create counter

Forog velem a világ!

Forog velem a világ!

Ki ne érezte volna már úgy magát, mintha ringlispílen ülne, vagy épp liftezne vele a világ? Hogy a szédülés kinél milyen tünetekkel vagy érzettel jár, és mi okozhatja? – a helyes válasz szinte mindenkinél más és más. Nem véletlen hát, ha a kezelési lehetőségek is eltérőek. Gyakran elengedhetetlen az orvosi vizsgálat és kezelés, de nem ritka az olyan eset sem, amikor mi magunk is rengeteget tehetünk a tünetek megszüntetéséért vagy megelőzéséért. Tekintsük át, mi lehet a háttérben, és lássunk hát néhány egyszerű praktikát!

Szédülni télen-nyáron egyformán gyakran szoktunk, bár kétségtelen létezik némi összefüggés az időjárási frontokkal – elsősorban a meleg beköszöntésekor válik járásunk bizonytalanabbá. Télen viszont a kevesebb mozgás és a zárt, levegőtlenebb helyiségben történő tartózkodás kedvez a szédülésnek. Van, aki csak pár percig szédeleg, van, akinél e kellemetlen érzés viszont akár órákig, napokig eltarthat. Egyesek csak magasban vagy zárt helyen érzik rosszul magukat, mások inkább felálláskor vagy épp lefekvéskor.

A szédülést kísérhetik egyéb tünetek is: fejfájás, hányinger, heves szívdobogás, mellkasi szorítás, reszketés, izomgyengeség, sápadtság, izzadás, fülzúgás, látászavar, ájulás, bágyadtság, zavartság, tántorgás, esések, stb.

Mi okozhatja?

  • A fülben található egyensúlyszerv működési zavara –pl. beidegzési vagy keringési okok miatt– vagy strukturális károsodása (pl. meszesedés), fülbetegségek-, gyulladások…
  • Szív-és keringési betegségek: magas vagy alacsony vérnyomás, érelmeszesedés
  • Agyi keringési zavarok: érelmeszesedés, gerinccsigolya-blokk, -kopás
  • Idegrendszeri károsodások: agydaganatok, szklerózis multiplex, gerincvelő-betegség, kisagyi károsodás, agyvérzés, agytrombózis, gyulladások, stb.
  • Vércukoreltérés: túl alacsony vagy magas
  • Gyomor-, vese-, máj-és epebetegségek
  • Fertőző betegségek
  • Balesetek szövődménye: főleg koponya-és gerincsérülések után
  • Szemészeti betegségek: rövid vagy távollátás, látótér-károsodás, fénytörési zavarok, a szemek túlerőltetése
  • Vegetatív labilitás, nagyfokú kimerültség, alvászavarok…
  • Hormonális eltérések: menzesz előtt és alatt, mellékvese, pajzsmirigy és más hormonszervek alul vagy túlműködése
  • Oxigénhiányos állapotok: vérszegénység, tüdő-és szívbetegség, vérvesztés
  • Nagy folyadékveszteség: intenzív hasmenés, hányás, izzadás, vízhajtás
  • Mérgezések és élvezeti szerek: pl. nikotin, alkohol, kábítószer
  • Gyógyszerek: egyes vérnyomás-szabályzók, szívszerek, allergia elleni szerek, altatók, nyugtatók, hormonok, vízhajtók…
  • Pszichés problémák: szorongás, pánikbetegség, depresszió

A felsoroltak alapján, ha tehát valakinél rendszeresen jelentkezik kísérő tünetekkel együtt szédülés, jobb, ha mielőbb felkeresi háziorvosát, és tisztáztatja a panasz hátterét. Természetesen amennyiben a szédülés valamilyen betegség melléktünete csak, az alapbetegséget kell elsőként rendezni, és ettől már gyakran meg is oldódik a kellemetlen érzés. Sok esetben szerencsére nincs semmi komolyabb szervi eltérés a háttérben, és már kisebb életmód-változtatással, rendszeres relaxálással, tornával rendezhető a panasz. Most nézzük, mit tehetünk?!

