Téli Immunerősítő tippek nemcsak gyerekeknek

Természetes, hogy a gyerekek télen gyakrabban megfáznak, köhögnek. Ám természetes módszerekkel és kicsit több odafigyeléssel megelőzhetjük a betegséget, de legalábbis csökkenthetjük a kellemetlen tüneteket.

Ábécésorrendbe szedett tippjeinkkel néhány tévhitet is szeretnénk eloszlatni!

Átdörzsölés

Erősíti a szervezet védekező erőit: fektessük a beteget nagy frottír vagy flanel törülközőre, és egész testét (arca kivételével) mindkét kezünkkel addig dörzsöljük, míg a bőr egyenletes rózsaszínű nem lesz. Vigyázat: az átdörzsölés frissítő hatású, ezért esténként ne végezzük!

Bronchitis

Akut bronchitisről akkor beszélhetünk, ha a fertőzés a légzőszervek és a hörgők nyálkahártyáját érinti. Ezt többnyire nátha és torokfájás előzi meg. Néhány nappal később kezdődik a száraz köhögés. Ezt követően jelenik meg a nyálkás, olykor gennyes váladék köpet formájában. A test hőmérséklete nem emelkedik számottevően, komplikációk ritkán fordulnak elő.

Kezelése: köhögés elleni orvosságokra csak elvétve van szükség. Az viszont fontos, hogy a beteg sok meleg folyadékot igyon, például gyógynövényekből készült teát, vagy forró, mézes tejet (kisbabáknak nem ajánlott). Az illóolajos (menta, fenyő, kakukkfű) inhalálás is hasznos lehet.

Edzés

Ne riadjon vissza a katonásan csengő szótól! Csupán arról van szó, hogy gyermekeinket milyen módszerek segítségével szoktathatjuk idejekorán az időjárás váltakozó feltételeihez. Ellenálló erejük növeléséhez mindenekelőtt sok friss levegőre van szükségük. Már az egyéves gyermek tölthet akár 3-4 órát télen a szabadban. Az immunrendszerre kimutathatóan kedvező hatású a váltózuhany, emelkedő, vagy váltakozó hőmérsékletű lábfürdő vagy a test szárazon történő átdörzsölése.

Fertőzés

Megfázás háromhetenként – a téli hónapokban elég gyakori. Természetesen vannak jelentős egyéni eltérések: az elsőszülött gyermek a legtöbb fertőzést csak akkor kapja el, amikor elkezd óvodába járni. A második gyermek már kisbabakorban megkaphat sok fertőzést, ha idősebb testvére az óvodából „hazahozza” a kórokozókat.

A gyermekek fejlődésük folyamán vírusok százaival kerülnek kapcsolatba, melyek aprócska cseppek formájában terjednek a légúton keresztül. Ha egy gyermek már fertőzött, furcsa módon már akkor is képes tovább fertőzni, ha ő maga még tünetmentes. Ezért nem sok értelme van, ha gyermekünket mindenképpen távol akarjuk tartani a náthás gyerekektől.

Ez egyébként a tipikus, kiütéssel járó gyermekbetegségekre is vonatkozik. A gyermek csak akkor terjeszti a fertőzést, amikor a kiütés még nem látható rajta. Ha már mutatkoznak a tipikus, girland formájú kiütések, a kicsi már nem fertőző, és nyugodtan mehet közösségbe, ha jól érzi magát.

Fertőzésre hajlamos gyerekek

Valóban léteznek olyan tipikus „fertőzésre fogékony gyerekek”, akik genetikai okból a kórokozókra különösen intenzíven reagálnak. A fertőzésekre való hajlam egyik lehetséges oka az A-immunglobulin hiánya. Ennek a védőanyagnak az a szerepe, hogy megakadályozza a kórokozók behatolását a nyálkahártyába. Az érintett beteg esetében a fertőzések gyakran hosszabb lefolyásúak, mint az átlagos négy nap. A gyermek is nehezebben viseli a betegséget, és gyakrabban keletkeznek komplikációk, pl. középfülgyulladás. Ezek a gyermekek a fertőzések között sajnos nem tudnak igazán felerősödni, s fejlődésük is visszamaradhat. Ekkor ajánlatos kivenni a gyermeket az óvoda fertőző környezetéből, hogy 2-3 hétre megszakadjon a fertőzések láncolata.

