create counter

Krónikus fáradtság – krónikus gyulladások és EBV-FERTŐZÉS

Főoldal/Immunrendszer, Kimerültség, Kullancscsípés, Lyme-kór/Krónikus fáradtság – krónikus gyulladások és EBV-FERTŐZÉS

Krónikus fáradtság – krónikus gyulladások és EBV-FERTŐZÉS

Tavasszal igen sokan küzdenek krónikus kimerültséggel, fáradtsággal. Ilyenkor legtöbben azonnal a kiürült vitaminraktárakra gondolnak fő okként. Valóban igaz, ez az egyik vezető probléma, ám nem ritka, hogy valaki a télen lezajlott vírusfertőzését nem tudta rendesen leküzdeni, és az okoz most levertséget, kimerültséget és mindenféle fura tünetet.

Még ma is keveset hallani róla, hogy a krónikus fáradtság és burnout (kiégés) hátterében nemcsak hiánytünetek, és lelki, szellemi kimerültség, hanem tartósan és rejtetten fennálló, zajló gyulladások is állhatnak. A leggyakoribb fertőzések egyikéről, a mononucleosis és a kimerültség összefüggéseiről olvashatnak most az alábbi cikkemben.

Az Epstein-Barr-Virus (EBV) fertőzés vagy más néven Pfeiffer-féle mirigyláz (= mononucleosis) olyan lázzal járó megbetegedés, amelyben a fej-és végtagfájdalmakhoz erősen megnagyobbodott nyirokcsomók társulnak. A kórokozó cseppfertőzéssel és nyál útján terjed leginkább, ezért is hívják még „csókfertőzésnek”.

A jellemző tüneteken túl még vérvétellel, szerológiai vizsgálattal (ellenanyagok kimutatásával), a vírusok direkt kimutatásával és az ellenük harcoló fehérvérsejtek vizsgálatával (ELISPOT) lehet igazolni a zajló, lezajlott vagy rejtetten lappangó fertőzést.

Ha a szervezet ellenálló képessége kellően felszerelt és erős, akkor a fertőzést képes 3-6 hét alatt teljesen leküzdeni. Ám ha az immunrendszer nem elég aktív, sok a terhelő hatás, akkor a fertőzés elhúzódóvá és akár krónikussá is válhat.

 

A krónikus EBV-fertőzés kialakulása

Az akut (heveny) EBV-fertőzés mellett létezik egy subacut-kónikus (hosszan tartó, elhúzódó és visszatérő) forma is. Különösen az utóbbi években gyakorivá vált ez a forma, csakúgy, mint a krónikus Coxakie-, Adeno-, CMV-, Herpes-, Yersinia-, Chlamydia – és Mycoplasma fertőzés is.

A krónikus és recidiváló (visszatérő) vírusos és bakteriális fertőzések oka a legyengült immunrendszer, aminek számos oka lehet, pl. környezeti hatások, vegyszerekkel teli élelmiszerek, tartós és erős stressz, gyógyszerek, elektroszmogterhelés…

A krónikus EBV kialakulásának 2 módja lehet:

  1. Ha a szervezet ellenálló ereje túl gyenge, és nem képes rendesen leküzdeni, kitakarítani egy akut fertőzés során a vírust. Ilyenkor kisebb-nagyobb tünetek maradnak vissza, melyek hol erősebbé válnak, hol szinte teljesen megszűnnek (a tünetlistát ld. később).
  2. Ám nem ritka az sem, hogy a krónikus fertőzés a klasszikus és jellegzetes tünetek nélkül alakul ki. Azt hisszük, hogy egy kicsit elhúzódóbb influenzán estünk át, s közben mégis EBV- fertőzésünk volt. Úgy tűnik, újabban ez a forma az elterjedtebb.

 

Hogyan fertőz az EBV?

