Mennyi tojást ehetek?

Nagyon sokat lehet olvasni a koleszterin kártékony hatásáról. Tudom, hogy nem tanácsos túl sok olajos, zsíros ételt és tojást sem fogyasztani. Ugyanakkor egyre többet beszélnek a koleszterin pozitív tulajdonságairól is. Szívesen vennék néhány kiegészítő információt, hogy jobban eligazodhassak, hiszen nekem eleve magasak a vérzsírértékeim és a vérnyomásom is.

Koleszterinre okvetlenül szüksége van szervezetünknek, hiszen a hormonok, a sejtmembránok, egyes vitaminok és az epesavak fő vázát képezik, de számtalan más anyagcsere-folyamatnak is részesei. Szervezetünk összkoleszterin mennyiségének legalább kétharmadát a májsejtek termelik, és csak a másik egyharmadot vesszük fel kívülről. Ezért a koleszterin valóban nem halálos ellenségünk, ahogy azt talán egy ideig sokan gondolták. Azt azonban nehéz lenne egzaktul megmondani, hogy pontosan kinek mennyit szabad fogyasztania, hiszen ez egyénenként eltérő. Vannak, akik – még ha hihetetlen is! – viszonylag sok zsiradékot képesek elfogyasztani anélkül, hogy az bármilyen egészségkárosodást is okozna náluk. Másoknál azonban már egyetlen tojás is jelentős fokú vérzsír-emelkedést idézhet elő. Náluk a magas koleszterinszint okozta szívinfarktus és agyvérzés rizikója 30-40-szerese az előző csoportba tartozókhoz képest.

Azt, hogy ki melyik rizikócsoportba tartozik, génjeink határozzák meg, tehát teljesen megváltoztatni soha nem tudjuk. Viszont megtanulhatunk jól bánni ezzel az adottsággal.

A megnövekedett vérzsírértékek önmagukban – legalábbis egy ideig – nem okoznak panaszt. Ezért feltétlen érdemes időszakosan ellenőriztetni a vérzsírszintet – halmozott családi előfordulás esetén akár már gyermekkortól! Különösen azoknak kell odafigyelniük a magasabb zsír- és koleszterintartalmú (elsősorban telített zsírsavakat tartalmazó zsírok, pl. disznózsír…) ételek fogyasztására, akiknél már emelkedettek a vérzsírok, cukorbetegség, epebetegség, köszvény, magas vérnyomás és elhízás tapasztalható, esetleg valamelyik szülőnek volt az előbbieken kívül szívinfarktusa, súlyos érelmeszesedése vagy agyvérzése.

Többen vannak, akiknél elhízás nélkül és egészséges táplálkozás, kielégítő mozgás ellenére is magasabb a vér összkoleszterin szintje. Ennek oka leggyakrabban szintén a zsíranyagcsere örökletes zavarában keresendő. Ám az is előfordulhat, hogy az állandó és nagy stressz, illetve a rendszeres nagyobb mennyiségű édesség fogyasztása emeli meg a vérzsírok szintjét. Nem elég tehát csak a koleszterin bevitelét korlátozni, hanem mérsékelni kell a szénhidrátfogyasztást, sőt egy nehezebb nap után relaxálni is tanácsos.

Mindenkire mindig érvényes normál koleszterinszint nincs, hiszen az a korral némileg változik normális esetben is: középkor táján egy kicsit meghaladja a szokványos átlagértéket, majd ismét csökken, néha az alsó átlag alá esik. A nők koleszterinszintje a klimaktérium táján szignifikánsan alacsonyabb a férfiakénál. Fontos megnézni azt is, hogy a „rossz” LDL-koleszterin mellett milyen a szintén kedvezőtlenebb hatású triglicerid (TG) és az „érvédő” HDL-koleszterin mennyisége. Az utóbbi csökkenése még akár normál LDL- és TG-szint esetén is okvetlen nagyobb rizikófaktorra utal. Legalább 1/2-1 évente tanácsos kontrolláltatni ilyenkor a vérzsírok mennyiségét.

A diétán, rendszeresen megismételt böjtkúrákon kívül tanácsoljuk, hogy naponta fél-egy órát sportoljon, fogyasszon minden nap bőven friss növényi ételeket – 60 %-át lehetőleg nyersen! Az élelmi rostok ugyanis megkötik és kiürítik a feleslegesen bekerülő zsírok jó részét.

Kiegészítésül érdemes naponta fokhagymát vagy annak kivonatát, ligetszépe- és halolaj-, valamint L-carnitin és krómtartalmú készítményeket használni.