A normál bélflóra és táplálói

Sokat hallunk az utóbbi években a velünk élő baktériumok szerepéről és hasznáról. A Lactobacillusokat még a tejtermékekből is sokan ismerik, rendszeresen fogyasztják. Ám a többi törzsről nem vagy csak kevés szó esik, s arról is keveset szokás beszélni, hogy mitől károsodhatnak, és mivel táplálhatjuk őket.

Az egészséges bélflóra teljesen egyéni

A születéskor steril vékony- és vastagbelet táplálástól függően anyatej esetén bifidobaktériumok, tápszer esetén vegyes flóra népesíti be.
A bélcsatorna kezdeti bakteriális benépesülése fontos a nyálkahártyák immunrendszerének kialakulásában, ennek szabályozásában – és nemcsak a bélben, hanem minden nyálkahártyánkon (légutak, melléküregek, hólyag, húgyutak, hüvely…). Életkor szerint mindenkiben kialakul egy saját egyensúlyi állapot, mely teljesen az egyénre jellemző, és időben többnyire állandó. Egy friss kutatás szerint: „az emésztőrendszer mikrobiális DNS-e figyelemre méltóan stabil, olyan, mint egy ujjlenyomat. Még egy év elteltével is meg tudtuk különböztetni az egyéneket mikrobiális DNS-ük genetikai jellemzői alapján”.

A normál flóra számokban

Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja, számuk az emberi sejtek tízszerese, a testtömeg nagyjából 10%-a. Hihetetlen, de a széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezen baktériumok adják. Megoszlásuk:
• a gyomorban: kevesebb, mint 103/ml,
• a vékonybélben: jejunum (éhbél) 103-104/ml, ileum (csípőbél) 105-106/ml (bacteroides, bifidobacteroides, fusobact., clostridiumok
• a vastagbélben: 1011-1012/ml (eddigiek+ enterococcus, peptococcus, enterobacteriaceae)

Mi a velünk élő baktériumok szerepe?

A baktériumflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása, edzése. Ha a mikroflóránk egyensúlya felborul, a káros baktériumok, gombák, sőt paraziták száma is megnő, ezért könnyebben alakulnak ki nem kívánt fertőzések, gyulladások…

PROBIOTIKUMOK
Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumok, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva a szervezet számára hasznos funkciót töltenek be.

Legfontosabb probiotikus törzsek: Bár a felsoroltnál lényegesen többféle csíra és velünk, most lássuk a legfontosabb velünk élő baktériumtörzseket:

• Bifidobacterium adolescentis, bifidum, longum, infantis
• Lactobacillus acidophilus, casei, delbruekii
• Saccharomyces boulardii
• E. coli
• Enterococcus

• Enterobacter

• Fusobacteriumok
• Bacteroides…

PREBIOTIKUMOK
A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer összetevők, melyeket nem tudnak a gyomor és bélrendszer emésztőenzimei lebontani, ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, s ott serkentik a jótékony hatású baktériumok szaporodását. Képviselőik oligoszacharidok (pl. az inulin, a laktulóz, a fructo-oligoszacharid és a galacto-oligoszacharid), melyek megtalálhatók a hagymafélékben, articsókában, zabpehelyben, búzában, anyatejben, érett sajtokban. A csicsóka minden más hasonló növénynél több, 14–16% inulint tartalmaz.

A prebiotikumok gátolják a káros baktériumok bélben történő megtapadását is, valamint elősegítik egyes ásványi anyagok: kalcium, magnézium, cink, vas felszívódását.

Ez azzal magyarázható: először is a prebiotikumok képesek megkötni ezeket az ásványokat, megakadályozzák a komplexképzésüket, így azokat felszívható formában szállítják a bélbe.

Másrészt a bélben történő fermentációs tevékenységük során a pH-t csökkentik, és így növelik a jobban felszívódó ionizált formák koncentrációját. Harmadrészt pedig ozmotikus hatásuknak köszönhetően vizet szívnak vissza a bélbe, így több ion oldódik és szívódik fel a bélből. E mellett a regenerálódó probiotikumok több vitamint tudnak újra termelni.

