Ég a gyomra, refluxa van? Jöhet a savtermelést gátló szer és pár nap-hét alatt megszűnnek a tünetek. Vannak, akik gyanútlanul akár éveken át tartósan szednek antacidákat, protonpumpa-gátlókat. A gyomruk talán már nem ég, ám nem tudják, mitől puffadnak, miért szednek össze mindenféle fertőzést olyan hamar, miért van kiújuló gombásodásuk vagy mi miatt válnak olyan sok ételre egy idő után intoleránssá…

Mik az antacidák? Olyan szerek, melyek feladata a termelődött savak közömbösítése. Ilyen szereket akkor alkalmaznak, ha a beteg gyomra ég, savtúltengése és savas felböfögése van, ha a gyomornyálkahártya felmaródott vagy fekély képződött. Ezek többsége lúgos vegyhatású szerek keveréke tabletta, por vagy oldat formájában. A savlekötő szerek recept nélkül kaphatók.

A gyomorsavtermelés csökkentésére is van lehetőség, ehhez hisztaminreceptor-blokkoló (H2-blokkoló) vagy protonpumpa gátló szereket szokás használni. Az utóbbiak manapság talán a leggyakrabban felírt szerek közé tartoznak. A betegek többsége nagyon szívesen fogadja őket, mert relatív hamar enyhítik a kellemetlen égő, maró érzést a gyomorban és a nyelőcsőben. Az orvos is örül, mert úgy érzi, hatékony szer van a kezében, és gyorsan tud eredményt elérni. A többit pedig elintézik a reklámok, hisz e szereket „gyomorvédő”-nek nevezik, a gyomrát pedig ki ne akarná óvni, védeni?

Nem minden arany, ami fénylik…

Ám a savtermelés-gátlók kellemetlen hatásairól a legtöbben elfeledkeznek, vagy nem vesznek róla tudomást, esetleg elbagatellizálják.

Egy nem rég készült tanulmány (Morrison et al.: San Diego State University Graduate School of Public Health, San Diego, California, USA. „Risk factors associated with complications und mortality in patients with Clostridium difficile infection.“ Clin Infect Dis. 2011 Dec;53(12):1173-8. Doi: 10.1093/cid/cir668. https://ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21976459) pont ezekről a fél vállról vett negatív hatásokról számol be:

A vizsgálat megállapítása szerint a legenyhébb gyomorpanaszokra is könnyedén felírt savtermelést gátló szerek sok esetben sajnos komolyabb következményeket vonhatnak maguk után, mint ami miatt a beteg beszedte őket.

Akár komoly szövődményeket is okozhatnak

Ezen nem kívánt „mellékhatások” közé tartozhat akár a korai halálozás is. Ennek oka, hogy a gyomorsav feladata nemcsak az elfogyasztott ételek megemésztésének segítése (a fehérjebontó pepszin nevű enzim aktiválásával), hanem komoly szerepe van a szervezet önvédelmi mechanizmusaiban is. A sósav ugyanis rengeteg olyan kórokozó csírát (baktériumot, vírust, gombát, parazitát…) képes megsemmisíteni, melyek a táplálékokkal jutnak be, és a tápanyagokkal a vérbe is „be akarnak surranni”. Akik tehát tartósan savlekötőket illetve savtermelést gátló szereket szednek, azoknál a gyomor-bélrendszer, de indirekt akár az egész szervezet is sokkal fogékonyabb a fertőzésekre és gyulladásokra.

A vizsgálatot végzők a tanulmány elején kitérnek rá, hogy a Clsotridium difficile nevű kórokozó által kiváltott fertőzések jelentősen megsokszorozódtak. Ez egy Gram pozitív festődésű anaerob baktérium, mely a kórházakban a leggyakoribb fertőzést kiváltó csírák egyike. Egészséges bélrendszerben is előfordul nagyon kis mennyiségben, de ha a normális baktériumflóra kiegyensúlyozott és rendben van, akkor nem okoz panaszt. Ha azonban egy fertőzést követően, antibiotikumokra, hormonkezelésre vagy egyéb külső hatásra a normál flóra károsodik, akkor a Clostridium-telepek száma radikálisan képes megnőni, és az általuk kibocsátott baktériumtoxinok mennyisége is megugrik. Ettől súlyos – akár életet veszélyeztető – hasmenés is kialakulhat.

Nő a fertőződésveszély

Ezért a kutatást vezető, dr. Edith Lederman megállapítja, hogy az antacidák és a protonpumpagátlók szedése, valamint a fertőzésekre való fokozott fogékonyság – különösen a Clostridium difficile nevű baktérium okozta infekció – között egyértelmű az összefüggés. Az idézett tanulmány 4 évet elemzett, és azt találta, hogy ez alatt az idő alatt az antacidát és protonpumpagátlót szedők közül 23 beteg halt meg Clostridium-fertőzésben. Közülük 19-en 90 napnál tovább szedtek savtermelést gátló szert a kórházba kerülésük előtt.

Az is kiderült, hogy nemcsak a Clostridumok, hanem a Salmonella, a Campylobacter-bakterium, a Listeria, a vibrionok (pl. Cholera), de a gombák is sokkal könnyebben megtelepszenek azoknál, akik savlekötő és savtermelést gátló szereket szednek, hiszen nincs elegendő sav a gyomorban, ami elpusztíthatná őket, ha bekerülnek az étellel, itallal.

Jó tudni:

  1. A protonpumpa-gátlók 3 hónapnál tovább történő szedése függőséget, és elhagyása erősen megsokszorozódó savtermelést vált ki.
  2. a protonpumpa-gátlók leggyakoribb mellékhatásai: májelégtelenség, izomgyengeség, kiütések, fényérzékenység, izzadás, látászavarok, hajhullás, hasmenés, székrekedés, fejfájás, szédülés, ízületi fájdalom lehetnek.
  3. A H2-blokkolók tartós szedésekor mellékhatásként hasmenés vagy székrekedés, magas testhőmérséklet, ízületi fájdalom, depresszív hangulatváltozás, mellmegnagyobbodás. jelentkezhet

 

Hogy miként lehet, érdemes a túlzott savtermelést csökkenteni és kezelni természetes módon, azt a következő cikkben olvashatják: https://balaicza.hu/tuzoltas-gyomorban/

dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
Tel: 06/70-422-44-39
Online bejelentkezéshez kattintson ide
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!