A mononucleosis vírusa nyállal, a nyálkahártyákon át és a vérrel is terjedhet. Így nemcsak csókkal, hanem kézfogással, bőrkontaktussal, pl. egy kilincs megfogása révén is fertőz. A vírus a testen kívül akár több órán, napon át is életben marad. A kórokozók fő belépési helyei: száj, orr, szem – ahova legtöbbször a saját kezünkkel juttatjuk.

 

Hogyan vizsgálható az EBV-fertőzés?

A subakut-krónikus fertőzések kimutatása sokkal nehezebb, mint a heveny fertőzésé. Az utóbbi esetben az EBV-IgM-szint megemelkedik. A krónikus formáknál viszont csak minimális IgG-emelkedettség látszik, ami a lezajlott fertőzés jele. Ha az IgG 30-40 mIU/ml, akkor biztos, hogy fertőzött a beteg, vagyis átesett ezen a vírusinfekción, de azt nem tudjuk, hogy még most is aktív-e a fertőzése. Ha ez az érték 50-60 mIU/ml, akkor egyértelműen pozitív a lelet. Ezekből a mutatókból azonban nem tudjuk meg, hogy kigyógyult-e a beteg a fertőzésből, vagy lappangva ott maradt benne még a vírus.

Ennek eldöntésében 2 módszer segíthet:

  1. EBV-ELISPOT vizsgálat, amikor nem a termelődött ellenanyagot, hanem a vírussal küzdő fehérvérsejteket vizsgálják. Ez a módszer 200x érzékenyebb az immunglobulin (IgM és IgG) vizsgálatnál, hamarabb is derít fényt a fertőzésre, jól lehet vele követni a betegség lefolyását és az újra fellángolásokat is. (Itthon nem végzik sehol! Német laborba küldjük ki hozzá a vért.)
  2. Direkt víruskimutatás: ezzel is precízen igazolható a krónikus vírusfertőzés és a terápia sikerét is segít követni.

Mivel az EBV alapvető jellemzője, hogy blokkolja az immunválaszt, így az ellenanyag-termelődést és a sejtes immunreakciókat is erősen csökkenti. Vagyis könnyen lehet, hogy azért nem látható egyértelmű laboreltérés, mert ezzel a gátló hatás érvényesül.

 

Az akut EBV-fertőzés tünetei

Hogy egy vírus kit mennyire dönt le a lábáról, mennyire intenzívek a kialakuló tünetek, mindig azon múlik, hogy milyen aktuálisan az immunrendszer erőssége. Ha valaki nagyon jó ellenálló erővel rendelkezik épp, amikor a vírus bekerült a szervezetébe, akkor nem kell okvetlen megbetegednie. Ha azonban le van gyengülve a védelmi rendszer, akkor az EBV egyes testrészeket vagy az egész szervezetet képes megbetegíteni, és ezzel sokféle tünetet előidézni.

Az akut mononucleosis klasszikus tünetei közé nyaki és generalizált nyirokcsomó megnagyobbodás, máj-és lépmegnagyobbodás, erős elesettség, kimerültség, magas láz és torokgyulladás tartoznak.

Nem ritka azonban, hogy a fertőzés ennél sokkal enyhébben, kisebb vagy nem túl feltűnő tünetekkel jelenik meg, és csak sokkal később derül rá fény, pl. egy vérképkontrollnál megnövekedett májfunkciós értékek okának tisztázásakor, hogy lezajlott egy elhúzódó influenzának hitt EBV-fertőzés. Az is előfordulhat, hogy soha vagy csak évekkel később derül fény a mononucleosisra, amikor a visszatérő hőemelkedés, fáradékonyság, izom és ízületi fájdalmak okát próbálja az orvos tisztázni.

Ha a szervezet nagyon jól dolgozott, és képes volt leküzdeni a vírust, akkor többé nem lesz gond vele, ám ha nem volt elég hatékony a küzdelem, akkor a vírusok bent ragadhatnak a szervezetben, és időről időre reaktiválódhatnak. Ezért minden banálisnak vélt vírusfertőzéskor érdemes a szervezet védelmi erőit minél több módon aktiválni, támogatni.

