Húgysav

Húgysav

Húgysav meghatározás

A húgysav az ember és egyéb főemlősök esetében a purinbázis-lebomlás végterméke. Purinbázis egyrészről a táplálékkal bevitt nukleinsavak (RNS,DNS) lebomlásából, másrészt az elhalt sejtek lebontása során keletkező nukleinsav elbontása során keletkezik a szervezetben. A húgysav vízben gyengén oldódó gyenge sav, a vérplazmában nátrium-urát formájában van jelen. Ha a lebomlás mennyisége és a szervezet nukleinsav igénye egyensúlyban van, a vérben a húgysavszint nem változik. A húgysav 80%-a a vesén, kb. 20%-a a gyomor-béltraktuson keresztül választódik ki.

Mikor ajánlott a vizsgálat elvégzése?

Általánosságban ajánlható minden olyan embernek, aki túlsúlyos, étrendje fehérjében (jellemzően húsban) gazdag és rendszeresen fogyaszt alkoholt-ezek a tényezők ugyanis mind hajlamosítanak köszvény kialakulására.

Eredmények interpretálása

A húgysav klinikailag a köszvénnyel hozható összefüggésbe. A magas húgysav-szint önmagában nem alapozza meg a köszvény kórisméjét, ugyanis nem mindig emelkedik a betegség kialakulásának különböző fázisaiban. A köszvény legbiztonságosabb tesztje a húgysavkristályok kimutatása az ízületi folyadékból.

Húgysavszint emelkedése előfordul veseelégtelenség, prerenális azotémia, preeklampszia, fehérjében gazdag étrend és éhezés esetén. A festékek, elemek, akkumulátorok és ólomtartalmú mérgező folyadékok okozta mérgezés szintén csökkenti a húgysav kiválasztást és emeli a szérumban a szintet.
Sok gyógyszer okoz húgysav-szint emelkedést, különösen a kemoterápia során alkalmazott szerek, melyek nagymértékű tumorsejt pusztulást okoznak.
Alacsony húgysavszint társul bizonyos vesecsatorna defektusokhoz, xantinuriához, súlyos májkárosodáshoz, hipo-ozmoláris állapotokhoz, valamint alacsony fehérjebevitelhez.