Gyógyító növények

  • Vérnyomás-csökkentők: galagonya, kökényvirág, citromfű, orbáncfű, gyermekláncfű, hibiszkusz, fagyöngy, árnika, fokhagyma, vöröshagyma,
  • Alacsony vérnyomás elleni tea: bazsalikom, rozmaring, koriander, csalánlevél, borsikafű, zsálya, zöld tea, Mate tea
  • Agyi keringést javítók: a szójából kivont lecitin, a gingko, a Mate tea, a zöld tea, galagonya, kökényvirág
  • Feszültségoldók, nyugtatók, alvást segítők: levendula, orbáncfű, citromfű, szúrós gyöngyajak, komló, macskagyökér, ruta, zab, gyömbér, szurokfű, ánizs
  • Kitűnő erősítő, feszültségoldó az avokádó és a banán: amennyiben nincs tekintélyes súlyfeleslege, egyen meg naponta 1-2 avokádót és banánt –salátához adva vagy önmagában.
  • Rozmaringos bor: 1 üveg jó minőségű vörös borhoz adjon 6 –lehetőleg friss!– rozmaringágat. Zárja le az üveget, majd 4-5 napig hagyja sötétben állni, ha nagyon levert, kimerült, kábultnak érzi magát, és szédül, igyon meg belőle 1 decilitert, hamar felpezsdíti a keringését.
  • Feketebors: ha nem fáj a gyomra egyébként, és reggelente szédül, alig tud magához térni, rágcsáljon el 3-4 szem fekete vagy zöld borsot éhgyomorra.
  • Fokhagymalé: nemcsak magas, hanem alacsony vérnyomás esetén is kitűnő keringés szabályozó. Préseljen ki 20 fokhagymát, a levét 2 evőkanál mézzel és egy citrom frissen facsart levével keverje el. Minden reggel és este kortyolgasson el egy likőrös pohárnyit belőle.
  • Mézes bor: Hildegárd 400 gramm mézet 3 liter minőségi vörösborral kevert el, majd takaréklángon lassan felforralta, végül 150 ml fehérürömlevet (vermut) adott hozzá, majd még egyszer felforralta, fertőtlenített üvegekbe töltötte, és reggelente ebből kortyolgatott el egy likőrös pohárkányit, ha nagyon labilis volt a keringése.
  • Borecet, almaecet: szédüléses rohamokban, főleg, ha az alacsonyabb vérnyomáshoz is társul, kitűnően aktiválják a keringést, „felélesztik a csít” (az életerőt). 2 evőkanálnyit keverjünk el 2 dl vízbe, esetleg ízesítsük kevés mézzel, majd lassan igyuk meg. Használhatjuk külsőleg ledörzsölésre, lemosásokhoz is.
  • Krumplidiéta: a burgonya friss zöldségekkel nagyon jó vízhajtó, csökkenti a vérnyomást, az ödémát, javítja a keringést, így az agyi vérellátást is. 1-2 hétig minden nap fogyasszunk héjában főtt vagy sült burgonyát friss salátával és étkezések között gyümölcsöt.

Keringéstámogató gyógytea

Nagyfokú kimerültség, alacsony vérnyomásra való hajlam, álmatlanság és koncentrációs zavarok esetén nem ritkán érzünk bizonytalan, forgó vagy húzó jellegű szédülést, esetleg szemkáprázással együtt. Ilyenkor napközben érdemes a következő keverékből 1-2 csészével elkortyolgatni:

  • Citromfű
  • Orbáncfű
  • Szúrós gyöngyajak
  • Rozmaring
  • Borsmenta
  • Bazsalikom

Keverjük össze a felsoroltakat azonos mennyiségben, 1 evőkanálnyit fél liter forró vízzel forrázzunk le, majd 10 perc állás után szűrjük le, és egy teáskanálnyi mézzel ízesítve igyuk meg. Este a rozmaring és bazsalikom helyett levendulát, komlót és gyömbért keverjünk hozzá.

 