 

A krónikus EBV-fertőzés tünetei

Ha az EBV-vírus egy legyengült immunitású szervezetbe jut, akkor akadály nélkül eljuthat a vérrel és nyirokkal az idegrendszerbe, májhoz, szívhez, veséhez, izmokhoz, ízületekhez és befészkelheti magát a nyirokcsomókba, herébe, petefészkekbe is.

Leginkább az agy, az idegrendszer, idegek (X-es agyideg és a szimpatikus vegetatív idegi szabályozás), a nyirokcsomók, a nyálmirigy, az izmok, ízületek, és a vér fehér-és vörös vérsejtjei az érintettek.

Mivel a tünetek intenzitása az egész szervezet egészségi és lelki állapotától  is függ, az érintettek vagy állandóan vagy hullámzóan, jobb-rosszabb fázisokban élik meg a tüneteket.

Leggyakoribb tünetek

Az agyi és idegrendszeri érintettség jelei:

  • idegi fájdalmak – egyes idegrostok-és központok fertőzöttségére utal
  • fejfájás
  • szédülés – az egyensúlyszerv – labirinth -, a hallószerv-és a kisagy érintettségét jelzi
  • enyhe hőemelkedés, néha esetleg 38°C-ra is kiugrik – különféle testrészek és hőközpont érintettségének jele
  • koncentrációs – és figyelemzavarok – agyi érintettség és toxinterheltség jele
  • memóriazavarok
  • alvászavarok – az alvásközpont érintettségére utal
  • krónikus kimerültség és intenzív fáradékonyság – a X-es agyideg érintettségét jelzi
  • belső nyugtalanság, szorongás – a X-es agyideg érintettségét jelzi
  • epilepszia

 

Szervi érintettség jelei:

  • pajzsmirigy funkciós zavar – alul- v. túlműködés
  • heves vagy szabálytalan szívritmus, szúró, nyomó mellkasi fájdalom – a szív ingerképző-és vezető rendszerének, a szívizomnak és a plexus cardiacus nevű vegetatív fonat fertőzöttségének jelei
  • májfunkciós zavarok, pangásos máj, a méregtelenítő funkciók zavara, emiatt nagyobb mennyiségben felhalmozott külső és belsőleg keletkező toxinmennyiség, megnövekedett májfunkciós értékek
  • krónikus vesepanaszok, pl. vesefájdalmak, vér-és fehérje a vizeletben
  • lépmegnagyobbodás – lépfertőzés miatt
  • nyirokcsomó megnagyobbodás
  • reumaszerű izomfájdalmak – izomfertőzöttség miatt
  • hátfájás – a hátizmok érintettsége miatt
  • reumaszerű ízületi fájdalmak
  • vérképeltolódások: csökkent fehérvérsejtszám (granulocita-, limfocitaszám), alacsony trombocitaszám (vérlemezke), extrém esetben akár az összes vérsejt elem termelődése csökkenhet és vérszegénység, fehérvérsejt-és vérlemezke szám csökkenés alakul ki.  Ez rontja a fáradékonyságot, az immunaktivitást és a fertőzésekre való hajlamot, ill. a meglevő fertőzés aktivitását nagyban fokozhatja.
  • herefájdalom – gyulladás miatt
  • petefészek-fájdalom – gyulladás miatt

FIGYELEM! Ezek a panaszok természetesen sok más kórokozónak és betegségnek is lehetnek a tünetei! Ezért nagyon fontos eldifferenciálni minden szóba jövő betegségtől, és lehetőség szerint EBV-Elispot vagy direkt vírus-kimutatással igazolni a mononucleosist.

