Rendszeres mellszűrés ajánlott!

Az emlőrák a női nemet leggyakrabban súlytó rosszindulatú daganatos megbetegedés. A tumorok miatti halálozások második leggyakoribb oka. A statisztikák tanúsága szerint élete során minden nyolcadik hölgynek számolnia kell ezzel a betegséggel. Az emlőrák kiváltó okát ma még nem ismeri az orvostudomány, így nem tudja elsődlegesen megelőzni. A másodlagos megelőzés a betegség korai felfedezése. Ennek fontosságáról és lehetséges módszereiről – a tapintásos, az ultrahangos vizsgálatról, illetve a mammográfiáról – dr. Balaicza Erikát kérdeztük.

Czellér Tóth Erika: Doktornő, a komor statisztikai adatok számomra némi túlzással, de azt sugallják, hogy az emlődaganat szűrést nem lehet elég korán elkezdeni…

– A melldaganatról tudni kell, hogy kialakulásának kockázata az életkorral együtt nő. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy a fiatal nők is rendszeresen – havonta egyszer – alaposan megvizsgálják az emlőiket. Így már egy apró elváltozásra is felfigyelhetnek. Megjegyzem a melldaganatok 70%-át maguk az érintettek veszik észre. Sajnos sokszor későn, mert már előrehaladott a betegségük. Ennek elkerülése érdekében a szűrővizsgálatokon való részvétel mindenkinek jól felfogott érdeke! Az önvizsgálaton túl a 30-35 éveseknek – amennyiben panaszmentesek – elegendő a szakorvosi tapintásos-, illetve kétévenként az ultrahangos vizsgálat. Az ennél idősebb hölgyeknek a komplex szűrővizsgálat ajánlott.

Czellér Tóth Erika: Ez miből áll?

– A tapintásoson túl ultrahangos és mammográfiás vizsgálatból. Az, aki panaszmentes és nem tartozik a fokozottan veszélyeztetettek táborába elég, ha kétévenként vesz csak részt emlődaganat szűrésen, a többieknek elemi érdekük, hogy évente lássa őket szakorvos.

Kockázati tényezők

Azok a hölgyek veszélyeztetettek:

akiknek a családjában előfordult már mellrák
akik nem szültek
akik első gyermeküket 30 éves koruk után szülték
akik korán, 12 éves koruk előtt kezdtek menstruálni
akiknek a menopausája 55 éves koruk után következett be
akik hosszú ideig fogamzásgátlót szedtek
akik hormonpótló kezelésben részesültek

Ezeken túlmenően kapcsolat fedezhető fel még a mellrák előfordulásának gyakorisága az alkoholfogyasztás, a testsúlyfelesleg, a rostszegény és zsírban gazdag étrend között.

Czellér Tóth Erika: Miért van szükség mammográfiás és ultrahangos szűrésre is? A mammográfiáról egyébként is az a hír járja, hogy fájdalmas vizsgálat, ezért úgy gondolom, hogy a hölgyek inkább az ultrahangos diagnosztizálást részesítik, részesítenék előnyben.

– Először is a mammográfiás vizsgálatnak nem lenne szabad fájnia! Lehet, hogy néhányan kicsit kellemetlen emléket őriznek róla, de fájdalmasat semmiképpen sem lenne szabad! S, hogy miért van szükség ennyiféle vizsgálatra? A tapintásos vizsgálaton túl a mammográfiára és az ultrahangos diagnosztizáló módszerekre azért van szükség, mert remekül kiegészítik egymást. Kissé leegyszerűsítve úgy is mondhatnám, hogy, amit az egyik „nem lát meg”, azt a másik körvonalazhatja. Például egy 80-as C kosaras melltartót hordó hölgy emlőit képtelenség 100%-osan ultrahanggal átvizsgálni. Egyébként azokat, akiknek panaszuk van, illetve akiknél az ultrahang valamilyen elváltozást mutat, kortól függetlenül elküldik mammográfiás vizsgálatra is.

Czellér Tóth Erika: Néhány éve már hazánkban is van háromdimenziós ultrahang. Ez mennyiben könnyíti meg az orvosok munkáját?

– A 3D-s ultrahang nagyszerű találmány! Segítségével az esetleges elváltozás három oldalról is megnézhető. Amikor meg szövetmintavételre van szükség – mivel ez ultrahangvezérléssel történik – nagyon komoly segítséget nyújt az orvosnak. Sajnos azonban ez a készülék sem képes arra, hogy „megmondja” a felfedezett elváltozás jó vagy rosszindulatú-e, viszont a szokásos ultrahangkészülékeknél jóval biztonságosabb és jobb felbontású képet nyújt.

Czellér Tóth Erika: Az utóbbi években az aktuális szépségideálhoz igazodva, rendkívül megnőtt a különböző implantátumokkal történő mellnagyobbítások száma. Ez is jelenthet kockázatot?

– Napjainkig még nem mutattak ki összefüggést a szilikonos implantátumok és az emlődaganatok kialakulása között. Ettől függetlenül annak, aki rászánja magát egy ilyen beavatkozásra még a műtét előtt mindenképpen – életkorától függetlenül – részt kellene vennie egy komplex szűrésen, majd a beavatkozást követően évenként a vizsgálatokon, tapintásos, ultrahangos, illetve MR mammográfiás szűrésen. Ez utóbbira azért van szükség, mert bár az implantátumok nagy szakítószilárdságúak, mégsem biztos, hogy jót tesz nekik a szokványos mammográfiás vizsgálattal járó „tortúra”. Jobb megelőzni a bajt!

Fontos tudni!

Az első daganatos sejt megjelenésétől a már tapintható elváltozás – 1 cm – kialakulásáig 2-9 év szokott eltelni.

Czellér Tóth Erika: Úgy tudom, hogy az emlőrák okozta halálesetek visszaszorítása érdekében néhány éve beindítottak hazánkban egy komplex szűrőprogramot. Ennek keretében a 45-65 éves nők „behívót” kapnak, miként mindenki a tüdőszűrésre. Ön milyen tapasztalatokról tud beszámolni?

– Számomra megdöbbentő, hogy az érintetteknek csak a 40%-a veszi komolyan az invitálást és megy el a szűrésre. Pedig megvizsgáltak legalább 5%-át visszahívják, mert valamilyen eltérést – nem feltétlenül rosszindulatú tumort – találtak náluk. Ha számolunk, egy kicsit elszomorító, hogy a fennmaradó 60%-ban hány olyan nő lehet, akinek, ha időben diagnosztizálják a mellrákját, s időben elkezdik a kezelését, akár évtizedekkel is hosszabb lehetne az élete!

Czellér T. Erika