisége egy bizonyos szint alá csökken, az a vörösvérsejtek képzésének zavarát okozza, és vashiányos vérszegénységhez vezet.

Vegánok veszélyben!

Egészséges embereknél is kialakulhat vashiány, ennek oka a rossz táplálkozásban keresendő. Míg a növényi táplálékokban található vasnak csupán elenyésző része hasznosul a vasfelszívódást gátló anyagok jelenléte miatt, az állati eredetű élelmiszerekben található vas sokkal nagyobb arányban szívódik fel. Ezért a szigorú vegetáriánus diétát tartóknál, a drasztikusan fogyókúrázóknál és a szénhidrátban, zsírban gazdag, ámde fehérjeszegény étrenden élőknél nagyobb eséllyel alakul ki vashiány és vérszegénység. Ugyan a kizárólag növényi táplálékot fogyasztók körében fokozott a táplálkozási hiánybetegségek kialakulásának kockázata, a vegetáriánus étrend számos betegség megelőzésében szerepet játszik, így az érelmeszesedés, cukorbetegség, illetve minden olyan kórkép esetén, ahol az emelkedett vérzsírszint és a túlzott kalóriabevitel a megbetegítő tényező. Tartós vegán azonban nemcsak a húsféléket, hanem a tejtermékeket és a tojást is kiiktató étrend esetén számolni kell táplálkozási hiányállapotok esetleges fellépésével. Ez leggyakrabban a vas-, a kalcium- és a B-12-vitamin-hiány kialakulásának fokozott kockázatát jelenti. Gyermekkorban, várandósság, szoptatás idején fokozott a szervezet vasszükséglete, és ha ezt a megnövekedett igényt nem követi a bevitt vas mennyiségének növekedése, vashiány alakulhat ki. Különböző betegségek következtében is előállhat vashiány, például: nőgyógyászati vagy tápcsatornából eredő vérzések, illetve felszívódási zavarok, csökkent gyomorsavtermelés következményeként. A vérszegénység felfedezése után alapos kivizsgálás szükséges, hiszen ha valamilyen szervi elváltozás áll fenn, akkor a teljes gyógyulás csak az alapbetegség gyógyításával érhető el.

Magas vastartalmú növényi táplálékok

Növényi eredetű

  • mák
  • búzacsíra, búzakorpa
  • csipkebogyó
  • száraz hüvelyesek
  • szója
  • sajtok
  • tojássárga

Mikor gondoljunk rá?

A vashiányos vérszegénység tünetei

  • fáradékonyság, gyengeség
  • napközbeni álmosság, aluszékonyság
  • szédülés, fejfájás
  • kisebb megterheléskor heves szívdobogásérzés
  • sápadt bőr és nyálkahártyák
  • töredező körmök, hajhullás
  • karikás szemek
  • immungyengség
  • szájzug berepedezés
  • vörös nyelv és vörös tenyér…

A vashiány és a többi táplálkozási hiánybetegség megelőzhető az egészséges táplálkozási elvek betartásával, az életkornak, nemnek, élettani állapotoknak (terhesség, szoptatás), az esetleges betegségeknek megfelelő tápanyag-, ásványi anyag- és vitaminszükséglet biztosításával. A szervezet napi vasszükséglete 10–18 mg, ez kiegyensúlyozott vegyes táplálkozással biztosítható. A vegetáriánus étrend során egyrészt általában a növényi táplálékkal bevitt vas mennyisége nem fedezi a napi szükségletet, másrészt az állati eredetű élelmiszerekben található vas kb. 20%-os felszívódási arányával szemben a növényi forrásokból származó vasnak csupán 2–5%-os felszívódásával számolhatunk. Ez az alacsony hasznosulási arány azonban fokozható étkezésenként hozzávetőleg 50–100 mg C-vitamin bevitelével. A már kialakult vashiány, illetve vashiányos vérszegénység kezelése orvosi feladat. A vaspótlás módja, időtartama, a vasraktárak feltöltéséhez szükséges vas mennyisége több tényező függvénye. Ezekről a klinikai tünetek, laboratóriumi és egyéb szükséges vizsgálatok alapján orvos dönt. A vaspótlás történhet szájon át adagolt gyógyszerek, illetve vénás injekciók formájában, ám léteznek hatékony természetes vaspótló készítmények is. Ha a szájon át adott vaspótlás nem elegendő, mert pl. a felszívódás nem megfelelő (pl. gyomor-bélbetegségek, ételintoleranciák során, vérvesztéskor…), akkor okvetlen érdemes kombinált vitamininfúziós és vaspótló kúrát alkalmazni a raktárak feltöltésére és a mielőbbi javulás elérésére.

Jó tudni!

A vasfelszívódást befolyásoló tényezők

gátolják

  • oxálsav (spenót, sóska)
  • fitinsav (gabonafélék, hüvelyesek)
  • csersav (feketekávé, tea)

fokozzák  

  • C-vitamin
  • cink (tojás, olajos magvak)
  • réz (hüvelyesek, búzakorpa

dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!

2016-01-18T08:05:32+00:00 2016-01-18|Categories: Kimerültség|