Gyakran felpuffad, már az egyszerűbb ételeket, krumplit, uborkát sem tudja jól megemészteni, próbál sok friss zöldséget, gyümölcsöt enni, de ez sem segít. A szokásos tesztek nem mutatnak ki semmi érdemi eltérést, de mégis egyre rosszabbul van…
Lehet, hogy a lektinek okoznak problémát…
Mik is azok a lektinek?
A lektinek olyan szénhidrát-kötő fehérjék (glikoproteinek), amelyek képesek a sejteket agglutinálni (összetapasztani) anélkül, hogy megváltoztatnák a struktúrájukat, viszont a funkciójukat módosítják. E tulajdonságuk miatt agglutinineknek is nevezik őket. Szokás „anti-tápanyagok” is nevezni őket, mert rontják a tápanyagok hasznosulását. A lektinek a legtöbb növényben, így az emberi táplálékban is megtalálhatók. Természetes védelmi funkciót töltenek be a betegségekkel, kártevőkkel, növényevő rovarokkal és állatokkal szemben. Különösen nagy dózisban találhatók a növények magvaiban. Alacsonyabb koncentrációban azonban más növényi szövetekben, például gumókban, hagymákban, gyökérsarjakban és kéregben is megtalálhatók. Az ember számára káros és hasznos tulajdonságokkal egyaránt rendelkeznek.
Ha nagyobb adagban és rendszeresen fogyasztunk lektineket, a bélnyálkahártya bolyhai károsodnak, emiatt a bél felszívó felülete csökken, és így a tápanyagok abszorpciója romlik.
Hogyan hat a lektinek fogyasztása a bélrendszerre?
A lektineket nem lehet (teljesen) megemészteni. Ellenállnak a gyomor alacsony (savas) pH-értékének is, és így átjutnak a bélbe, ahol ezeket a nagyon stabil glikoproteineket az emésztőenzimek sem tudják lebontani. A bélnyálkahártya sejtjeihez kötődnek, ezzel rontják a hámsejtek működését, szaporodását, valamint leválását. A bélbolyhokon található mikrovillákat (a felszívófelületet növelő kesztyűujjszerű kitüremkedések) is károsítják. Ezek a bélnyálkahártyán a tápanyagok optimális felszívódását biztosítják. Ha megsérültnek, akkor az emésztés és a tápanyagok felszívódása romlik. Emiatt nevezik a lektineket anti-tápanyagoknak. A bélfal (hámsejtek) anyagcseréjének megváltozása miatt megváltozik a bélben lévő baktériumok (bélflóra) egyensúlya is. Az emészthetetlen lektinek kedveznek egyes bélbaktériumok, különösen a rothasztó E. coli (Escherichia coli) szaporodásának és túlszaporodásának. Ennek a komplex negatív hatásnak sokféle következménye lehet.
Hogy hatnak a lektinek a bélrendszeren kívül?
Az elvégzett vizsgálatok szerint a lektinek kölcsönhatásba lépnek azokkal enzimekkel is, melyek a fehérjék emésztéséért felelősek: blokkolják őket, így a fehérjelebontás is romlik. Az emésztetlen lektinek a bélfal sejtjeihez kötődve a véráramba kerülhetnek, és így más belső szervekhez is eljuthatnak, ahol azok anyagcseréjét is megváltoztatják. Ez a szervezetben a normális immunfunkciók és a sejtciklus zavarát eredményezi. Persze tudnunk kell, hogy a legtöbb vizsgálatot koncentrált és izolált lektinekkel végezték, a táplálékokban sokkal kisebb koncentrációban és mindig más tápanyagokkal együtt fordulnak elő, így az összhatás sem olyan drasztikus. E vizsgálatok eredményei ezért nem vihetők át közvetlenül az étrendünkben található lektinekre. A PHA (phytohaem agglutinin) és a WGA (búzacsíra agglutinin) nevű lektinek, amelyek a nyers babban és lisztben és búzacsírában találhatók, különösen jól kutatottak. A babot azonban főtt állapotban fogyasztjuk. Ez ártalmatlanná teszi a bennük lévő lektineket.
Milyen tünetek jelentkezhetnek túl sok lektin hatására?
