Étrendi javaslatok vashiányos vérszegénység esetén

Gondolta volna, hogy a Föld lakosságának hozzávetőleg egyharmada szenved vérszegénységben, túlnyomó többségük vashiány miatt? A vashiány a leggyakoribb táplálkozási hiánybetegségek közé tartozik. Leginkább a gyerekek, fogamzóképes korú nők, várandós és szoptató anyák, valamint az idősek körében fordul elő.

A vérben keringő vörösvértestek legfontosabb feladata az oxigén szállítása a sejtekhez. A vörösvértestekben található vérfesték képződésének alapvető feltétele a szervezet megfelelő vasellátottsága. Amennyiben a szervezetben található vas mennyisége egy bizonyos szint alá csökken, az a vörösvérsejtek képzésének zavarát okozza, és vashiányos vérszegénységhez vezet.

Vegánok veszélyben!

Egészséges embereknél is kialakulhat vashiány, ennek oka a rossz táplálkozásban keresendő. Míg a növényi táplálékokban található vasnak csupán elenyésző része hasznosul a vasfelszívódást gátló anyagok jelenléte miatt, az állati eredetű élelmiszerekben található vas sokkal nagyobb arányban szívódik fel. Ezért a szigorú vegetáriánus diétát tartóknál, a drasztikusan fogyókúrázóknál és a szénhidrátban, zsírban gazdag, ámde fehérjeszegény étrenden élőknél nagyobb eséllyel alakul ki vashiány és vérszegénység. Ugyan a kizárólag növényi táplálékot fogyasztók körében fokozott a táplálkozási hiánybetegségek kialakulásának kockázata, a vegetáriánus étrend számos betegség megelőzésében szerepet játszik, így az érelmeszesedés, cukorbetegség, illetve minden olyan kórkép esetén, ahol az emelkedett vérzsírszint és a túlzott kalóriabevitel a megbetegítő tényező. Tartós vegán azonban nemcsak a húsféléket, hanem a tejtermékeket és a tojást is kiiktató étrend esetén számolni kell táplálkozási hiányállapotok esetleges fellépésével. Ez leggyakrabban a vas-, a kalcium- és a B-₁₂-vitamin-hiány kialakulásának fokozott kockázatát jelenti. Gyermekkorban, várandósság, szoptatás idején fokozott a szervezet vasszükséglete, és ha ezt a megnövekedett igényt nem követi a bevitt vas mennyiségének növekedése, vashiány alakulhat ki. Különböző betegségek következtében is előállhat vashiány, például: nőgyógyászati vagy tápcsatornából eredő vérzések, illetve felszívódási zavarok, csökkent gyomorsavtermelés következményeként. A vérszegénység felfedezése után alapos kivizsgálás szükséges, hiszen ha valamilyen szervi elváltozás áll fenn, akkor a teljes gyógyulás csak az alapbetegség gyógyításával érhető el.

Magas vastartalmú növényi táplálékok

Növényi eredetű

mák
búzacsíra, búzakorpa
csipkebogyó
száraz hüvelyesek
szója
sajtok
tojássárga

Mikor gondoljunk rá?

A vashiányos vérszegénység tünetei

fáradékonyság, gyengeség
napközbeni álmosság, aluszékonyság
szédülés, fejfájás
kisebb megterheléskor heves szívdobogásérzés
sápadt bőr és nyálkahártyák
töredező körmök, hajhullás
karikás szemek
immungyengség
szájzug berepedezés
vörös nyelv és vörös tenyér…

A vashiány és a többi táplálkozási hiánybetegség megelőzhető az egészséges táplálkozási elvek betartásával, az életkornak, nemnek, élettani állapotoknak (terhesség, szoptatás), az esetleges betegségeknek megfelelő tápanyag-, ásványi anyag- és vitaminszükséglet biztosításával. A szervezet napi vasszükséglete 10–18 mg, ez kiegyensúlyozott vegyes táplálkozással biztosítható. A vegetáriánus étrend során egyrészt általában a növényi táplálékkal bevitt vas mennyisége nem fedezi a napi szükségletet, másrészt az állati eredetű élelmiszerekben található vas kb. 20%-os felszívódási arányával szemben a növényi forrásokból származó vasnak csupán 2–5%-os felszívódásával számolhatunk. Ez az alacsony hasznosulási arány azonban fokozható étkezésenként hozzávetőleg 50–100 mg C-vitamin bevitelével. A már kialakult vashiány, illetve vashiányos vérszegénység kezelése orvosi feladat. A vaspótlás módja, időtartama, a vasraktárak feltöltéséhez szükséges vas mennyisége több tényező függvénye. Ezekről a klinikai tünetek, laboratóriumi és egyéb szükséges vizsgálatok alapján orvos dönt. A vaspótlás történhet szájon át adagolt gyógyszerek, illetve vénás injekciók formájában, ám léteznek hatékony természetes vaspótló készítmények is. Ha a szájon át adott vaspótlás nem elegendő, mert pl. a felszívódás nem megfelelő (pl. gyomor-bélbetegségek, ételintoleranciák során, vérvesztéskor…), akkor okvetlen érdemes kombinált vitamininfúziós és vaspótló kúrát alkalmazni a raktárak feltöltésére és a mielőbbi javulás elérésére.