Az élet a vízben jött létre, nélküle elképzelhetetlen a létezés. Ez a színtelen, szagtalan és átlátszó, semleges ital életelixír vagy „csak” szomjoltó folyadék? Nem kétséges senkinek, hogy mindkettő!

A víz élettani szerepe

Az emberi test kétharmad része vízből áll. Minél fiatalabb a szervezet, sejtjei annál több vizet kötnek meg. A magzat szervezetének víztartalma 94%, az újszülötteké 72%. A felnőtt ember szervezete átlagosan 60% vizet tartalmaz. A kor előre haladtával tovább csökken a szervezet víztartalma, ettől lesz ráncosabb a bőr, lazábbak a szövetek, és gyengébb a keringés is. Annál fiatalabb a szervezetünk, minél tovább tudják sejtjeink a fiatalabb kornak megfelelő vízmennyiséget megkötni.

A szervezet alapvető életfolyamatai az kiegyensúlyozott vízháztartástól függnek. A káros anyagok kellő vízfogyasztás mellett kiválasztódnak. A vesén kívül a légzést, a vérkeringést és a mirigyek működését a szervezet víztartalma szabályozza. Minden ásványi anyag és nyomelem, amely a vízben található, meghatározott szerepet játszik életünkben.

Miben különböznek a vizek?

Ha szomjas, semmi probléma, rengeteg ásványvíz áll rendelkezésünkre. Ám ezek között is lényeges minőségi különbségek vannak. A vízszakértők a palackos vizeket négyféle minőségi fokozatba sorolják.

• Az asztali víz a csapvíz és az ásványvíz keveréke. Az eredetre vonatkozó leírást ilyenkor is hiába keressük a palack címkéjén, hiszen a kút vagy forrás helye egyértelműen nem határozható meg.

A forrásvíz földalatti vízforrásokból, tárolókból jön a felszínre. Viszonylag kevés ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz.

• A természetes ásványvíz 100%-ban földalatti forrásokból származik, a benne található ásványi anyagok és nyomelemek táplálkozásfiziológiailag nagyon fontosak.

A gyógyvizek csak látszólag vethetők össze az előzőekben felsorolt szomjoltó folyadékokkal, és felügyelet nélkül tartósan vagy rendszeresen nem fogyaszthatók.

A vízben található anyagok

Nátrium, kálium: fontosak az izmok, a szív és az idegek számára, szabályozzák a vízháztartást.

Magnézium: „antistressz” ásványként hat.

Kalcium: a csontok és a fogak építőeleme.

Klorid: elősegíti az emésztést.

Szulfát: méregtelenít, aktiválja a májműködést, epehajtó.

Jodid: fontos a pajzsmirigy működéséhez, megelőzi a strúma kialakulását.

Fluorid: szuvasodás ellen védi a fogakat.

Vas és réz: a vörösvérfesték, a hemoglobinképzés fontos elősegítői.

Cink: erősíti az immunrendszert.

Miért igyunk tudatosan?

Mert minél több tiszta vizet iszunk, annál jobb lesz a vérkeringésünk, annál intenzívebben tudnak a bőrön, a vesén és az emésztőszerveken át is kiürülni a szervezetre káros anyagok. Keringésünk felpezsdül, izmaink és bőrünk tónusosabb lesz, miközben szervezetünk gyakorlatilag nem vesz fel kalóriát, vagyis nem hizlal, karcsúak, mozgékonyak és egészségesek maradunk. Átlagosan 2 liternyi víz fogyasztása ajánlott. Tisztító kúrák során és forró nyári napokon az ajánlott mennyiség elérheti akár a három litert is naponta. Ne várjuk meg, hogy szomjúság jelentkezzen, mert akkor már igen nagy a folyadékhiány. Tudatosan törekedjünk rá, hogy fél-egy óránként legalább 1 pohárnyit igyunk.

Szűrt víz vagy csapvíz?

Erre a kérdésre ma már talán kevesek számára nem egyértelmű a válasz. Sajnos a csapi víz a legtöbb helyen több nem kívánatos szerves és szervetlen vegyületet is tartalmaz. Ezek rendszeres felvétele a sok egyéb környezetszennyező és adalékanyaggal együtt – a sok kicsi sokra megy elve alapján – hosszú távon nem kedvez az egészségnek. Ennek tudatában ma sokan ásványvizet illetve szűrt, tisztított vizet isznak. A víztisztítók fő feladata, hogy a belső fogyasztásra használt víz minőségét és fogyaszthatóságát javítsák. A vízszűrés során sokféle részecskét, szennyeződést, mikroorganizmusokat és nem kívánatos oldott anyagot teljesen eltávolítanak vagy lényegesen lecsökkentik a mennyiségüket. Ennek nemcsak azért van jelentősége, mert a víz lágyabbá és élvezhetőbb ízűvé is válik, hanem mert sok olyan anyagtól megtisztul, melyek nemcsak a háztartási gépek számára nem jók, hanem az egészséget is ronthatják. A tisztítók egy része pusztán fizikai úton a szűrés révén távolít el bizonyos anyagokat, mások pedig fiziko-kémiai hatásokat használnak az oldott anyagok kiválasztására. Az előbbihez tartozik a homokszemcsés, az ultra- és mikrofiltráció, amikor is egyes részecskék a méretük miatt nem tudnak átjutni a szűrőn, membránon.  Ezzel szemben a vízben oldott részecskéket pl. aktív szénnel kötik meg vagy ioncserélő gyanták segítségével választják ki (pl. a Ca-ot, Mg-sókat…).

Tisztítókúrák során csak tiszta vizet igyunk!

A szervezetben nagyon sok felesleges és részben káros anyag halmozódik fel, ami a nem elégséges folyadékbevitelnek is köszönhető. A tisztító salaktalanító kúrák célja, hogy a szöveteket, sejteket és a sejtközötti állományt megtisztítsák azoktól a vegyületektől, melyek az immunrendszert, az anyagcserét, a sejtek regenerálódását és normális működését rontanák, blokkolnák. Emiatt a salaktalanító kúrák legfontosabb szabálya, hogy legalább napi 3 liter, nagyobb testsúlyúak inkább 4 liter folyadékot – elsősorban vizet – igyanak.

Az ásványvizek többnyire ásványokban túltelítettek, ezért nem eléggé hígítják fel a vért és a tisztító, „mosó” feladatot nem tudják olyan jól elvégezni, mint a tisztított és lágyabb vizek. Éppen ezért különösen ebben az időszakban érdemes odafigyelni, hogy tiszta vizet, abból készült teát és azzal hígított frissen préselt leveket igyunk.

dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
Tel: 06/70-422-44-39
Online bejelentkezéshez kattintson ide
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!