create counter

Kerülje a kockázatos kozmetikumokat!

Főoldal/Bőrproblémák, E-számok/Kerülje a kockázatos kozmetikumokat!

Kerülje a kockázatos kozmetikumokat!

Mit kerüljünk a kozmetikumok és a tisztálkodási szerek vásárlása során? Kockázatos anyagok a legújabb tudományos információk alapján

Triklozán
A triklozán mint antibakteriális, gombaölő adalék rengeteg kozmetikai termékben megtalálható, például fogkrémekben, szappanokban (különösen folyékony szappanokban), dezodorokban, borotválkozás utáni szerekben, szájvizekben. Döntően az antibakteriálisként hirdetett termékekben van triklozán, amit a hazai előírások szerint fel kell tüntetni a címkén. Egy 2010-es egyesült államokbeli felmérésszámos közismert termékben talált triklozánt, például Colgate Total fogkrém, Reach antibakteriális fogkefe, Colgate Breeze szájvíz, Right Guard és Old Spice dezodor.
A szer a termékekből a bőrön vagy a száj nyálkahártyáján bejut a szervezetbe és ott felhalmozódik. A triklozán számos tanulmány szerint hormonháztartást zavaró hatású anyag, gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését, és hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére is. Gátolja továbbá az emlősök zsírsavszintézisét, az emberi ínyhámsejtekben pedig sejtelhalást okoz. Más vizsgálatok szerint a vizeletben mért magasabb triklozánszint immunzavarokkal hozható összefüggésbe: növeli az allergia és a szénanátha esélyét. A triklozán emellett az antibiotikum-rezisztenciát is elősegíti. Egy Európai Uniós vizsgálat szerint a baktériumok genetikai állományába beavatkozva, szuperrezisztens baktériumok kialakulását okozza. Az egyesült államokbeli élelmiszerbiztonsági hatóság, az FDA álláspontja szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy kijelenthessük, a triklozánt tartalmazó termékek biztonságosak.
Egészségügyi és zöld szervezetek szerint a fejlett világban nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a triklozán, mint amennyi előnnyel jár a fertőtlenítő hatása. A kockázatok miatt 2010. március 19-én az Európai Unió megtiltotta (2010/169/EU) a triklozán felhasználást olyan termékekben, melyek élelmiszerrel érintkeznek, viszont továbbra is engedélyezett kozmetikumokban vagy például a fogkrémekben. Skandináv országok további korlátozásokat tartanak indokoltnak.

Parabének
A parabének a kozmetikumok elterjedt tartósítószerei. Számos termékben megtalálhatóak, így tusfürdőkben, samponokban és egyéb hajápolási és hajszínező készítményekben, naptejekben, borotválkozási termékekben, krémekben, ajakápolókban és rúzsokban is. A hazai és uniós előírások szerint, ha parabéneket tartalmaz egy termék, azt fel kell tüntetni a kozmetikumok címkéjén. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekkel és gyógyszerekkel is kerülhetnek parabének a szervezetünkbe. Élelmiszerekben E214-E219 jelzésekkel jelölik.
A parabének fő kockázata, hogy károsíthatják a hormonrendszert, továbbá – mivel a női ösztrogén hormon hatását utánozzák – a nemzőszervek fejlődését hátráltató, valamint allergén hatásai is lehetnek. Több kutatás is feltételezte, hogy a főként dezodorokból származó parabének összefüggésben állhatnak a mellrák kialakulásával.
Az Európai Bizottság szakmai álláspontja szerint a hosszabb láncú vegyületek, mint például a propil- és butilparabén hormonális hatásúak lehetnek, míg az etil- és metilparabének – az engedélyezett koncentrációban – biztonságosak. Dánia 2011-ben betiltotta a propil- és butilparabént a 3 év alatti gyermekek számára készülő testápolási és tisztálkodási termékekben. A korlátozás oka ezen parabének endokrin diszruptor, azaz hormonrendszer-károsító hatása volt. A francia parlament 2011-ben megszavazta a parabének tiltását.

Formaldehid
Formaldehidszennyezés leginkább a fakészítményekből kerül belénk, méghozzá a lakásunk levegőjéből (bútorok, padlók, ajtók, farost- és rétegelt lemezek formaldehid alapú műgyanta ragasztóanyagai, hang- és hőszigetelő habok), de számos kozmetikum is tartalmazhat formaldehidet, bár ez általában nem közvetlenül van a kozmetikumokban, hanem más termékből szabadul fel. Ismert formaldehid források a kozmetikai termékekben például: DMDM hydantoin, Imidazolidinil Urea, Diazolidinyl Urea, Quaternium 15, nátrium-hidroxymetil glicinate, 2-bromo-2-nitropropán-1,3-diol, bronopol.
Leggyakrabban a folyékony szappanokban és a fogkrémekben található, de a vegyület sok más termékcsoportban is jelen lehet. Egy amerikai felmérés során a gyermekek számára készült, a hazai boltokban is kapható 28 tusfürdőt, sampont vizsgáltak, és 23-ban kimutatták a formaldehidet.