 

A krónikus kimerültség leggyakoribb megjelenése

  1. túlpörgéses kimerültség – a beteg nagyon fel van pörögve, de nincs mégsem elég energiája
  2. ködösség – a szellemi teljesítmény csökkent és gondolkodás tompult
  3. ólmos fáradtság – elnehezültség érzéssel, vagyis az érintett alig tud megmozdulni, tartós aktivitásra alkalmatlan, minden sok és nehéz
  4. influenzaszerű kimerültség, a fenti tünetekhez az influenza bevezető időszakára jellemző tünetek is társulnak: tompa és húzó izom-és ízületi fájdalom, minden porcikája fáj
  5. terhelésre rohamosan romló kimerültség és erőtlenség: annyira kevés az ereje, hogy már kis szellemi és testi megterhelés is gyors kimerültséget vált ki

 

Krónikus kimerültség EBV-fertőzést követően

Ha a vírust nem sikerül a szervezetnek teljesen eltávolítania, akkor állandóan védekező állásban kell lennie az immunrendszernek, hogy a lehető legjobban sakkban tudja tartani a kórokozót, és ne alakuljanak ki intenzívebb tünetek. Ez az állandó készenléti állapot azonban nagyon kimerítő, sok energiát felemészt, így a fertőzött időnként energetikailag összeomlik. Ez annak köszönhető, hogy a fertőzések és gyulladások során elhasználódik és lecsökken a neurohormonok szintje (szerotonin), sérül a sejtek energiatermelő egységében, a mitochondriumokban az energiatermelés, és hiányzik az ehhez szükséges mikroelemek és vitaminok jó része is.

Az is lehet, hogy az akut fertőzés lezajlása után sem tud valójában olyan erőre kapni, mint amilyenben addig volt, vagy ha mégis, akkor kisebb-nagyobb stressz és egyéb külső hatások váratlanul ledöntik, kimerítik. Van olyan is, hogy a teljes jól létből egyik percről a másikra válik a beteg enerválttá, kimerültté, máskor pedig szinte folyton vonszolja magát, már reggel kimerülten, elgyötörten kel, alig tudja összeszedni magát. Napközben is nehezen tud koncentrálni, a munkáját ellátni, és este már legszívesebben a „tyúkokkal menne aludni”.

 

A krónikus kimerültség hátterében leggyakrabban álló kórokozók

– Epstein Barr (49%),
– Herpes vírus 6 (HHV- 6, 36%),
– más herpes vírusok,

– Borrelia,
– Chlamydia pneumoniae, trachomatis
Candida (30%) – legtöbbször jelen van!
– XMRV Retrovirus (ritkán)
– Streptococcusok
– Cytomegalia vírus (CMV)
– Varizella-Zoster-vírus
– Yersiniosis
– Borna vírus

 

Hogyan kezelhető a krónikus EBV-fertőzés?

Legfontosabb mindig az immunrendszer erősítése és hosszútávon történő támogatása. Ehhez a következő módszereket lehet leginkább ajánlani:

