Hitek és tévhitek a kullancscsípésről

Manapság igen sokféle információ terjed a csípésekről, azok ellátásáról és a várható esetleges problémákról. Különösen igaz ez a kullancsok csípésével kapcsolatosan.

Az alábbiakban a leggyakoribb tévhiteket és a szakmailag korrekt megoldásokat tekintem át.

1. HAMIS:

Ha nem alakul ki bőrpír (Erythema migrans), akkor nem volt Borreliával fertőzött a kullancs.

IGAZ:

Sajnos csak a Borreliás fertőzések 40-60%, más adatok szerint max. 50 -70%-nál fordul elő kisebb-nagyobb vagy vándorló bőrpír. Vagyis, ha nem volt, az nem zárja ki egyáltalán a fertőzést!

FONTOS TUDNI: Ha kialakult egyértelmű Erythema migrans, akkor a kullancs (v. a csípést okozó rovar) biztosan megfertőzte az érintett Borreliával és esetleg más társ-fertőzőkkel is. Ezért azonnali és tartós antibiotikus kezelést kell kezdeni orvos segítségével.

Mivel a kullancs-szerológia és Westernblot vizsgálat sem száz százalékos, ezért a kezeléssel, ezek negatív eredménye esetén sem szabad késlekedni!

2. HAMIS:

Ha nem éreztem csípést, akkor biztos nem lehet Borreliám vagy más társfertőzésem…

IGAZ:

Ha szerencsénk volt, akkor a kullancs nem volt fertőzött vagy túl rövid ideig volt a bőrben és így nem tudott megfertőzni bennünket. Ha kevés kórokozó került csak be, és az immunrendszerünk elég erős, akkor sem fog történni semmi.

Hogy bejutott-e baktérium vagy vírus, az nem a csípés észrevételén múlik. Sajnos az esetek igen jelentős részben bekerül akkor is Borrelia vagy más a szúrás során terjesztett kórokozó (Ehrlichia, FSME, Chlamydia, Mycoplasma, Babesia, Bartonella, Rickettsia…), ha nem érezte vagy nem emlékszik semmilyen szúrásra és annak a nyoma sem látszik. Nemcsak kullancs, hanem más vérszívó is terjesztheti ezeket a kórokozókat, és az is előfordul, hogy olyan kicsik voltak, hogy nem látta őket, v. miután jóllaktak, kifordultak a bőrből.

A tünetek egy jó része – a bejutott és szunnyadó kórokozók később történő aktiválódása miatt – akár hónapok múlva alakul ki. S ki emlékszik már télen egy nyári csípésre, vagy egy kis vörös foltra a bőrön…?

3. HAMIS:

A kullancscsípés -t éreztem, láttam volna.

IGAZ:

A kullancs a csípés során „érzéstelenít” – ezért azt a legritkább esetben lehet érezni. A szúnyog, bögöly és hasonlók csípése valóban fáj. Ne felejtsük el, hogy vérszívóként ők is megfertőzhetnek…

4. HAMIS:

2 hét antibiotikumszedéssel teljesen megoldódik a probléma.

IGAZ:

Az orvos előírásai szerint kell eljárni, de általában 4-5 mg/kg az antibiotikum a napi adagja – és min. 3-4 héten át. Időnként kombinált kezelés is szükséges, mert a társfertőzések nem mindig kezelhetők 1 szerrel.

Ám vizsgálatok és orvosi előírás nélkül önkényesen antibiotikumot senki se szedjen. Ha nem tudni, hogy mi konkrétan a kórokozó, akkor azt sem tudja senki, melyik az arra a megfelelő szer. Ugyanis ami az egyikre hat, nem okvetlen hatásos a másiknál. Tehát a kezelés elbírálása szakorvosi feladat. A legfontosabb, az időben történő felismerés, és az esetleges társfertőzések kiderítése, illetve azok célzott kezelése.

Önmagában csak az antibiotikus kezelés sem elég, mert könnyen kialakulhat rezisztencia, baktériumflóra-károsodás, szövődményként gombásodás, allergiák, bélproblémák, krónikussá váló Borreliosis… Mindig kell a toxinok kiválasztását stimuláló salaktalanítás, immunerősítés, lúgosítás, májtámogatás, és a velünk élő baktériumokat védő probiotikus kezelés is.

5. HAMIS:

A kullancscsípés után azonnal vérvizsgálat kell.

IGAZ:

Mivel a vérből a rutin vizsgálatokkal legalább 6-8 hét múlva lehet az ellenanyagokat kimutatni, ezért sajnos azonnali vérvétel értelmetlen. Amit hamar tenni lehet: a kullancsot nem szabad eldobni, hanem meg kell nézetni, hogy nem fertőzött-e. Majd kb. 2-3 héttel a csípést követően lehet először Elispot és CD3/CD57-vizsgálatot végeztetni (sajnos még nem Magyarországon végzik!). Ha a kullancs fertőzött volt, akkor okvetlen érdemes mielőbb ezt elvégeztetni, vagy ha gyanús jelek léptek fel, akkor is. Mert a korán elkezdett kezelés hozza a legjobb eredményt. A kullancs fertőzöttsége illetve gyanús jelek esetén 6 hét után már jöhet az ellenanyagok vizsgálata is.

6. HAMIS:

A krónikus Lym-kórt a véreredmények szerint kell kezelni.

IGAZ:

Sajnos a krónikussá vált, vagy későn felismert Lyme-kórnál a hazai diagnosztikai módszerek még kevesebb eligazítást nyújtanak. Ha nincs mód speciális laborban vizsgálatokat végeztetni, akkor a tünettan alapján kell a kezelést elkezdeni.

7. HAMIS:

A kullancs csak egyféle kórokozót terjeszt, vagy Borreliát vagy az agyvelőgyulladást okozó FSME-vírust.

IGAZ:

A kullancsok és más vérszívók is akár többféle kórokozót képesek egyszerre a vérünkbe juttatni. Ezek egymástól függetlenül, időben eltérően válthatnak ki tüneteket: részben hasonlóakat, részben teljesen különbözőeket. Ezért ha valaki több kórokozót egyszerre kapott el, akkor nagyon nehéz az egyértelmű diagnózis felállítása és a célzott kezelés.

KULLANCS OKOZTA FERTŐZÉSEK VIZSGÁLATA ÉS KOMPLEX KEZELÉSE: 20/588-28-10