create counter

Ha baj van a bélben

Főoldal/Emésztési problémák/Ha baj van a bélben

Ha baj van a bélben

Az emésztési zavarok következményei

A legtöbben nem is sejtik, hogy a bélrendszer nemcsak az emésztés és a felszívódás helye, hanem fontos immunszerv is. Az ellenálló képesség fegyvertárának legalább 60-70%-át a bélnyálkahártyában található nyirokerek és nyirokcsomócskák alkotják. Ezért a bélrendszer állapota, működése és egészsége döntően meghatározza, hogy ki mennyire képes megküzdeni a fertőzésekkel, a betolakodó kórokozókkal…

Az emésztőrendszer – nevétől eltérően – sokkal komplikáltabb feladatokat lát el, mint ahogy azt a legtöbben feltételezik: óriási energiaráfordítással (az elfogyasztott étel által szolgáltatott kalóriák egyharmadát csak az emésztési folyamatra használja fel a szervezet!) lebontja az ételt kisebb, felszívhatóbb részekre, felveszi a vérbe és a nyirokba a sejtek táplálását segítő tápanyagokat, kiválasztja a salakanyagok egy jó részét, emésztőnedveket és hormonszerű anyagokat termel, megszűri a táplálékot a szervezet számára idegen, káros és allergizáló anyagoktól, a bélbaktériumok segítségével vitaminokat termel, és állandóan ébren tartja az immunrendszert. S ez még mindig nem minden!

A bél az immunrendszer székhelye

A bélrendszer bizonyos szempontból fontosabb az immunrendszer számára, mint a csecsemőmirigy vagy a lép. A focipálya-méretű bélfelületet behálózó nyirokrendszer legalább 50 négyzetméternyi területet képvisel. Gondolta volna, hogy a bélben található baktériumok és kisebb mikroorganizmusok száma nagyobb, mint az egész szervezetünket kitevő testi sejtek száma? A mintegy 500 különbözőféle baktérium mennyisége összesen 100 billió (1014), ami egy átlagosan 70 kg-os testsúlyú ember esetén 6-7 kg-ot jelent.

Mivel a bélrendszer semmivel sem kisebb jelentőségű salaktalanító szerv, mint a máj, sérülése, csökkent működése, renyhesége komoly panaszokat vonhat magával:

A cukor, a sok fehérje és a zsír = kínzóeszköz a bélnek

A civilizált életformának köszönhetően sokaknál komoly emésztési zavar és bélflóra-károsodás fedezhető fel. Gyakran fel sem tűnik, hogy valami nincs rendben, mert az enyhe puffadás és teltségérzet nem okoz túl nagy panaszt. Azt pedig, hogy a bőrünk egyre szürkésebb, petyhüdtebb, reggelente nagyon nehéz felkelni és mind többször fáj a fejünk, a túlhajszoltság és a kor „melléktermékeként” könyveljük el – tehát fel sem vetődik bennünk, hogy a béltraktussal lehet valami baj.

Legtöbben elég mostohán bánnak életfontosságú tápláló- és ellenálló szervükkel. Agyonterhelik emészthetetlen zsírokkal, sok-sok cukorral, fehérjével, s nem adnak neki elegendő rostot, ami jelentősen megkönnyítené munkáját. Hiányzik még a kiadós sport és a bő folyadékbevitel is, hogy feladatát tökéletesen el tudja látni – s bár ezekről unos-untalan hallunk, mégsem vesszük komolyan. Szívesebben eszünk, mint iszunk, gyakran akkor is, amikor semmi szükségünk rá – ettől azonban krónikusan túlterheljük emésztésünket, hisz sohasem hagyunk elegendő időt a munka tökéletes elvégzéséhez, a pihenéshez és regenerálódáshoz két étkezés között. Nem csoda hát, ha minden második-harmadik ember valamilyen emésztési zavartól szenved – még akkor is, ha azt nem veszi komolyan, vagy nem tudatosul benne, hogy a baj a bélben van.