A vegyület belélegezve és bőrön át is képes bejutni az emberi szervezetbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Hivatala szerint a formaldehid bizonyítottan emberi daganatkeltő anyag. Bár európai besorolása szerint: „A rákkeltő hatása csak korlátozott mértékben bizonyított”, tudósok többször is felhívták a döntéshozók figyelmét[12], hogy át kellene sorolni a bizonyított emberi rákkeltők csoportjába, ugyanis újabb kutatások alapján ismertté vált, hogy a formaldehid nemcsak a ritka orr-rákhoz, hanem a gyakrabban előforduló leukémia kialakulásához is hozzájárul. A formaldehid erős allergén, így már kis mennyiségben is irritálja a nyálkahártyákat. A tartósítószerek (például a parabének, triklozán, formaldehid) a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói.

1,4 dioxane
A lehetséges emberi rákkeltő 1,4-dioxane a kozmetikai termékek gyakori szennyező anyaga. A termékekben rendszeresen előforduló nátrium-lauril-szulfát, nátrium-laureth-szulfát, ammónium-lauril-szulfát (SLS, ALS – nátrium angolul sodium), azaz az ethoxylált felületaktív anyagokat tartalmazó kozmetikai szerek közel fele tartalmaz 1,4 dioxane-t. Ezen anyagok jellemezően samponokban, hajbalzsamokban, hajszínezőkben, fehérítőkben, fogkrémekben, tusfürdőkben, arctonikokban, alapozókban, folyékony szappanokban, habfürdőkben, fürdőolajokban és mosószerekben találhatóak meg. A korábban említett amerikai vizsgálat során a gyermekek számára készült, részben a hazai boltokban is kapható 48 tusfürdő háromnegyedéből kimutattak 1,4 dioxane-t.
Az 1,4 dioxane a lehetséges rákkeltő hatás mellett irritálhatja a bőrt, a szemet, és összefüggésbe hozták fejlődési és reproduktív rendellenességekkel, idegi és hormonális károsodásokkal.

Policiklikus pézsmák, mósusz-vegyületek
A szintetikus pézsmák elterjedt illatanyagok a parfümökben. Egy 2005-ös Greenpeace kutatás[14] 36 parfümből 34-ben talált szintetikus pézsmavegyületeket, volt olyan parfüm, melynek közel 10%-a ezen anyagokból állt.
A mósusz-vegyületek felhalmozódnak az emberi szervezetben és a környezetben. Irritálják a nyálkahártyákat és allergiát okoznak. Lehetséges rákkeltő anyagok és ismert a májkárosító hatásuk. Mint illatanyagot sajnos nem kell a kozmetikumok címkéin feltüntetni. A kozmetikai termékekben gyakran használt xilolmósusz (musk xylene) felkerült az EU különös aggodalomra okot adó anyagok listájára, mivel felhalmozódik az emberi szövetekben, és nem bomlik le. 2015-től korlátozzák a xilolmósusz uniós felhasználását.

Ellentmondásos anyagok, melyek káros hatására csak kevés adat van

PEG – emulgálóanyagok
A polietilénglikol (PEG) emulgeálószerek feladata a kozmetikumokban, hogy a zsíros és vizes részek ne váljanak el egymástól, vagyis homogének legyenek például a krémek és testápolók. A PEG-ek kockázata, hogy jellegüknél fogva áteresztővé, átjárhatóvá teszik a bőrt és így bejutnak egyéb káros szennyező anyagok is. Ilyen hatást figyeltek meg a következő anyagoknál: PEG-10 M, PEG-14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8. Ha sérült a bőrfelület, akkor különösen ajánlott a PEG-et tartalmazó termékek (krémek, testápolók) kerülése.

