Fibrinogén

Fibrinogén

A vizsgálat leírása

Májban termelődő fehérje, alvadási faktor (I-es), mely nélkülözhetetlen a normális véralvadáshoz; érsérüléskor, az alvadási folyamat végén fibrinné alakul, mely az összetapadt vérlemezkékkel együtt hálózatosan befedi a sérülés helyét, így gátolva meg a további vérvesztést.
A fibrinogén ún. akut fázis fehérje, azaz szintje különböző gyulladásos folyamatokban megemelkedik.
Rendellenes állapotai előfordulhatnak veleszületetten vagy szerzettként, betegségek (pl.: daganatok, májbetegség) esetén. A zavar lehet mennyiségi (fibrinogén nem termelődik vagy mennyisége csökkent), és minőségi.
A fibrinogén hiánya vérzésekkel, és ismétlődő vetélésekkel jár.
Ha a fibrinogén minőségi zavara áll fenn (diszfibrinogenémia), az lehet tünetmentes (55%), de járhat vérzésekkel és trombózisokkal is.
Szintje vérből (plazma) meghatározható. Amennyiben felmerül fibrinogén rendellenesség, egyéb tesztek elvégzése is javasolt (trombin idő, reptiláz idő, májenzimek, fehérje elektroforézis stb.).

Kinek ajánljuk a vizsgálat elvégzését?

Többnyire nem önmagában vizsgáljuk, hanem egyéb tesztekkel egyetemben.

Fibrinogén vizsgálata indokolt a következő esetekben:

a leletben megnyúlt a trombin idő (fibrinogén hiány, csökkent mennyiség igazolására),
hosszan tartó, nem magyarázható okú vérzés,
disszeminált intavaszkuláris koaguláció (DIC) gyanúja,
májbetegség (máj működésének tesztelésére),
szív- és érrendszeri betegségek kockázatbecslése,
családban előfordult örökletes fibrinogénzavar.

Eredmények

Emelkedik az értéke:

gyulladás, trauma,
egyes daganatok (emlő, vese, gyomor),
koszorúérbetegség,
infarktus,
stroke,
terhesség,
dohányzás,
fogamzásgátlók szedése

esetén.

Csökkent szint oka lehet:

nem termelődik fibrinogén (örökletes),
májbetegség,
alultápláltság,
DIC,
egyes daganatok,
bizonyos gyógyszerek.

A kapott eredmény mellett figyelembe kell venni a többi (alvadási és egyéb) vizsgálat eredményét is, a konkrét páciensre vonatkoztatva, ezért a lelet megfelelő értelmezése a kezelőorvos feladata.