Ez történik csípéskor

Legtöbbször már csak azt érezzük, hogy csíp, ég viszket – a kullancscsípésekor, bőrünkbe fúródásakor még ezt sem. A párizsi Pasteur Intézet kutatói Valerie Choumet vezetésével egészen fantasztikus videót készítettek arról, mi is történik pontosan a szúnyogcsípés közben. A felvétel elkészítéséhez egy a malária terjesztésében élen járó szúnyogfajt, illetve egy átmenetileg elaltatott egeret használtak.

A videón jól látszik, hogy a szúnyog szájszerve, amit általában egy csőnek hisznek az emberek, valójában hihetetlenül összetett és mozgékony rendszer. Szúráskor hat szúróserte mélyed a bőrbe. Ebből négy a szúrást segítő, a sejteket szétválasztó, azokba belekapaszkodó nyúlvány, a nyál és a vér áramlása a központi, két csőből összeálló szerven keresztül történik. Ezeken a csöveken keresztül kerülnek be a vérbe például a malária vagy a Borrelia kórokozói, de akár más fertőző mikroorganizmusok is.

Szúráskor a szúnyog nemcsak a bőr felső részét vizsgálja végig, de behatolás után is alaposan körbetapogat, míg végül megtalálja a szívásra alkalmas eret. Nyugodt körülmények között többször is próbálkoznak, egy-egy szívás több perces keresgélés eredménye. A vizsgálat egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a használt szúnyogok fele nem járt sikerrel: szúrni szúrtak, de a mikroszkópos felvétel tanúsága szerint vért nem szívtak.

Amikor azonban sikerült eret találni, olyan vehemensen kezdtek szívni, hogy a felvételen látszik, ahogy az ér szinte összeomlik a szívóhatás miatt. Néhány esetben az ér nem is bírta a próbát, elszakadt, a benne áramló vér pedig kitöltötte a közeli teret. A szúnyog ilyenkor az így képződő vérömlenyből is szívott.

A fertőzött egyedek kitartóbban kutatnak az erek után. A viselkedésre hivatalos magyarázat egyelőre nincs, a kutatók szerint a kórokozó gyakorol nyomást a szúnyog idegrendszerére, hogy megnövelje a sikeres vérszívás esélyét.

A szúnyogok a következő betegségek átvivői lehetnek

Malária, Chikungunya-láz, Kala-azar, Phlebotomus-láz, Sindbis-láz és nyugat-nílusi-láz, melyek veszélyes lázas betegségek.
Borrelia, Chlamydia… – ezek a kullancs által is terjesztett fertőzések
A japán encephalitis az agyhártyagyulladás egy típusa
A Dengue-láz és a sárgaláz belső vérzéseket okoz
Onkocerkózis: vakságot okozhat
A kután leishmaniasis egy fekély (delhi fekély)
Az álomkór tünetei hónapokkal a fertőzés után jelentkeznek. Kezelés nélkül halálhoz is vezethet.
A limfatikus filariázis fájdalmas, nyirokcsomók és nyirokerek duzzanatával járó betegség.

Tippek szúnyogcsípésre és ellen

A szúnyogok nem szeretik a citrusok illatát, így ha az ablakunkba citromfűolajat párologtatunk, akkor kevesebb jön be hozzánk éjszakára. Ugyanez igaz a levendulára is, amit már nagyanyáink is szúnyogriasztóként használtak.
Léteznek szúnyogűző gyertyák, mécsesek, füstölők, amelyek szintén az illatukkal szó szerint elűzik a szúnyogokat. Ezt mindenki döntse el, hogy beltérre vagy kültérre alkalmazza inkább.
Jó megoldás lehet még szúnyogcsípés ellen egy rész fokhagymalé és öt rész víz keveréke, melyet a levegőbe vagy magunkra sprayezhetünk. Ha nem bírjuk a fokhagyma szagát bőrünkön, szórjuk rá egy törölközőre, és tartsuk magunk mellett.
A viszketést enyhíthetjük többféle házi szerrel is, pl: citrommal, hagymával, fokhagymával, sóval, nyers káposztával, petrezselyemmel, ecettel. Két-három percig frissen szeletelt hagymával, ill. fokhagymával vagy egy kis nedves sóval dörzsöljük be az érintett területet, így a kellemetlen égő és viszkető érzés gyorsan megszűnik.
Amennyiben duzzanat is megjelent, tegyünk rá nyers káposzta zúzott leveléből vagy petrezselyemből készített borogatást. Ezt gyakran váltogassuk, figyelve arra, hogy minél hidegebb legyen a borogatás.

(forrás: http://index.hu/tudomany)