Rickettsia-fertőzés (kiütéses tífusz, Sziklás-hegységi foltos láz)

Hazánkban igen ritka fertőzés, előfordulása hajléktalanoknál valószínűbb. USA-ban repülő mókusban lévő bolhák, tetvek, kullancsok közvetítik a kórokozót.
A bőr sérülésén bejutó baktérium elsődleges célsejtjei az érfalat belülről borító hámréteg sejtjei. A kapilláris erek, kisebb artériák és vénák fala körül gyulladásos sejtek tömege (plazmasejtek, histiocyták, lymphocyták) jelenik meg. A kialakuló érgyulladás okozza az egyes szervek keringésének zavarát. Ez a gyulladás a legsúlyosabb a bőr, a központi idegrendszer, a szívizom, a vese és a vázizomzat ereinél. Ritkán ezen erek trombózisa is kialakulhat.

Kórokozó: Rickettsia conorii, R. rickettsii, R. helvetica, R. slovaca, R. prowazekii, Rickettsia typhi (mindig a sejtekben szaporodik, él)

Terjedés: rágcsálók, kutya, ember, Ixodes ricinus (kullancs), bolha, atkák, tetvek

Tünetek

A tünetek a fertőződés után 1-2 héttel kezdődnek. Hirtelen kialakuló magas láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalom jelentkezik. Néhány nappal később a törzsön és a testhajlatokban apró kiütések jelennek meg, melyek nyomásra elhalványulnak. Pár nappal később a kiütések a végtagokra is ráterjednek. Az egyes bőrelváltozások bevéreznek, így számos petechia, illetve már összefolyó petechiák (purpurák) alakulnak ki. Pörk nincs. A tenyér, a talp és az arc bőre érintetlen marad.
A betegség előrehaladásával a láz tartósan magas marad, étvágytalanság, hányinger, hányás, fogyás jelentkezik, májmegnagyobbodás a betegek negyedében tapintható, lépnagyobbodás ritkább.
Idegrendszeri tünetek a betegek közel felénél észlelhetők: fejfájás, görcsök, zavartság, nagyon erős aluszékonyság, ataxia (járásbizonytalanság).

Ritka tünetek a száraz köhögés, a fülzúgás és a süketség. Nyirokcsomó-megnagyobbodás nincs!
A betegség hosszú távú szövődménye a kezeletlen, illetve a nem hatékonyan kezelt egyéneknél a fertőzés évtizedekkel később történő reaktiválódása, melyet Brill-Zinsser-kórnak neveznek. Ez gyakorlatilag egy enyhe lefolyású első fertőződésnek felel meg. A Brill-Zinsser-kór veszélye, hogy járvány kiindulópontja lehet. A reaktiválódáshoz az immunrendszer legyengülése szükséges.

A legfontosabb panaszok

állandósult, hirtelen vagy folyamatosan emelkedő láz (37,6 – 40 Celsius fok), borzongás
nyirokcsomó-gyulladás
kiütések: pontszerű piros foltok, sötétvörös apró, bevérző kiütések, amelyekből hólyag, majd fekete pörk képződik, kb. 10 nap múlva leválnak. A kezdeti kiütések bárányhimlőre emlékeztetnek. A kiütés többnyire a láz megszűnte után lép fel, és hiányozhat időseknél.
elesettség, fáradékonyság, rossz közérzet, fogyás, étvágytalanság
fejfájás
fénykerülés
heves szívdobogás, ritmuszavarok
hányinger, hányás, görcsös hasi fájdalom
jobb bordaív alatti duzzanat
izomfájdalom nyugalomban

Rickettsiás bőrkiütések

Súlyosabb lefolyású esetekben lehetséges szövődmények

Mivel a kórokozó az erek és a szervek belső falát borító sejteket (endothelsejteket) támadja meg elsősorban, így sok szervben előfordulhat komolyabb elváltozás, ezek között a legfontosabbak:

a DIC (sok kis eret egyidejűleg érintő trombózis) és ennek következtében keringési összeomlás
központi idegrendszer érintettsége esetén encephalitis (agyvelőgyulladás), TIA (kisértrombózis okozta átmeneti stroke)
retina vasculitis,-thrombosis (érgyulladás és trombózis), vakság
Gyomor-, bélvérzés, májgyulladás, sárgaság
Akut veseelégtelenség, vesekéreg-elhalás
A kiserekben történő károsodás során ritkán bőrnecrosis (bőrelhalás), gangraena (üszkösödés) is fellép az újjakon, mely a végtag amputációját igényelheti.
A tüdőben ödéma, kiterjedt gyulladás, a mellhártyák között pedig folyadék keletkezhet.
A kórokozók megbetegíthetik az izmokat is, ekkor izomfájdalom alakul ki.
A koszorúerek elzáródása miatt akut koronária szindróma, szívinfarktus jöhet létre.

Súlyos szövődmények esetén a halál a betegség 8-15 napja körül szokott fellépni.