Kiegyensúlyozó ásványi anyagok és vitaminok

  • A kálium és a magnézium az ásványi anyagok közül a legkedvezőbb hatású szédülés esetén. Részben mert az erek rugalmasságát növelik, oldják a feszültséget, a stresszhatásokat, és támogatják a szívműködést is. A legtöbb káliumot és magnéziumot a következő zöldségek és gyümölcsök tartalmazzák: avokádó, spenót, brokkoli, banán, burgonya, zeller, káposztafélék, hüvelyesek, spárga, sárgabarck, mandula.
  • A mangán kis mennyiségben szintén elengedhetetlen az idegrendszer kiegyensúlyozott tevékenységéhez, oldja a feszültséget, és javítja az izomreflexeket. Fő forrásai: dió, borsó, répa, tojássárga, gabonamagvak.
  • A B2-vitamin (riboflavin) mérsékli a stresszhatást, csökkenti a szemek fáradékonyságát és a szédülést. Főbb forrásai: élesztő, sajtok, leveles zöldségek, hal, tojás, tejtermékek.
  • A B3-vitamin (niacin) csökkenti az egyensúlyozó szerv betegségével (Menier-kór) kapcsolatos szédülési rohamokat, aktiválja a vérkeringést, csökkenti a magas vérnyomást. Főbb forrásai: búzacsíra, gabonák, avokádó, datolya, füge, szilva, sörélesztő, hal, tojás.
  • Az E-vitamin mérsékeli a fáradtságérzetet, antioxidánsként védi az érfalat, gátolja a trombózist előidéző vérrögök keletkezését. Fő forrásai: búzacsíra, szója, brokkoli, kelbimbó, tojás, gabonamagvak, spenót, hidegen sajtolt olajok.
  • A C-vitamin csökkenti az erek áteresztő-képességét, vagyis az ödémaképződést, védi az érfalat a szabadgyökökkel szemben, így megőrzi annak rugalmasságát. Fő forrásai: citrusfélék, paprika, sárgabarack, csipkebogyó, szeder, cseresznye.

Vérpezsdítő fürdők, pakolások

  • Svédzuhany: Tusoljunk le minden reggel – miután már jól átmelegedtünk – hideg vízzel: kezdjük a jobb lábunknál, majd fokozatosan haladjunk felfelé. Majd ismét meleggel, és legalább 3-szor ismételjük meg, végül hideggel fejezzük be. Aranyszabály: mindig a periféria felől haladjunk a szív irányába, és a hideg épp csak érje a bőrt, nem szabad lehűteni a testet.
  • Szauna: hetente egyszer a stabilan beállított magas vérnyomásosoknak is gyógyszer, hiszen megtornáztatja az ereket, kiválaszt sok felesleges anyagot, stabilizálja a keringést és a vegetatív idegrendszert, oldja a stresszt, ellazítja az izmokat. Különösen jó alacsony vérnyomás, kimerültség, alvászavarok esetén.
  • Relaxáló fürdő: levendula, citromfű, geránium, rózsa, szantál illóolajból (vagy az ezeket tartalmazó fürdőolajokból) 5-10 cseppet tegyünk a fürdő vízhez 2-3 evőkanál tejjel. Merüljünk el állig a habokban, és adjuk át magunkat a jól eső melegnek, hadd oldjon ki belőlünk minden feszültséget. Ha inkább felfrissülni vágyunk, tegyünk citrom-, grépfrút-, narancs-, bergamott- vagy rozmaringolajat a vízhez.
  • Kamillapakolás: fél liter vízzel forrázzunk le 3 evőkanál kamillát, majd szűrjük le, és áztassunk bele egy puha kendőt, kicsit nyomkodjuk ki, és tegyük a fejünkre. Kicsit pihenjünk vele – közben polcoljuk fel a lábainkat is! Oldja a feszültséget.
  • Rozmaring-, borsmentapakolás: ha nagyon lement a vérnyomásunk, az előbbi teába csepegtessünk rozmaringot és/vagy borsmentát (5-5 cseppet) is. Hamar felélénkíti a vérkeringést.

Egy kis változtatás megéri!

Mivel a szédülés gyakran a helytelen életmódnak köszönhetően alakul ki, nem árt néhány apróságot megelőzésként is megszívlelni:

