A laborvizsgálatokról általában

A vér-és vizeletvizsgálatok sokféle betegség időben történő felderítését, a kezelés eredményességét, egyes szerek mellékhatásait, a belső szervek (vese, máj, lép, csontvelő, epe, hasnyálmirigy, tüdő…) funkcióját, ill. annak zavarát, az immunrendszer állapotát, különféle vitaminok, ásványok, aminosavak… szintjét tükrözik.

Mint minden vizsgálatnak, a vér-és vizelet laboratóriumi analízisének is vannak korlátai. Vannak olyan kórképek, amikor sajnos önmagában a laborparaméterek sem képesek egyértelműen vagy időben tükrözni a panaszok hátterét, néha „némák” vagy esetleg akár félrevezetőek is lehetnek. Ezért csak a laboreredményekre hagyatkozni nem szabad. Nem ritka a falsch negatív vagy épp pozitív eredmény, vagyis a panaszokkal és az állapottal nem összeegyeztethető csökkenés vagy emelkedés. Ilyenkor okvetlen kontrollálni kell az előbbi mérési eredményeket – esetleg gondosabb előkészületekkel kell vérvételre menni.

Mikor kérjen laborvizsgálatot?

35 éves kor felett évente
túlsúlynál
ha cukorbeteg
ha magas/ingadozó a vérnyomása
ha emelkedettek a vérzsírértékei
ha tartósan, hosszabb ideje fáradtnak érzi magát, ha többször tér vissza a gyulladás, fertőzés
férfiként – negyvenéves kor után – évente ajánlott a PSA-vizsgálat elvégzése
minden ötvenen túlinak javasolt az évi egyszeri végbélrák-szűrő székletvizsgálatot is
ha folyamatos gyógyszerszedésre szorul, ha hormonpótló kezelésben részesül, ha nyugtatókat, altatókat, vérzsírcsökkentő(ke)t, vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szed
ha szteroidkezelésben részesül
ha pajzsmirigyműködést szabályozó készítményeket szed
ha krónikus bélgyulladásra szed tablettákat
ha rendszeresen szed altatókat, nyugtatókat, epilepszia elleni szereket

Hogyan készüljünk fel?

A vérvétel előtt 6 órával már ne egyél semmit, a vérvétel éhgyomorra történjen. A vércukorszintet is befolyásolja („felviszi”), ha nem éhgyomorra érkeztél a vizsgálatra. A vérvétel előtt tilos reggelizni.
Egyes vizsgálatok – például a koleszterinszint megállapításának – eredményét az is befolyásolhatja, mit ettél az előző tizenkét órában. A zsíros ételek „felviszik” a vérzsírszintet, tehát a laborvizsgálat előtti napon zsírszegény ételeket érdemes fogyasztani.
A vizelet vizsgálatához fontos a helyes „mintavétel”. A reggeli első vizeletből csak a középsugarú vizeletet szabad leadni a laboratóriumba, mégpedig tiszte, vagy sterilizált, és jól záródó üvegben. A vizeletürítés előtt okvetlen érdemes alaposan lemosakodni. Nőknél – ha menstruáció vagy erősebb hüvelyváladékozás áll fenn, akkor ajánlott tampont is használni a vizeletminta vétele előtt. Vizeléskor ne a kezdeti adag és ne az utolsó szakaszban ürített vizeletből vegyünk mintát, hanem a közepéről. A 24 óránál régebbi vizelet nem alkalmas a vizsgálatra.

Jó tudni!

A betegségből történő kigyógyulást a laborvizsgálat eredménye többnyire nem azonnal tükrözi. A szervezet egyensúlya 3-6 (néha 12!) hét elteltével áll vissza, tehát nem szabad megijedni, ha a laboreredmények még „csak” közelítenek a normál határértékhez
A normálértéktől eltérő adatok önmagukban nem értékelhetők, illetve félrevezetők lehetnek. Kiértékelésük a vizsgálatot elrendelő orvos dolga. Vannak, akiknél természetes és normális, hogy egyes eredmények mindig kicsit magasabbak vagy alacsonyabbak és ez nem feltétlen kóros vagy kezelésre szoruló eredmény.
A kreatinin jelentős emelkedése a vizeletben nemcsak veseműködési zavart jelezhet, hanem elégtelen folyadékbevitelt vagy folyadékvesztést is. Akinek például vízhajtó szedését írta elő az orvos, ügyeljen a megfelelő mennyiségű só bevitelére, illetve időskorban sose feledkezzünk meg a folyadékpótlásról.
A normálértékek laboronként eltérhetnek, mert más módszerekkel, eszközökkel, reagensekkel és eltérő hőfokon történő vizsgálatok miatt más és más referenciaértékek számítanak megfelelőnek. Az egyik helyen mért értékeket a másik helyen mértekkel – ha eltérőek a normálértékek -, akkor nagyon nehéz összevetni.

Az egyes paraméterek jelentéséről és a pontos normálértékekről a http://www.hazipatika.com/laboreredmenyek alatt tájékozódhat tovább.