Inulinban gazdag növények:

közönséges bojtorján

jamszgyökér

agave

SZINBIOTIKUMOK
A szinbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.

Miért jók a probiotikumok?

A normál bélflóra főbb funkciói tömören az idegen kórokozókkal szembeni védelem, az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása, a nyálkahártyát alkotó sejtek osztódásának, fejlődésének szabályozása, a maradék tápanyagok megemésztése, rövid szénláncú zsírsavak termelése (ez a bélhámsejtek elsődleges tápanyaga).
A sok kedvező hatás közül a legfontosabbakat emeljünk ki:

egészséges bélflóra kialakításában döntőek: akórokozók szaporodását visszaszorítják, fertőzéses hasmenés megszüntetik;
immunstabilizálóak, csökkentik a szabadgyök-képződést, fokozzák az ellenanyag-termelést és a falósejtek aktivitását: ezért jók gyulladások kezelésében, kivédésében, allergiás betegségekben és autoimmun gyulladásos betegségekben is.
gyulladáscsökkentők: különösen gyomor-bélhurutban, felső légúti és kismedencei fertőzések esetén, illetve azok megelőzésében is hatásosak
javítják a felszívódást, segítik a szervezet regenerálódását: ezáltal különösen kisgyerekeknél elősegítik a fejlődést, növekedést, a pszichés egyensúly létrejöttét
részt vesznek több fontos vitamin, pl. B (biotin, niacin B2, piridoxin B6 és folsav), K-vitamin termelésében is
javítják az emésztési folyamatokat – így pl. a tejcukor lebontását is, így csökkentik az erjedéses és rothadásos folyamatokat, ill. kellemetlen puffadást is.
rákmegelőző hatásúak: olyan enzimeket aktiválnak, melyek csökkentik a rothadás során történő bélfal-elváltozást (beta-glucuronidase, azoreductase, nitroreductase, beta-glucosidase, 7-alphadehydrolase)
stimulálják a bélfal működését – csökkentik a székrekedési hajlamot
a vérzsír-értékek javítják: csökkentik a koleszterinszintet

Mi károsíthatja a normál baktériumflórát?

Gyógyszerek: antibiotikumok, szteroidhormonok, fogamzásgátlók, savkötők, gyulladáscsökkentők, daganatgátlók (citosztatikumok)
Gyomor-, bélbetegségek: gyomorfekély-, hurut, epebetegség, hasnyálmirigy-károsodás, májbetegség, idült bélgyulladások-, fekélyek, fertőzések
Anatómiai eltérések az emésztőszervekben, húgyutakban, nemi szervekben
Környezet szennyezés: ólom, higany, kadmium, vegyszerek, tartósítószerek, festékek, konzerválószerek, élelmiszer adalékanyagok, tisztítószerek, egyes kozmetikumok
Helytelen táplálkozás: sok finomított liszt, cukor, zsiradék, kevés rost, rendszertelenség, félkész és kész ételek (fast food), szénsavas üdítők, rendszeres fekete kávéfogyasztás, kevés folyadékbevitel, bőséges kései vacsora
Pszichés terhelés: extrém erős stresszhatás, gyász, depresszió, szorongás, labilis idegrendszer
Egyéb: táplálékallergia-, túlérzékenység, besugárzás, vitaminhiány
Besugárzás, pl. daganatterápia során

Az egészséges bélflóra helyreállítása
Az egészséges bélflóra helyreállításának több feltétele van:

a károsító tényezők megszüntetése
a bélnyálkahártya irritációjának és gyulladásának megszüntetése, ill. regenerálása
a májműködés támogatása
a felszívódási zavar okozta hiánytünetek rendezése
az elpusztult flóra pótlása.

Ez utóbbiban vannak segítségünkre a pre- és probiotikumok. Rendszeres és tartós használatuk során túladagolás nem lehetséges, esetleg az érzékenyebbeknél enyhe hasmenés jelentkezhet. Ilyenkor az adagot csökkenteni kell.