  • Ha alacsony a vérnyomásunk, mozogjunk minden nap legalább ½ órát rendszeresen, legfontosabb a nyak-, vállizmok alapos megtornáztatása.
  • Igyunk legalább 2,5-3 liter folyadékot minden nap: a fenti gyógyteákból, ásványvizet, hígított frissen préselt vagy bioleveket: legjobb érvédő a szőlőlé, a céklalé, a sárgarépa-és zellerlé, de a fekete ribizli leve is kedvezően hat a keringésre.
  • Kerüljük a nehezen emészthető ételeket. Együnk inkább sok friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, joghurtot, mandulát, mogyorót, hetente egyszer halat.
  • Hetente tartsunk egy léböjtnapot. Ha valakinek súlyfeleslege van, vagy magas a vérnyomása, orvosi felügyelet mellett végezzen 2-3 hetes böjtkúrát. A méregtelenítés hatásos kiegészítője lehet időnként a kolon-hidroterápia is.
  • Pihenjünk eleget. Napi 7-8 óra alvásra mindenki szervezetének szüksége van a mai stressz-szint mellett. Ügyeljünk arra, hogy a fekhelyünk ne legyen se túl kemény, se túl puha, a párnánk pedig túl magas. A rendszeres nyak-, váll-, fejfájással ébredők használjanak anatómiai ágybetétet vagy párnát.
  • Kényeztessük is néha magunkat! Minden nap legalább fél órán át csak olyat tegyünk, amihez valóban kedvünk van, ami jól esik, tankoljunk fel egy kis energiát. A feszített munka közben sem árthat meg 15-20 perc szünet: nyújtózkodjunk ki, mozgassuk meg tagjainkat, együnk egy almát, kanalazgassunk el egy doboz joghurtot, igyunk egy csésze finom teát.
  • Masszíroztassuk meg magunkat hetente egy-kétszer: kérjük meg partnerünket, hogy gyúrja át alaposan nyak-, váll-, hátizmainkat. Ez nemcsak megnyugtat, hanem ellazít, és serkenti az agyi vérkeringést.
  • Szellőztessünk ki a munkahelyünkön és a lakásban is többször naponta. A friss, oxigéndús levegő gyakran már önmagában elegendő, hogy elmúljon a szédülés. Tovább javíthatjuk az agy vér-és oxigénellátását, ha 5 percig lassú légző-gyakorlatokat végzünk.
  • Hagyjuk el az élvezeti szereket. A rendszeres kávézás szűkíti az ereket, és az átmeneti élénkítő hatás elmúltával szédülés, levertség alakul ki. A nikotin érkárosító hatása nem újdonság, koffeinnel együtt még jobban rontja a szövetek vérellátását.
  • Ne szedjünk rendszeresen nyugtatót, altatót. Ugyanis lebomlási termékeik még sokáig keringnek az erekben, és tompultságot, szédülést idéznek elő. Ha valaki vérnyomáscsökkentő vagy más szereket szed, és ettől állandóan kóvályog, feltétlen tájékoztassa róla orvosát, mert lehet, hogy kevesebb is elegendő, vagy célszerű másra cserélni.
  • Végezzünk szemtornát! Időnként, ha hosszabb ideig olvastunk, számítógép előtt ültünk, pihentessük és tornáztassuk meg szemeinket. Ha a látásunk romlana, mielőbb keressünk fel szemészt, és korrigáltassuk az eltérést. A szemüveget sem árt néha ellenőrizetni, hogy jó-e még?

A szédülés lehetséges lelki háttere

  • Talajvesztettség
  • Önbizalomhiány
  • Szétszórtság, rendezetlenség és bizonytalanság az élet több területén
  • Az életbe vetett hit megingása
  • Bizalomvesztés a hozzánk legközelebb állókban
  • A változástól való félelem

 

Gondoljuk át

  • Mitől billentünk ki lelki egyensúlyunkból? Mivel nyerhetnénk vissza?
  • Mivel nem merünk szembenézni?
  • Mivel teremthetnénk magunknak nagyobb biztonságot?

 

MI segíthet még?

Ha a fenti módszerekkel nem boldogultunk, és a hagyományos módszerek is csődöt mondtak, vagy szeretnénk még előttük mást is kipróbálni, keressük fel az alábbi szakemberek egyikét:

  • Akupunktőr: az egyes meridiánokon keresztül segít kiegyensúlyozni az energiakeringést, a vegetatív idegrendszert és a vérátáramlást.
  • Kiropraktőr: elsősorban a gerinccsigolya-blokkokkal összefüggő agyi vérkeringési zavaroknál segít.
  • Homeopata: különösen akkor ajánlható, ha a szédülés hátterében valamilyen pszichés eltérés, megrázkódtatás, önértékelési zavar, szorongás, stb. áll. Egyébként hatásos kiegészítője a szervi betegségekhez társuló szédülés terápiájának is.
  • Kineziológus: a stressz okozta panaszokat kezeli, segít feltárni azokat a pszichés panaszokat, melyek a szédülést előidézhetik.
  • Pszichoterapeuta: főleg szorongással, depresszióval és pánikrohamokkal kapcsolatosan jelentkező szédülés és kísérőtünetek kezelésére javasolt.
  • Gyógytornász, gyógymasszőr, fizioterápeuta: a nyak, váll, gerinc eltéréseiből adódó agyi keringési zavarok rendezését segítik.

dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!

2017-03-14T14:55:00+00:00 2014-01-01|Categories: Szív-érrendszeri panaszok|