  1. 7-es vitaminkombináció: a vitaminok és ásványok egymást erősítő szinergiahatását kihasználva elsősorban a vitamin C, E, Q10, béta-karotin, cink, réz és szelén együttes és nagy adagban történő adását szokták javasolni. Ezek egy része vénásan is adható, akár infúzió vagy injekció formájában, más részük csak szájon át. Hatékonyan kombinálható még B-vitaminokkal is, különösen idegrendszeri és vérképzési zavaroknál, tüneteknél.
  2. Kiegyensúlyozott étkezés: ha hiányoznak a vitaminok, a rostok és a fehérjebevitel is túlzottan korlátozott, akkor az ellenálló képesség is romlik. Ezért a vegetáriusoknál a lakto-ovo-vegetárius étrendet, a vegánoknál pedig az étrend magasabb fehérjetartalmú gabonákkal (quinoa, hajdina, köles…), olajos magvakkal, szójatejjel és hüvelyesekkel történő komplettálása is javasolt. Tilos kávézni, alkoholt inni, és nem javasolt fehér lisztes és cukros ételeket, ill. túl sok állati fehérjét sem fogyasztani. Lehetőleg kerülni kell minden konzerválószerekkel kezelt, finomított és manipulált ételt és italt.
  3. Baktériumflóra-rendezés: mivel a velünk élő mikroorganizmusok stabil egyensúlya nélkül az immunrendszer soha nem tud elég erős lenni, ezért krónikus gyulladásoknál és fertőzéseknél alapterápia a normál mikroflóra regenerálása. Ez sok lépcsős folyamat: támogatni kell az emésztést (epe- és enzimtermelést), a felszívódást, a nyálkahártyák védelmét, a máj működését és vissza kell telepíteni a velünk élő flórához tartozó csírákat. Majd prebiotikumokkal és egészséges ételekkel, ill. gyógynövényekkel gondoskodni kell azok táplálásáról és stabil megtapadásáról.  Ha gombásodás is fennállna, akkor gondoskodni kell – szükség esetén akár átmenetileg a gyógyszeres – gombairtásról is. Ehhez természetes alternatívaként fekete diólevél tinktúrát és grépfrútmag cseppet, fokhagymát, rozmaringot is használhatunk.
  4. A kiválasztás és a salaktalanítás támogatása: a kórokozók rengeteg toxint (méreganyagot) termelnek, és a velük való harcban széteső sejtekből is sok minden felszabadul, ráadásul még a máj és a vesék kiválasztó funkciói is beszűkülnek. Ezért egy-egy fertőzés esetén nagyon sok felesleges és káros anyag halmozódik fel a szervezetben, ami a tüneteket tovább rontja, súlyosbítja és az immunaktivitást is gyengíti. Ezért minden lehetőséget meg kell ragadni a kiválasztás és a detoxikáló (méregtelenítő) folyamatok támogatására. Ilyenek pl.: szauna, gőzfürdő, nyirokmasszázs, gyümölcs-és lénapok, béltisztítás, májtámogatás, 3-4 liter folyadék bevitele több napon át, iszappakolás, agyagpakolás… Salaktalanítást segítő teák fogyasztása: gyermekláncfű, katáng, nyírfalevél, csalán, bodza
  5. Immunerősítő (gyógy)növények: akut és krónikus esetben is használhatók. A teljesség igénye nélkül felsorolom a legfontosabbakat: macskakarom (cats claw), kasvirág (echinacea), kurkuma (ennek főleg a curcumin nevű hatóanyaga érdekes), egynyári üröm (artemisin a ható anyaga), grépfrútmagcsepp, bodorrózsa (Cistus creticus), ginzeng, tajgagyökér, gyógygombák (Shiitake, Maitake, Reishi…)… Ezeket alkalmazhatjuk kapszulás formában, tabletta vagy cseppként és tea formában is.
  6. Sajátvér terápia: A vénából kivett és immunerősítő alkotókkal is dúsított vért farba adjuk vissza, hogy az immunrendszer képes legyen könnyebben felismerni azokat a megbetegítő ágenseket, amikkel eddig nem tudott mit kezdeni. A módszer pontos hatásmechanizmusa ismeretlen, ugyanakkor rendkívül hatékony és eredményes – különösen krónikus betegségek, gyulladások kezelésekor.  Általában heti 1-2x kell 6-8 héten át alkalmazni a kezelést, de hosszan tartó folyamatoknál szokás ritkább időközökben fenntartó kezelést is alkalmazni.
  7. További módszerek:
    • mitochondrium regenerálásra és az energiatermelés stimulálására: Q1-, Q10-vitamin és L-carnitene, almasav és Mg
    • aminosavak: triptophan, phenylalanin, metionin, arginin, ornitin – májtámogatók és segítik a sejtregenerálást, szerotonintermelést
    • ginkgo biloba, ginzeng: koncentrációs zavaroknál és memóriaproblémáknál
    • melatonin: alvászavaroknál
    • orbáncfű, citromfű, komló, levendula, rhodiola: labilis hangulat, szorongás és alvászavar esetén
    • akupunktúra
    • nosoda-terápia EBV-Nosode C30 adásával
    • relaxáció
    • szauna, váltott zuhany
    • rendszeres és nem megterhelő testmozgás – főleg szabadban

dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!

2017-05-25T06:43:44+00:00 2014-03-29|Categories: Immunrendszer, Kimerültség, Kullancscsípés, Lyme-kór|