A NEHÉZFÉMEK TÖNKRE TESZIK A BAKTÉRIUMFLÓRÁNKAT…

  • A nehézfémek, például a tömésekből kioldódó amalgám tartós hatás után jelentősen képes károsítani a bélflórát. Ennek köszönhetően hajlamosít allergia, gyulladások és gombásodás kialakulására is. A fogtömésekből történő higanykioldódást különösen segíti a forró és savanyú ételek fogyasztása. Legnagyobb adagban persze a tömések cseréje során jut be higany a szervezetbe. Ezért ilyenkor feltétlen ajánlatos amalgámkiválasztást végezni. Amennyiben a fém még nem cserélhető más tömésre, érdemes amalgámkioldódást csökkentő fogkrémet használni.
  • A fluor sem kíméli kevésbé a bélflórát. A fogkrémekben alkalmazott nátriumfluor-monofoszfát ugyanis erélyes baktériumölő, s nem tesz kivételt a szájban és bélrendszerben található, velünk élő hasznos mikroorganizmusokkal sem.

A bélrendszer – a legtöbb betegség kiindulópontja

A betegségek többsége alapjaiban az emésztés túlterhelésével, a bél- és nyirokrendszer, illetve a baktériumflóra károsodásával és ezek szövődményeivel áll szoros kapcsolatban. Ez azonban sajnos legtöbbször még az orvosnak sem jut eszébe, és a panaszokat leginkább mindenki tüneti szinten próbálja rendezni, s nem az eredeténél kívánja megoldani. A gyulladások hátterében gyakran keresnek gócot, ilyenkor el is végzik a szokásos góckutatást: fül-orr-gégészeti, nőgyógyászati, fogászati vizsgálatot, labort, ultrahangot, esetleg széklet-, vizelet-, garatváladék- és epeleoltást, ám ha ezek egyike sem mutat eredményt, nem sokan gondolnak arra, hogy a baj forrását a bélben vagy a baktériumflóra zavarában keressék.

A bélnyálkahártya nyiroksejtjei normális körülmények között felismerik és eltávolítják a szervezet számára idegen és káros anyagokat: ide tartoznak a baktériumok és az elhalt hámsejtek is.

Ha a bél bajba jut, akkor nemcsak az emésztés szenved kárt, hanem romlik a létfontosságú anyagok (vitaminok, ásványok, aminosavak, nyomelemek…) felszívódása és a salaktalanítás is. A szervezet emiatt megtelik salak- és méreganyagokkal, és a sejtek funkciója, regenerálódó képessége romlik, felgyorsulnak az öregedési folyamatok, csökken a teljesítőképesség és romlik az ellenállás. A bőr nemcsak satnyábbá válik, hanem tele lesz a pubertáskorra emlékeztető pattanásokkal, aknéval, kiütésekkel, ekcémássá vagy seborrhoeássá válik. A has szinte minden ételtől felpuffad, a széklet rendszertelenné, néha székrekedésessé, máskor hasmenésessé válik. Mivel egyre többször alakul ki valamilyen gyulladás, az orvos mind többször ír fel antibiotikumot, az allergiára esetleg szteroidot, s ezzel az ördögi kör be is zárul. A gyógyszerek mellékhatásaként a velünk élő baktériumok egyensúlya tovább romlik, s a kiindulási zavar még mélyebbre vésődik. A kórósan túlburjánzó vagy az eddig megtelepedni nem tudó idegen mikroorganizmusok az ételből és az epesavakból rákkeltő, gyulladáskiváltó és allergizáló anyagokat termelnek.

Jót tesz a bélnek

  • Lenmag: 1 evőkanál este lefekvés előtt 2 dl vízzel vagy kamillateával védi a bélnyálkahártyát, serkenti az emésztést.
  • Zabkorpa: fontos rostanyag, ami serkenti a bélműködést és csökkenti a zsírok felszívódását.
  • Indiai útifűmag: folyadék hatására zselévé alakul, védi a bélfalat és csökkenti a salakanyagok felszívódását, megkönnyíti a székletürítést.
  • Aszalt szilvalé vagy savanyú káposztalé: elősegítik a bélfal működését és könnyebbé teszik a székletürítést.
  • Áfonya: használata elsősorban hasmenés esetén javasolt, mert cserzőanyagai enyhítik.
  • Kamilla: görcsoldó, gyulladáscsökkentő, serkenti a bélműködést.
  • Ánizs, édeskömény: görcsoldó és puffadáscsökkentő.
  • Gyömbér: különösen a gyomorműködését segíti, csökkenti a gyulladást, enyhíti a fájdalmat.
  • Articsóka: elősegíti az epeürülést, csökkenti a puffadást és a koleszterinszintet.