Influenza

A „valódi” vírustörzsek többre képesek, mint pusztán ártalmatlan megfázást okozni. A magas lázzal és nagyfokú gyengeséggel járó tünetek nagymértékben ronthatják az általános közérzetet, és komoly szövődményeket okozhatnak. Különösen veszélyeztetettek a szívbetegek, a légzőszervi krónikus megbetegedésben (asztma, krónikus bronchitis), epebetegségben, cukorbajban és más anyagcserezavarban, vérszegénységben, veleszületett és szerzett immunrendszeri betegségben – beleértve a daganatokat is – szenvedők. Ezért ilyenkor okvetlen érdemes ősztől tavaszig immunerősítő szereket (macskakarom, ginszeng, noni, kasvirág), gyógyteákat (la pacho tea, bodza, hársfa, csipkebogyó) és vitaminokat (nagy adagban) szedni. A védőoltások használata vitatott, hiszen nem tudnak minden vírus ellen védelmet nyújtani, ám komoly szövődményei is lehetnek.

Inhalálás

A vízgőz önmagában is nedvesíti a légutakat, és megfelelőbb vérellátást eredményez. Bizonyos gyógynövényekkel és illóolajokkal együtt hatásosan gyógyíthatjuk a légúti fertőzéseket. Erre a célra alkalmas a kamillavirág, eukaliptuszolaj, kakukkfűolaj, borsmentaolaj vagy egy bizonyos sóoldat. A forró folyadékkal teli edényt úgy kell elhelyezni, hogy könnyen fölé tudjon hajolni. Fejét és vállát takarja be törülközővel.

Hideg levegő

Nem tévedés: a hideg levegő jót tesz a megfázás ellen! Az a gyermek, akit úgy bebugyolálnak, mint egy eszkimót, vagy egész nap túlfűtött helyiségekben tartózkodik, könnyebben kap fertőzéseket, mint az, aki hozzászokott a hideghez, és gyakran tartózkodik szabad levegőn. Az ésszerűen adagolt hideginger növeli a szervezet ellenálló képességét. A hőingadozások (például váltózuhany vagy meleg-hideg lábfürdő) intenzív immunológiai és hormonális reakciót vált ki a szervezetben.

Káros anyagok a levegőben

Az elmúlt időben több mint száz levegőszennyező anyag vált ismertté, melyek kiválthatják a légutak megbetegedését. Nitrogén-oxid, ólom és szénhidrogén autóinkból, kén-dioxid és por a házak, gyárak és erőművek kéményeiből, ezenkívül ózon és szmog irritálja nyálkahártyánkat és szorítja össze torkunkat. Otthon a legveszélyesebb légszennyező a dohányzás. Számtalan vizsgálat feketén-fehéren kimutatta, hogy azok, akik kénytelenek passzív dohányosként beszívni a füstöt, sokkal gyakrabban fáznak meg, szenvednek bronchitisben, asztmás köhögésben és allergiában, mint azok, akik nemdohányzó környezetben élnek. Télen mindenképpen érdemes légtisztítót üzemelteti a lakásban, ha szennyezett levegőjű helyen élünk vagy dohányzik valaki a családban!

Köhögés

A gyulladások alkalmával keletkezett váladék eltávolítását szolgálja a légutakból. Az erős hatású gyógyszereket, melyek az agyban található köhögési központot befolyásolják, csak kínzó, száraz köhögés esetében szabad alkalmazni, leginkább, ha éjszakánként is fellép. A mellkas borogatása és az illóolajos (kakukkfű, borsmenta, majoránna) inhalálás ezekben az esetekben is ajánlott. Hiba lenne azonban, ha a köhögő beteget bent tartanánk a meleg szobában, és még szellőztetni se merünk! Ezzel csak a tüdőgyulladás kockázatát növeljük. A köhögés leghatásosabb ellenszere a friss levegő! Nem kell félni, hogy ettől a beteg még jobban meghűl! Figyelem! Ha a köhögés elhúzódó, ugató, sípoló hanggal és fulladással jár, azonnal forduljunk orvoshoz!

Ételpatika náthaszezonra

Ananász: vírusellenes, tele van gyulladáscsökkentő enzimekkel
Banán: védi a gyomrot a savaktól, és természetes antibiotikumokat, hangulatjavító aminosavat tartalmaz
Chilipaprika: baktériumölő, nyákoldó, köptető, fájdalomcsillapító
Édesgyökér: baktérium- és vírusellenes, gátolja a baktériumok megtelepedését, mérsékeli a hasmenést
Fokhagyma: természetes antibiotikum
Joghurt: segíti a vírusokat megtámadó fehérvérsejtek termelődését, támogatja a bélbaktériumok működését
Káposzta, karfiol: vírusellenes és sejtvédő hatóanyagokat tartalmaznak
Kurkuma: intenzív gyulladáscsökkentő, mérsékeli az ízületi fájdalmakat
Mustár, torma: nyákoldó, köptető
Sárgarépa: immunerősítő, nyálkahártyavédő
Shii take gomba: immunerősítő, vírusellenes hatású
Szilva: vírusellenes, székletrendező
Szójabab: vírusellenes
Zöldpaprika: magas C-vitamin-tartalma miatt véd a fertőzések ellen

Megfázás = vírusos fertőzés

Aki fázik, hamar megfázik – ez koránt sincs így. A lehűlés, nedves lábak és huzat önmagában nem okoz megfázást. Kiváltó ok: a fertőzés. Egyre-másra jelennek meg új vírusok, melyek náthát, köhögést okoznak. S mivel ezek a fertőzések hasonló tünetekkel járnak, sokszor tévesen, egységesen a hideg által kiváltott megbetegedésként kezelik őket.

A megfázás első tünete rendszerint könnyű hidegrázás. Ám nem attól leszünk betegek, hogy fázunk. Ez összetett folyamat: azért érezzük kellemetlennek a hideget, mert már meg vagyunk fertőzve. Kétségtelen, hogy a betegség kialakulásában a lehűlés is fontos szerepet játszik: a hideg rontja a bőr és a nyálkahártya vérellátását. Ez a folyamat gyengíti a test védekezőképességét, és utat nyit a kórokozóknak.

A megfázásra való hajlam csökken rendszeres váltott zuhany, szaunázás, gőzfürdőzés, sportolás és egészséges étrend hatására.

Mellkasborogatás

Hasznos segítség megfázás és bronchitis esetében. Jól kicsavart, nedves törülközőt tekerjünk a beteg mellkasa köré. Erre száraz flanel- vagy gyapjúkendőt borítsunk, mely teljesen lefedi a nedves borogatást. Maximum két órán keresztül hagyjuk a testen. Végül száraz törülközővel dörzsöljük végig az érintett testfelületet. Éjszakára ne hagyjuk fenn a borogatást.

Nátha

A tömegesen felírt antibiotikum helyett a legtöbb esetben a nátha tüneteinek kezelésére elegendő lenne sóoldat alkalmazása, és a lakás levegőjének nedvesen tartása is. Jól bevált módszer a váltó-lábfürdő is. Ehhez a beteg lábát 3 percen keresztül áztassuk 35-38 ºC-os vízben, majd 5-10 másodpercre mártsuk hideg vízbe. Mindezt ismételjük meg háromszor egymás után. Ha nincs láz, csak hőemelkedés, sokat segít a meleg gyógyteás (kamillás) vagy tengeri sós, esetleg szódabikarbónás fürdő is. Ha 38,5 ºC fölé emelkedik a testhőmérséklet, inkább hűtőfürdőt/zuhanyt vagy priznicelést ajánlunk.

Orrcseppek

Aki megfázott, általában légzési problémái is vannak, mivel az orra el van dugulva. A gyulladáscsökkentő orrcseppek kétségtelenül enyhítik a panaszokat, és ismét átjárhatóvá teszik a légutakat, ám csak rövid ideig szabad használni őket. Ugyanis az alkalmazásukat követő néhány óra múlva ellenreakció léphet fel, melynek során a nyálkahártya ismét megduzzad, de most már erősebb mértékben. Általában enyhe sóoldat becsöpögtetése is elegendő ahhoz, hogy az orr nyálkahártyája megnyugodjon.

Újszülöttek és kisgyermekek esetében legcélszerűbb, ha izotóniás (0,9 százalékos) sóoldatot használunk. Ehhez 1 liter felforralt vízben fel kell oldani 9 g konyhasót. Az oldatot két naponta kell frissen elkészíteni. (Desztillált vízzel készült sóoldat készen is kapható a gyógyszertárakban.)

Orvosságok (házi gyógymódok)

Az orvos náthára, köhögésre és torokfájásra sokféle gyógyszert felírhat, ezek többsége antibiotikum, ami viszont károsítja a szervezet hasznos baktériumait is. Létezik számtalan házi recept, mely többé-kevésbé jól bevált. Ilyen a fokhagyma mézzel, az ecetes zokni, a kövirózsacsepp fülgyulladáskor vagy a tormapakolás köhögés esetén. Mivel ezek is enyhítik a beteg panaszait, a családtagok lelkiismerete megnyugszik, hiszen segítettek szeretteiknek. Legjobbak azok a házi szerek vagy módszerek, melyek elősegítik a szervezet saját védekező erőinek megerősödését és támogatják a kórokozókkal vívott küzdelmet. Különösen érdemes krónikusság, vált nátha esetén ezekhez a módszerekhez folyamodni.

Extra tipp

Ha náthás, nagy adagban szedjen 7–10 napig a következőkből legalább 2-3-félét:

Béta-karotin: 1500 NE egységet a nyálkahártyák gyógyulásának serkentésére és immunerősítőként
C-vitamin: 3-5 grammot a vírusok leküzdésére
Cink: 3×50 -100 mg érvédőként, meddőség kezelésére, vércukorszint csökkentésre és prosztatavédelemre
Fokhagyma: 3×2 kapszulát vírus- és baktériumölőként
B-vitamin- komplexet: 3×1-2 tablettát immunerősítésre
Magnézium: 2×200-300 mg – lehetőleg szerves formában az ellenálló képesség fokozására és stresszoldóként
Shii-take gombakapszula: 3×2 vírusölőként és erősítés céljából
Beta-glucan kapszula: 3×2 – természetes immunerősítőként
Grépfrút-kivonat: 3×30 cseppet (a nem keserűből!) antibiotikus hatás miatt
Macskakarom: 3×1-2 kapszulát immunerősítésre

probioticumok

A szervezetünk tömegének mintegy 10%-át a velünk élő mikroorganizmusok teszik ki. Ezek elsősorban a bőrön, nyálkahártyáinkon (bélben, légutakban, húgyutakban), nemi szerveken találhatók. Fő feladatuk, hogy folytonosan edzésben tartsák az immunrendszert, és megvédjenek bennünket a megbetegítő kórokozóktól. Ezen kívül segítenek az emésztésben és egyes vitaminok termelésében is. Károsodásuk jelentős immungyengeséghez, krónikus fertőzésekhez, gyulladásokhoz, allergiákhoz, bőrproblémákhoz vezet. Ezért rendkívül fontos védelmük és regenerálásuk. Mivel télen sokan szednek antibiotikumokat, melyek radikálisan roncsolják a normál baktériumflórát, ezért ilyenkor még nagyobb gondossággal érdemes ezek pótlása. Gyakori hiba azonban, hogy a probiotikumot a gyógyszerekkel együtt szedik be, vagy csak túl rövid ideig alkalmazzák (1-2 hét). Ha a flóra sérült, akkor átlagosan 3-4 hónap szedési idő szükséges ahhoz, hogy rendeződjenek az élettani viszonyok.

Réteges öltözködés

Különösen gyermekekre igaz: mindig egy réteggel kevesebb ruhát adjon gyermekére annál, mint amit helyesnek gondolna! A gyermekek túlzott óvatosságból gyakran a szükségesnél melegebben vannak öltöztetve, s ezért könnyen megizzadnak. Az izzadás azonban a bőr erős lehűléséhez, s ezáltal elégtelen vérellátásához vezethet. Ez pedig a megfázáshoz teremt kedvező előfeltételeket.

A legmegfelelőbb téli ruházat laza, jól szellőző anyagból készült, ilyen a pamut és a flanel. A ruházatot egyébként a munkához kell igazítani: a több mozgással járó munkához vékonyabban, míg az ülő, kevesebb mozgással járóhoz vastagabban kell öltözni.

Fontos! Melegen kell tartani a lábat, a vese tájékát és a fület.

Száraz ledörzsölés

Hatására kevésbé válunk fogékonnyá a fertőzésekre. Legelőnyösebb, ha a reggeli órákban átdörzsöljük a bőrt frottírtörülközővel, szivaccsal vagy testkefével a lábaktól felfelé a szív irányába addig, míg a bőr enyhén rózsaszínűvé nem válik, vagy melegérzet fel nem lép.

Az átdörzsölést követően be kell kenni a testet könnyen beszívódó mandulaolajjal. Ezt a ledörzsölést érdemes szaunázás előtt is elvégezni, utána hatékonyabb lesz a lábfürdőzés.

Szobahőmérséklet

Ne fűtsük túl a lakást! A megfelelő hőmérséklet napközben ne legyen magasabb 22 foknál, éjszaka legfeljebb 15–18 fok. A hőmérsékletet nehéz megsaccolni, ezért helyezzünk hőmérőt a szobába. A hideget sem szabad túlzásba vinni. A test izomzata begörcsölhet 12 foknál hidegebb levegőben. Figyeljünk a megfelelő klímára is, a levegő ne legyen túl száraz, mert kiszáradhat tőle a nyálkahártya, ez pedig megkönnyíti a kórokozók és a szennyező anyagok behatolását a szervezetbe.

Figyelem! A nedves levegő különösen a kruppra hajlamos gyerekeknek fontos. Legtöbb esetben elegendő, ha nedves törülközőket akasztunk fel a gyerekszobában és gyakran szellőztetünk. Sokkal hatásosabb, ha fél óra alatt alaposan kiszellőztetjük a szobát, mintha egész éjszaka bukóállásban hagyjuk az ablakot.

Vádliborogatás

Igen hatékony borogatás lázas beteg kezelésekor. Mindkét vádlit külön-külön kell betekerni. A borogatás a bokától kezdődjön és röviddel a térd alatt érjen véget. A víz, amelybe belemártjuk a kendőt, éppen langyos legyen. A borogatást minden 5–15 percben cserélni kell addig, amíg a láz 1-2 fokkal nem csökken. Figyelem! A borogatásnak csak akkor van értelme, ha a lábszár és a test meleg. Hideg végtagok esetén nem szabad alkalmazni.

Váltózuhany

Hasznos a immunrendszer ellenállásának növelése céljából. Menete: zuhanyozzunk olyan meleg vízzel, amelyet még el tudunk viselni, majd befejezésképpen 1-2 percen keresztül hideggel (12–18 ºC) csapassuk le testünket. A vizet ilyenkor is a lábaktól felfelé, a szív irányába vezessük. Ismét váltsunk jó melegre, s ha átmelegedtünk, jöhet újra a hideg. Leghatásosabb, ha háromszor megismételjük a hideg zuhanyt. Végül alaposan törülközzünk meg és bújjunk jó meleg ruhába.

Figyelem! Mivel a váltózuhany erős keringésaktiváló, álmatlanság esetén nem ajánlott este alkalmazni – reggel viszont remek ébresztő.