Ftalátok
Az Európában előállított ftalátok több mint 90%-át PVC-lágyításra használják, ám a kisebb molekulatömegű ftalátok (döntően a dietil-ftalát – DEP) kozmetikumok, testápoló termékek (pl. bőrhidratáló krémek), parfümök, hajlakk, szappan, sampon, körömlakk és gyógyszerek adalékanyagai is. A dezodorokban illatrögzítőként használnak DEP-et.
A nagyobb tömegű ftalátok használatát az EU korlátozta a gyerekjátékokban, mivel károsítják a gyermekek fejlődését, de ismert a férfiak szaporodási képességét károsító hatásuk is. Az Európai Vegyi Anyag Ügynökség szerint különös aggodalomra okot adó anyag. Ezért 2016-tól korlátozzák három ftalát a DEHP, a BBP és a DBP további használatát – ezen ftalátok már rég nem használhatóak kozmetikumokban. Ennek ellenére a WWF vizsgálatai magas ftalátkoncentrációt mutattak a magyar lakosság vérében, ráadásul az anyák már az anyaméhben átadják gyermekeiknek ftalát-szennyezettségüket. A kozmetikai termékekben gyakran alkalmazott dietil-ftalátot kimutatták például a köldökzsinórvérben. A ftalátok kockázatai nem kérdésesek, ám a kozmetikumokban használt DEP kockázataira még csak kevés bizonyíték áll rendelkezésre.
Számos ftalátról bizonyosodott be, hogy károsítja az emberek szaporodási képességeit és hormonrendszerét, így hozzájárulhat például a mellrák kialakulásához. A Rochester Egyetem vizsgálatai szerint két gyakran használt ftalát, a DEHP és a DBP magasabb koncentrációja a kisfiúk esetén nagymértékben csökkentette az olyan „fiús” játékok használatát, mint például a kisautó vagy a vonat, míg a kislányoknál nem figyeltek meg eltéréseket. Nem zárható ki, hogy a ftaláthasználathoz köthető a fiúcsecsemőkben megfigyelhető alacsonyabb nemihormon-szint.
A kozmetikumokban leggyakrabban használt DEP-et még nem korlátozták, ám több kutatás is alátámasztja hormonrendszert károsító hatását.

Oxybenzon
A naptejekben használt fényvédő oxybenzon (Eusolex 4360, Escalol 567) egyes, megerősítésre váró kutatások szerint fényérzékennyé teheti a bőrt, és ezzel növelheti a bőrrák kockázatát. Más kísérletek szerint a bőrön át felszívódva májkárosító hatású is lehet.

Antioxidánsok: BHA és BHT
Antioxidánsokat főként tartósító szerként adagolnak kozmetikumokhoz. A butilhidroxianisol (BHA)[24] például gyakori antioxidáns, pedig ismert róla, hogy beavatkozik a hormonrendszer működésébe. A WHO szerint a BHA lehetséges emberi rákkeltő. A butilhidroxitoluol (BHT) pedig – állatkísérletek szerint – az immunrendszer működésére lehet káros hatással.

Nano anyagok
Egyre több olyan terméket használunk a mindennapokban, melyek nanorészecskéket tartalmaznak. Ez utóbbiak rendkívül kisméretűek, és tulajdonságaik jelentősen eltérnek a természetben előforduló, „szokásos” méretű, de azonos összetételű anyagoktól. Az arany például a természetben megtalálható formájában sárga, nem reaktív fém, míg nanoméretben vörös és nagyon reaktív. Ezeket a különbségeket azonban nem veszik figyelembe a termékek engedélyezésekor.
Német vizsgálatok szerint 2010-ben körülbelül 1000-féle olyan termék volt a piacon, amely nanorészecskéket tartalmaz (közülük 250–300 nanoezüstöt). Ezek méretüknél fogva, például a bőrön át felszívódva, igen könnyen bejuthatnak az emberi szervezetbe. A kis szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba – terhesség esetén pedig a méhlepényen keresztül a magzatba – is bekerülnek.
A nanoezüst részecskéket antibakteriális hatásuk miatt ruházati termékek, ágyneműk, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához használják. A baktériumölő hatású készítmények hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztenciához, ám a nanoezüst nem csak a baktériumokra, hanem sok egyéb sejttípusra is mérgező. Vizsgálatok már igazolták, hogy a nanoezüst gátolja a hímivarsejtek növekedését, a magzatokba jutó nanoezüst pedig megzavarja az ivarsejtek kialakulását. A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy minél kisebb méretűek a részecskék, annál nagyobb a károsodás mértéke. A nanoezüstről állatkísérletek bizonyították, hogy például a tüdő, a máj, az idegrendszer és a bőr sejtjeire is toxikus, sőt a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t is képes károsítani.
Igen elterjedt a naptejekben használt nano-titándioxid is, melyet csupán azért használunk ebben a kis méretben, hogy ne legyünk fehérek a naptejtől, amikor bekenjük magunkat. Aggodalomra ad okot, hogy a titándioxid fény hatására aktív, például vizet bont, ezért a nano-titándioxid használata naptejekben további vizsgálatokat igényelne.
A kozmetikumok uniós szabályozása előírja, hogy amennyiben nanoanyagokat tartalmaznak, erről értesíteni kell az Európai Bizottságot, ám ez még semmilyen biztonságot nem nyújt a fogyasztók részére, hiszen a címkén nem szerepel.

Simon Gergely
a Levegő Munkacsoport környezetkémikusa

dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!

2014-07-23T09:39:18+00:00 2013-11-05|Categories: Bőrproblémák, E-számok|