Léböjt vagy gyógyböjt?

Amikor hazánkban járt dr. Hellmut Lützner, a böjtterápia egyik legnagyobb szaktekintélye, dr. Otto Buchinger, a böjt megteremtőjének leghűbb tanítványa. Ittléte alatt a Rákellenes Alapítvány támogatásával orvosok és dietetikusok számára megrendezett 10 napos böjtkúrát vezette, hogy hazánkban is mind több hozzáértő szakember vezethessen majd böjtöt. A tanfolyam után exkluzív interjút készítettem vele, melynek során lehetőségem nyílt megkérdezni néhány sokak számára izgalmas és vitatott kérdést is.

Dr. BE: Lützner úr hogyan jellemezné a böjtöt? Mi is az valójában, egy csökkentett kalóriatartamú diéta, fogyókúra, koplalókúra vagy valamilyen radikális méregtelenítő módszer?

Dr.H. L.: A böjt fogalma a felsoroltaknál összetettebb – ez egy olyan módszer, amelynek során teljesen önszántunkból, szabad akarattal lemondunk minden szilárd élelemről, hogy átmenetileg azokból a felhalmozott raktárkészletekből éljünk, melyeket szervezetünk a (túl)táplálkozás során felhalmozott. A hatására lezajló folyamatok a teljes embert (testben, lélekben és mentálisan is) érintik, és mélyre szántó változásokat eredményeznek. Ezért szokás „kés nélküli műtétnek” is hívni, hiszen a sejtekben és a sejt közötti térben is olyan alapos nagytakarítás, változás történik, amit mással gyakorlatilag soha sem lehet elérni.

Dr. BE: Az ételen kívül le kell-e másról is mondani? És mit lehet a böjt alatt jó lelkiismerettel fogyasztani, használni?

Dr.H. L.: Igen. Mindenféle élvezeti szerről, a mesterséges adalékanyagokról és a kemikáliákat tartalmazó szerekről, pl. egyes kozmetikumokról is le kell mondani. Ehelyett azonban gondoskodni kell a bőséges folyadékbevitelről, a kiválasztást serkentő módszerek konzekvens használatáról (béltisztítás, májpakolás, gyógyteák, gyümölcslevek, izzasztó pakolások, fürdők, masszázs, légzőgyakorlatok, aktív sport, esetleg a későbbi szakaszban szauna …), és a testi és lelki regenerálódást szolgáló gyakorlatok alkalmazásáról (relaxáció, bőséges pihenés, masszázs, elegendő alvás…).

Dr. BE: Milyen böjtvariánsokat, méregtelenítő módszereket ajánl leginkább olvasóinknak? Melyek azok, amelyek a legkevesebb problémát okozhatják?

Dr. H. L.: Legközismertebb böjtváltozatok:

a vízböjt – elég radikális, csak felügyelet mellett javasolt 1 napnál tovább alkalmazni, más kúrák során is beiktatható 1-2 nap.
a teaböjt – különféle, a salaktalanítást serkentő gyógyteákat és ásványvizet lehet csak ilyenkor fogyasztani. 1-3 napnál tovább nem javasoljuk felügyelet nélkül.
a nyákböjt – az ásványvízen és gyógyteákon kívül gabonanyákot (pl. rizsből, zabpehelyből és lenmagból) is lehet használni. Elsősorban az érzékenyebb gyomrúaknak ajánljuk tehermentesítő napokra vagy hosszabb kúrák részeként.
a léböjt – ez alatt nemcsak gyógyteákat és ásványvizet, hanem hígított frissen préselt gyümölcsleveket és szűrt natúr zöldségleveket is szabad fogyasztani. Teljesen egészségeseknek 5 napos kúrához ajánljuk évente egy-kétszer, betegek azonban egyedül csak 1-2 napig alkalmazzák, ők feltétlen kérjék szakember segítségét.
a tejsavókúra – napi 1,5-2 liter friss savót, ásványvizet, gyógyteákat és szűrt zöldséglevest is szabad fogyasztani. Főleg az emésztési zavarokkal küszködőknek javasoljuk. Hosszabb kúrákat azonban ők is csak felügyelet mellett folytassanak.

Természetesen valamennyire igaz, hogy a méregtelenítést, a kiválasztást végig aktívan serkenteni kell, s nem lehet megfeledkezni a fenti alapelvekről sem. Nem elég tehát csak nem enni, mert az önmagában csak koplalás és nem böjt, méregtelenítés! Aki ezekre nem ügyel, néha több bajt okoz, mint amennyit segített a szervezetének.

Dr. BE: Van-e különbség abban, hogy hogyan böjtöljenek az egészségesek, és hogyan azok, akik valamilyen egészségi problémával küzdenek?

Dr. H. L: Igen, sok esetben lehetnek kisebb-nagyobb eltérések. Először is különbséget kell tennünk léböjt és gyógyböjt között! A Magyarországon Gyógyító böjt címen kapható könyvemben azoknak írtam le egy 10 napos programot, akik makkegészségesek, teljesítőképességük teljesen rendben van, és gyógyszert sem kell szedniük. Ők léböjtöt tartanak, ám aki valamilyen betegségben szenved, vagy gyógyszert szed, jelentős súlyfeleslege van, ha nem is szervi, de funkcionális panaszokkal küszködik, az gyógyböjtöt kell folytasson. Gyógyböjtöt pedig csak olyan orvos irányításával és kontrolljával szabad végezni, aki a böjtkúra alapelveivel, hatásával az egyes betegségeknél szükséges teendőkkel maradéktalanul tisztában van, rendelkezik saját élménnyel, és legalább fél év gyakorlatot szerzett egy már tapasztalt böjtterapeuta mellett. Egyes esetekben betegeket csak korházi vagy szanatóriumi felügyelet mellett szabad csak böjtöltetni. Sajnos Magyarországon böjtklinika még nincsen, de tudtommal Hévízen az egyik gyógyhotelben (Carbona) már van lehetőség böjtkúrázni nemcsak egészségeseknek is, illetve van egy pár ambulancia (pl. Budapesten és Pécsett), ahol évek óta rendszeresen folynak ambuláns egyéni és csoportos böjtkúrák betegeknek.

Dr. BE: Hazánkban egy miniszteri rendelet szerint böjtkúrát csak olyan orvos vezethet, aki igazolni tudja a szükséges gyakorlatot, és számot adott egy szóbeli vizsgán is tudásáról. Ilyenre eddig csak néhány böjtterápeutának nyílt lehetősége a Pécsi Egyetemen. Ám a nyáron és az ősszel végre mindenki bebizonyíthatja szakmai hozzáértését a pécsi orvosi karon. Önöknél Németországban léteznek böjtasszisztensek is, ők milyen képzésben részesülnek?

Dr. H. L.: A böjtasszisztensek komoly elméleti és gyakorlati képzést kapnak a Német Böjtakadémia tanrendjének megfelelően. Természetesen először sajátélményű kúrán kell részt venniük, majd megtanulják a böjt elméletét és a kúrák vezetési technikáit. A vizsga után pedig lehetőségük nyílik arra, hogy önállóan is szervezzenek és vezessenek egészségesek számára 7-10 napos kúrákat. A betegeket azonban ők is böjtorvosokhoz irányítják. Terveink szerint az elkövetkező esztendőben talán Magyarországon is megindulhat egy hasonló képzés hazai és német kollegák együttműködésével.