Az emésztéstámogatás természetes módszerei

  • Diéta, A táplálkozás rendezése: együnk több rostos élelmiszert, étkezések között többször gyümölcsöt, minden főétkezéshez zöldséget rendszeresen, reggelire friss gyümölcsös müzlit, joghurtot, kefirt.
  • Kolon-hidroterápia: a bélrendszer intenzív tisztítása különösen a székrekedéssel küszködőknek vagy intenzívebb hasi panaszok esetén ajánlott. Ha a bélflóra zavart, leghelyesebb ezzel kezdeni a korrekciót, mert 10 kezelést követően sokkal hatékonyabb és gyorsabb a normál flóra regenerálódása. Akkor is érdemes kipróbálni, ha még komolyabb panaszok nincsenek, ám a salaktalanítást szeretnénk intenzívebbé tenni. Azoknál, akik táplálékallergia vagy túlérzékenység miatt szenvednek, feltétlen érdemes a kezelésbe beiktatni a bélfürdőt is.
  • Oxigénkezelés: Egyes a normál flórához nem tartozó baktériumok száma igen könnyen csökkenthető, ha a bélbe oxigén kerül. Ennek egyik módja, hogy a kolon-hidroterápia során oxigént juttatnak a vastagbélbe. Ennél sokkal kényelmesebb és igen hatékony módszer, ha magnézium-peroxidot veszünk be néhány hétig – a belőle a bélben felszabaduló hidrogén-peroxid kitakarítja a kártékony baktériumokat.
  • Salaktalanító és böjtnapok: ha hosszabb kúrát nincs is alkalmunk végezni – bár évente egyszer 2-3 hét tisztítókúra igen sokat könnyíthet a szervezeten -, legalább heti 1-2 enyhébb salaktalanító napot (gyümölcsnap, rizs- vagy krumplinap) iktassunk be. Ilyenkor tehermentesül, kissé megpihen, megnyugszik a bélrendszer.
  • Mayr-féle hasi kezelés: a gyengéd masszázs körkörös és légzésszinkron fogásai javítják a bélfal izmainak tónusát, csökkentik a görcsöt, javítják a vér- és nyirokkeringést. Különösen jót tesz a makacs székrekedéssel, hasi gyulladásokkal és fekéllyel küszködőknek.
  • Enzimkúra: Nemcsak akkor kell gondolni rájuk, ha a hasnyálmirigy beteg, hanem akkor is, ha a gyomor- és béltraktus emésztőnedv-elválasztása csökkent valamilyen okból. A hasnyálmirigy-kivonatokat tartalmazó vagy az ananászból, papayából és más növényekből készült enzimek segítik az étel lebontását, s csökkentik a puffadást, az erjedési és rothadási folyamatokat.
  • Reflexzóna-kezelés: a talpmasszázs, az akupresszúra és a köpölyözés is igen sokat lendíthet, ha kúraszerűen alkalmazzuk emésztési problémáink enyhítésére. Különösen ajánlott teltségérzet, puffadás, székrekedés, gyomor- és epepanaszok kiegészítő kezelésére.

A baktériumflóra rendezése

Az emésztési zavarok jó része nem szűnik meg, míg a normál flórát nem állítjuk újra helyre. Ehhez ma már számtalan különböző minőségű probiotikus termék kapható hazánkban is. Használatuk sokaknak segít, másoknak kevésbé vagy egyáltalán. Ennek sok oka lehet: nagyon sokszor a kapszulák nem tartalmaznak elegendő vagy elég aktív baktériumot, máskor túl rövid a szedési idő, és sokszor más csírák (is) hiányoznak, nemcsak a szedett szerben találhatók. Ezért legjobb, ha a székletből megnézetjük, mi is hiányzik valójában. Erre Magyarországon még nincsen sajnos mód, Németországba azonban el lehet küldeni székletmintát a szükséges vizsgálathoz. Ennek eredménye 3-4 hét alatt készül el. Nagyon fontos, hogy a csökkent csíraszámú probiotikus törzseket ne csak 1-2 hónapig, hanem legalább 4-6 hónapon át szedje. Továbbá feltétlen szükséges emellett az emésztés erősítése, a máj támogatása és a rossz emésztésből és felszívódásból adódó hiányok pótlása is. Csak így tud eredményes lenni a bélflóra rendezése.

VELÜNK ÉLŐ BAKTÉRIUMOK VIZSGÁLATA, BÉLFLÓRA-RENEDEZÉS
emésztési zavarok, allergia, intoleranciák, bőrproblémák, immungyengeség esetén:

dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!

2017-03-14T14:54:56+00:00 2016-01-20|Categories: Emésztési problémák|