Itt a vitaminszezon!

Nagyon sok ellentmondó vélemény hangzik el a vitaminokról. Én daganatos vagyok, s nagyon sokfélét fogyasztok már 1,5 éve szünet nélkül. Nem tudom eldönteni, hogy helyesen cselekszem-e?

A mai rohanó életforma, egészségtelen táplálkozás, nagy stressz és a nagyüzemi zöldség-, gyümölcstermesztés mellett sajnos egyre inkább rászorulunk a külső utánpótlásra. Ám – mint a legtöbb dologból – ebből is megárthat a sok. Tehát semmiképp sem jó szünetek beiktatása nélkül nagyobb adag vitamint szedni. Általában 2-4 havonta érdemes több hetet is kihagyni, ilyenkor pedig jobb, ha valamilyen más készítménnyel (Shii take gomba, macskakarom, bíbor kasvirág kapszula, fagyöngy injekció, enzimek…) serkentjük immunrendszerünk aktivitását.

Béta-karotin: mivel vízoldékony, kevésbé halmozódik fel a szervezetben, mint az A-vitamin, így a túladagolás veszélye is kisebb. A többi vitaminnal kombináltan jelentősen csökkenti a legtöbb daganat előfordulási gyakoriságát. Napi 25 000 NE az ajánlott adagja. Egy nagyobb friss sárgarépa kb. 15 000 NE-et tartalmaz, ezért, ha minden nap elfogyasztunk a salátához vagy a gyümölcslevekhez 1-2 sárgarépát, már fedeztük is a szükséges adagot.
C-vitamin: egyes vizsgálatok eredményei szerint jórészt megakadályozza a szervezetben azoknak az anyagoknak a keletkezését, melyek a sejtek daganatos elfajulását váltanák ki. Elsősorban a méhnyak-, a gyomor- és a tüdőrák megelőzésében tulajdonítanak neki komolyabb jelentőséget, de a C-vitamin gazdag étrend más rákos megbetegedések keletkezését is csökkenti. Daganatosoknak napi 5-10 g (!) szedését javasolják a vitaminkúrához is értő onkológusok.
E-vitamin: a gyökfogó vitaminok egyike, mely az emlő-, a gyomor-, prosztata- és a tüdődaganat képződését mérsékli leginkább. Átlag napi 400-800 NE mennyiség javasolt.
Lycopin: a karotinoidok közé tartozik, a paradicsom festékanyaga. Az egyik legerélyesebb gyökfogó növényi festék, amely nemcsak az érelmeszesedés ellen, hanem a sejtek rosszindulatú elfajulása ellen is véd. Elsősorban a prosztata-, gyomor-, bél-, hasnyálmirigy- és tüdődaganat megelőzésében és kezelésében mutatott eredményt. Ehhez napi 30-60 mg-ra van szükség.
Q10-vitamin: serkenti az immunrendszer egyes alkotó elemeit, s védi a sejteket a károsító gyökfogó enzimektől. Daganatos betegségek kiegészítő kezelésekor– a fenti hatások együttesének köszönhetően – a következőket tapasztalták: napi 3×10 mg Q₁₀-vitamin adásával csökkent a kemoterápia mellékhatása, sokkal gyorsabban rendeződött a vérkép és a májfunkciós értékek, s csak elvétve alakult ki szívizom- és vesekárosodás.
Szelén: azokon a területeken, ahol a termőföld szelénben szegényebb, sokkal gyakoribb az emésztőszervi daganatok száma. Mivel a szelén egyik legfontosabb sejtvédő enzimünk alkotórésze, valószínűleg ennek köszönheti ezen kedvező hatását. Más vizsgálatok a szelén direkt immunaktiváló és DNS-károsodást regeneráló hatását is igazolták. Ehhez azonban legalább napi 200 mg szelénre van szükség.
Cink: hatása hasonló a szelénhez. Fontos fagocitózist (az idegen anyagok bekebelezését és eltávolítást) serkentő faktor, ráadásul fokozza a csecsemőmirigyben termelődő timulin nevű fehérvérsejt termelést aktiváló anyag keletkezését is. Ajánlott napi adag 50 mg.

Természetesen legjobb mindig a természetes vitamin, ezért igyekezzen naponta 2-3 pohárnyi frissen préselt bio zöldség- és gyümölcslevet inni, emellé pedig az orvosa ellenőrzése mellett szedjen kúraszerűen (!) vitaminokat.

Jobbulást kívánva üdvözlöm: