Diagnózis: mellrák

A daganat a mai napig egyike a legkegyetlenebb és legalattomosabb betegségeknek – ezért lelkileg is megviseli azt, aki megbetegszik. Az orvostudomány a rákot autoagresszív (önromboló) betegségként tartja számon, hiszen a szervezet saját elfajult sejtjei fordulnak a normális sejtek ellen.

Már az antik világban diagnosztizálták a rákos személyiséget, a „typus carcinomaticust”, amely depresszív, félénk, magába forduló. A stressz szintén fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az egyértelmű ok-okozati összefüggéseket nehéz megtalálni, hiszen nőknél a félénk, barátkozni nem tudó, magát alávető típus van kitéve a legnagyobb veszélynek – náluk nagyon gyakori például a mellrák. A női mell a nemi jelleg kifejezője, s egyszersmind a nőiesség szimbóluma is. Még a kismellű nők is gyakorta szenvednek „alacsonyabb rendűségük” miatt, nemhogy azok a daganatos betegek, akiknek amputálni kellett valamelyik mellét.

Ha diagnosztizálják a betegséget, először minden nő megrémül, sokszor elveszíti a fejét, önpusztító gondolatai támadnak, s sokáig csak arra gondol, mi fog történi: meghal? Elhagyja a társa, ha amputálják a mellét? Tovább tud-e élni egyáltalán egy csonkolás után? A rákos beteg dühödten kérdezi: miért pont ő? Sokáig húzza-halasztja a döntést, gyakran letagadja a valós helyzetet még legszűkebb családi köre előtt is.

Veszélyeztetett típus

Nem beszél gondjairól senkivel, orvosával, pszichológussal sem konzultál, nem tájékozódik a betegségről és a gyógyulás esélyéről. Ez nagy hiba, hiszen ép testben ép lélek – a pozitív hozzáállás hiánya negatívan befolyásolja a betegség kimenetelét is. Sajnos a káros környezeti hatások és a felgyorsult élettempó miatt a rák rizikója egyre fiatalabb nőket fenyeget. Szerencsére a mai fiatal nők már nyitottabbak a témára: nem érzik úgy, hogy bűnösök, amiért rákosak lettek. Ezért megváltozott az orvosi hozzáállás is; az atyáskodó, a nő feje felett hozott döntés helyett a beszélgetés, a megfelelő terápia együttes kiválasztása kezd előtérbe kerülni. Mivel a korai diagnózis kedvezően befolyásolja a gyógyulás esélyét, jó jel, hogy sok nő önvizsgálatot végez otthon, és gyakrabban keresi fel a nőgyógyászt is.

A legtöbb kórház már pszichológiai tanácsadást is kínál a mellrákos hölgyeknek, és az esetleges mellamputáció után a legkorszerűbb implantátumok közül lehet választani. Sokszor a hátból kinyesett izommal pótolják a mellszövetet, majd plasztikázzák, tetoválják, hogy élethűbb legyen. Az eredmény általában jobb, mint a beteg előtte gondolja. Műtét után kiegészítő biológiai daganatkezelés, nyirokmasszázs, a műtött területek regenerációjára gyógytorna és akupunktúra, immunerősítő gyógynövények és diétával javasolt.

Az eltitkolt betegség

A családi háttér és a szakszerű ellátás szintén nagymértékben hozzájárul a gyógyuláshoz. Habár néhány kapcsolat széttörik, ha a nő megbetegszik, többnyire azonban inkább az erős összekovácsolódás jellemző. Amelyik kapcsolat tönkremegy, ott már korábban egyéb gondok is voltak, s a szakítás más okból amúgy is megtörtént volna – mutatják a felmérések. A halálközeli élmény hozzásegítheti a párokat ahhoz, hogy alkalmazkodóbbak, szívélyesebbek legyenek, hiszen rájönnek, mennyire nem a napi apró-cseprő problémák a fontosak. Sokszor a betegség kínál kiutat a mókuskerékből mindkét fél számára, hiszen lehet, hogy eddig képtelen volt a férfi vagy a nő otthagyni a „menő” állást, a betegség miatt azonban most igazi okot talál. (Nagyon gyakran a betegség kikényszeríti, hogy az addig megváltoztathatatlannak tűnő élethelyzetből kilépjünk!)

Jelenlegi klinikai gyógymódok

Sugárkezelés

Azt a részt, melyről a tumort eltávolították, foton-, elektron- vagy gammasugárzásnak teszik ki. A cél, hogy az esetleg a szervezetben maradt rákos sejteket elpusztítsák.

Mellékhatások: a bőr kipirulása, hólyagosodás és általános bőrérzékenység, a szervezet és az immunrendszer legyengülése, a mélyebb szövetekben hegképződés, letapadások, évek múlva a nyirokerek károsodása miatt esetleg ödémaképződés.

Kemoterápia

Az egész szervezetre hatással van, olyan részekre is, melyeket nem műtöttek. Intravénásan vagy tabletták formájában olyan anyagokat juttatnak a szervezetbe, melyek természetes vagy szintetikus eredetűek. A kezelés hatására a gyors növekedésű sejtek elpusztulnak. Ezek közé sajnos nem csak a rákos sejtek tartoznak.

A terápia mellékhatása: hajhullás, emésztészavar, hányás, hasmenés, szédülés. A csontvelőben termelődő fehér- és vörösvérsejtek, vérlemezkék is károsulnak a kezelés miatt, ezért értékeiket állandóan ellenőrzik. A menstruáció kimarad, hiszen ez esetben is gyorsan növekedő sejteket pusztít el a kemoterápia. A menstruáció a kezelés abbahagyása után néhány hét múlva visszatérhet. A fehérvérsejtek csökkenő termelődése miatt az immunrendszer súlyos „sebet” kap. Ezért feltétlenül javasolt immunerősítő, biológiai készítmények használata.

Ösztrogéntermelés gátló szerek

A kontrollcsoport egy részénél a szer korai stádiumban megszüntette a mellrákot. A gyógyszer mégsem csodaszer. Az antiösztrogén blokkolja az ösztrogén eljutását a hormon hatására növekvő dagantsejtekig. Nem mindenkinél hatott egyformán, és még nem derült ki az sem, hogy az esetleges mellékhatások nem veszélyesebbek-e, mint a várt eredmény. Mivel leállítja a petefészekműködést, mellékhatásként a menszesz elmarad, nő a csontritkulás esélye, és hőhullámok jelentkeznek. Tartós alkalmazása mellett a méhnyálkahártya megvastagodhat, esetleg daganatosan elfajulhat!

Helyi kemoterápia

Lényege, hogy egy kb. 1 mm-es katétert tolnak az ütőérbe, majd egy még vékonyabb szállal előretörnek a tumor vérellátó erezetébe. Így sokkal magasabb koncentrációban juttatnak daganatellenes anyagokat a daganatba a szervezet egészének terhelése nélkül. Mivel az immunrendszer kevésbé gyengítik, két fronton lehet harcolni a rák ellen.

Immunterápia

A műtétet és a klasszikus kezelést immunterápia (pl. interferon, citokinek, leukinek adása) követi, amellyel a sejtregenerációt igyekeznek elősegíteni. Vagy hatástalanított saját ráksejteket, vagy egyéb stimuláló szereket injektálnak be a szervezetbe, hogy fokozott védelemre késztessék. Ezáltal megelőzhető további rákos sejtek kialakulása és szóródása.

A jövő reménysége

Endosztatin

Segítségével a daganatos szövet vérellátása csökkenthető, így az nem tud tovább növekedni. Habár az állatkísérletek reményre adnak okot, éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy valódi eredményekről lehessen beszélni, és a mellékhatásokat, az esetleges szövődményeket is tisztázzák.

Génterápia

A mellrákra való hajlam örökölhető. Eddig két olyan gént sikerült találni, amelyek felelősek a mellrák kialakulásáért: a BRCA 1 és 2, de ezek csak hajlamot, nem betegséget jelentenek. Hatástalanításukra jelenleg még nincs semmiféle megoldási lehetőség. A távoli jövőben talán lehetővé válik ez is. A géntechnológia ma azon fáradozik, hogy olyan géneket juttasson a szervezetbe, amelyek fokozzák az immunvédekezést.

Életmódterápia

Az orvosok direkt összefüggések után kutatnak az életmód, az étkezés és a rákveszély között. Ezeket a keretfeltételeket táblázatba rendezik a lehetséges ellenlépésekkel együtt. Az orvosok igyekeznek nemzetközi kutatásokra támaszkodni: pl. a mediterrán térségben ritkább a rák, amit az olívaolaj-fogyasztásra vezettek vissza, Japán szintén alacsony tumorstatisztikájának pedig a halfogyasztás lehet az oka. Másutt viszont a talaj alacsonyabb cink- és szeléntartalma miatt gyakoribbak a rosszindulatú daganatok.

Kiegészítő, biológiai daganatkezelés

Hipertermia

Egy órán keresztül 43,5 fokra melegítik az érintett területet. A meleg elősegíti a hibás sejtek szétesését, és blokkolja a sejtosztódást, így a rák nem szóródik. A metódus jól kombinálható más módszerekkel is.

A gyökfogó vitaminok

A szabad gyökök számtalan támadását kell naponta kiállnia minden sejtnek a védelemben. Az antioxidánsok felbecsülhetetlen értékű szövetségesek. Az E-vitamin a szelénnel főleg a sejtfalat védi. A C-vitamin a sejt belsejében fogja meg a szabad gyököket. Ezenkívül felveszi az elhasznált E-vitamin-részecskéket a membránból, és újra aktív molekulává alakítja őket. A béta-karotin a sejten kívüli területet védi.

Tehát a tudomány mai állása szerint az antioxidánsok a rák elleni harc legfontosabb természetes fegyverei. Antioxidánst elsősorban a zöldségek és a gyümölcsök tartalmaznak. A kutatások eredményei alapján napi 5 vagy több adag zöldség és gyümölcs fogyasztása javasolt. Ezek, a szokásos tápanyagok mellett, ún. másodlagos növényi anyagokat is tartalmaznak.

Körülbelül 100 éve használják az orvosok a növényeket és a belőlük nyert gyógyszereket különböző betegségek kezelésére. A másodlagos növényi anyagok jótékony hatását most újra felfedezték: felismerték, hogy sok zöldség és gyümölcs fogyasztása csökkenti a rák kockázatát, valamint állatkísérletekkel bizonyították a daganat kifejlődését akadályozó hatásukat.

· A flavonoidok megakadályozzák a rákkeltő anyagok aktivizálódását azáltal, hogy blokkolják a megfelelő enzimrendszert. Ily módon védik pl. a DNS-t a „kémiai támadások” ellen.
· A kéntartalmú másodlagos növényi anyagok – mint a fokhagymában levő allicin – akadályozzák a tumor kialakulását, és védik a sejtet.
· A karotinoidok a sárgás-pirosas zöldségek és gyümölcsök festékanyagai. A többiekkel kombináltan igen sokat segítenek a sejtek védelmében.
· A lycipin a paradicsom festékanyaga, melyről az elmúlt 5-6 év során derült ki, hogy nemcsak az ereket,, hanem a sejteket is védi a daganatos elfajulástól.

Fagyöngykezelés

A legtöbb klinikai vizsgálattal igazolt daganatellenes hatású módszer. Elsősorban immunerősítő, de kis mértékben daganatellenes és fájdalomcsillapító hatású is. Ezt az effektust azonban csak injekciós formában képes kifejteni (sajnos hazánkban egyelőre még nem kapható!) – a kezelést ciklusosan, szünetekkel alkalmazzuk.

Jó immunerősítők még a lapacho tea, a macskakarom, a bíbor kasvirág, a legyezőfű, a citromfű, az orbáncfű, a kamilla, az édesgyökér, a sédkenderfű, a ginzeng, a szibériai ginzeng és az izlandi zuzmó is.

Enzimterápia

Elsősorban növényi és friss állati enzimfehérjéket tartalmaznak a készítménynek. Az általános anyagcsere javítására, a daganatsejtek felismerhetőségének fokozására és az áttétképződés csökkentésére szolgálnak.

Csecsemőmirigy-kivonat

A csecsemőmirigyben termelődő hormonszerű anyagok aktiválják a daganatsejtek leküzdésében is közrejátszó immunsejteket, így csökkentik a tumorsejtek növekedését és az áttétképződést (hazánkban még nem kapható).

Lépkivonatok

Míg a csecsemőmirigy kivonata a sejtes immunitást fokozza, a lépkivonatok inkább az ellenanyag-termelésben vesznek részt. A kemoterápia és a besugárzás előtt és után adva csökkentik azok mellékhatásait, normális szinten tartják a vérképet.

A cápamáj- és -porckivonatok is hasonló módon hatnak.

Oxigén- és ózonterápia

A daganatsejtek oxigénhiányos közegben jobban növekednek, mint a jó vérellátású és oxigéndús környezetben. Az oxigén- és ózonterápia azonban nemcsak a szövetek oxigénellátását javítja, hanem elősegíti a szövetekben a szabadgyök-fogó enzimek termelését is. Így a fenti kezelésekkel kombináltan alkalmazva hatásos módszer a mellékhatások kivédésére és az immunrendszer erősítésére is.