Más gyógyszerekkel is együtt szedhető, mellékhatás, vagy kellemetlen kölcsönhatás fellépése nélkül. Ellenjavallat nem ismert. Nincsen olyan betegség, vagy egyéb állapot, mely indokolná a probiotikumok kerülését, fogyasztásuk elhagyását.
Jelenleg két fő probiotikum forrás áll a rendelkezésünkre: kapszulás vagy oldatban kapható készítmények és tejtermékek. Ez utóbbiak csoportjában azonban a tárolás során a savas közegben a csíraszám töredékére csökkenhet. A tejtermékekben sok olyan baktérium is van, melyeknek nincs valódi probiotikus hatása, ilyenek pl.:

A normál flóra fenntartását támogatja a kiegyensúlyozott, változatos és vitális anyagokban gazdag zöldség-, gyümölcsalapú és rostdús, adalékanyagoktól mentes étrend is, valamint a bő folyadékbevitel, a rendszeres mozgás.

Mikor ajánlott pro-és prebiotikumokat alkalmazni?

immunrendszer erősítésére
fertőzések megelőzésére, kezelésére
bélgyulladás-csökkentésre
puffadás, hasi panaszok (IBS, puffadás…) enyhítésére
ásványi anyagok és nyomelemfelvétel javítása
vastagbélgyulladás (colitis) és irritábilis bél szindróma (IBS) kezelése
allergiák, bőrkiütések, bőrgyulladások esetén
laktóz- vagy más ételintolerancia kezelésekor
antibiotikus kezelések alatt és után még legalább 1-2 hónapig a normál flóra védelmére és regenerálására
végbélrák megelőzésére
daganatos betegségek kiegészítő kezelésére – főleg, ha a beteg kemo-és sugárterápiában is részesül
koleszterinszint csökkentésére
vérnyomás csökkentésére
kisgyerekeknél a felszívódás és a fejlődés javítására

Melyik baktérium mikor segít főleg?

Az irodalmi adatok alapján a különböző tejsavbaktérium törzseket speciálisan az alábbi indikációs területeken használják leginkább:

Székrekedés megelőzésére, illetve megszüntetésére:
Bifidobacterim bifidum
Lactobacillus acidophilus
Lactobacillus delbruekii spp.bulgaricus
Streptococcus thermophilus

Irritábilis bélszindrómára:
Lactobacillus acidophilus
Lactobacillus delbruekii spp.bulgaricus
Lactobacillus rhamnosus

Hasmenéses tüneteknél:
Bifidobacterim longum
Lactobacillus acidophilus
Lactobacilli casei
Lactobacillus rhamnosus

Laktóz intolerancia esetén:
Lactobacillus acidophilus
Lactobacillus delbruekii spp.bulgaricus
Lactobacillus rhamnosus
Streptococcus thermophilus

Antibiotikum okozta mellékhatásokra:
Bifidobacterium
Lactobacillus acidophilus
Lactobacillus delbruekii spp.bulgaricus
Lactobacillus plantarum
Lactobacillus rhamnosus
Streptococcus thermophilus

Vaginitis esetére:
Lactobacillus acidophilus
Lactobacillus delbruekii spp.bulgaricus
Lactobacillus plantarum
Lactobacillus rhamnosus

Koleszterinszint csökkentésére:
Lactobacillus acidophilus
Lactobacillus delbruekii spp.bulgaricus
Bifidobacterium bifidum

Osteoporosis megelőzésére és kezelésére:
Lactobacillus acidophilus
Lactobacillus delbruekii spp.bulgaricus
Lactobacillus rhamnosus
Streptococcus thermophilus

VELÜNK ÉLŐ BAKTÉRIUMOK VIZSGÁLATA, BÉLFLÓRA-RENEDEZÉS
emésztési zavarok, allergia, intoleranciák, bőrproblémák, immungyengeség esetén:

20/588-28-10