Amikor valaki nagyon sok aktív lektint fogyaszt, akut mérgezés lép fel. Ez általában a nem megfelelő feldolgozást követő fogyasztás esetén fordul elő, például a nyers babot eszik valaki nagyobb adagban. Az akut mérgezésre a következő tünetek jellemzőek:
- Hányinger
- Hányás
- Flatulencia (meteorizmus, puffadás, fokozott bélgázképződés)
- Hasmenés
A lektinek kapcsolatban állnak az autoimmun betegségekkel?
Egészséges bélben a hámsejtek szoros illeszkedésének és az őket borító nyáknak, kiegyensúlyozott mikroflórának köszönhetően van egy erős „szűrő”. Ez megakadályozza, hogy a nem megfelelően emésztett molekulák vagy káros anyagok áthaladjanak a bélfalon és a véráramba kerüljenek. Ha nagy adagban és többször is sok lektin kerül be a bélbe (pl. csak nyers ételeket fogyasztóknál), akkor a lektinek károsíthatják a bélfal integritását és szűrőfunkcióját (eközben zonulin felszabadulását okozzák): ettől a bél áteresztőképessége fokozódik, „szivárgó bél-szindróma” alakul ki. Ennek köszönhetően a lektinek könnyedén bejutnak a véráramba és a vérrel, nyirokkal tovább sodródva más szöveti sejtekhez és idegen anyagokhoz (antigénekhez) kötődnek. Ez a kapcsolódás viszont immunreakciót vált ki magukkal a lektinekkel és azokkal a szövetekkel szemben is, amelyekhez kötődnek. Ezzel elindulhat többféle autoimmun betegség, gyulladás is.
Vannak-e a lektineknek jótékony tulajdonságai?
Igen, a lektinek hasznosak lehetnek. Gyulladásos bélbetegségben szükséges lehet az emésztőrendszer pihentetése és a beteg intravénás táplálása. A tápanyagok közvetlenül a véráram útján történő bejuttatásával (parenterális táplálás) a belek megnyugodhatnak. Ez jót tesz például a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás akut rohamaiban. Viszont hosszabb idő után a vékonybél nyálkahártyájának funkcióvesztéséhez vezethet (nyálkahártya-atrófia), és így a tápanyagok már nem szívódnak fel hatékonyan a bélfalon keresztül. Ilyenkor a lektinek kisebb adagban a bél különböző területein a sejtjekhez kötődnek, és elősegítik a bélfal megújulását. Ezzel megelőzhető vagy javítható a funkcióvesztés.
Mely élelmiszerek tartalmaznak lektineket?
A legtöbb növényi élelmiszer tartalmaz lektineket. Néhány jól ismert példa ebben a táblázatban található.
| Élelmiszercsoport | Lektin | Élelmiszer |
| Hüvelyesek | Fitohaemagglutinin (PHA) | Vörös vesebab |
| Szójabab-agglutinin (SBA) és szójalektin (SBL) | Szója | |
| Fekete bab agglutinin, Vicia faba agglutinin (VFA) | Mezei bab | |
| Phaseolus vulgaris leucoagglutinin | Zöldbab | |
| Concanavalin A (ConA) | Jack bab | |
| Cicer arietinum agglutinin (CAA-I és CAA-II) | Csicseriborsó | |
| Lens culinaris lektin (LCL) | Lencse | |
| Pisum sativum agglutinin (PSA) | Borsó | |
| Földimogyoró lektin (PNA) | Földimogyoró | |
| Gabonafélék | Búzacsíra agglutinin (WGA) | Búza, árpa, rozs |
| Rizskorpa-agglutinin (RBA) | Rizs (rizskorpa) | |
| Kukorica koleoptilektin (CLL) | Kukorica | |
| Gombák | Pleurotus ostreatus lektin (POL) | Kagylógomba |
| Agaricus bisporus agglutinin (ABA) | Fehér gomba | |
| Póréhagyma | Allium sativum lektin (ASA I és ASA II) | |
| Fokhagyma és vöröshagyma | Allium cepa agglutinin (ACA) | |
| Gyümölcsök | Banán lektin (BanLec-I) | Banán |
| Zöldségek | Solanaceae Solanum tuberosum lektin (STL) | Burgonya |
| Lycopersicon esculentum lektin (LEL, TL) | Paradicsom | |
| Padlizsán | ||
| Tökfélék, cukkini, uborka | ||
| Magvak | Kesudió, földi mogyoró | |
| Fűszerek | chili, cayenne-bors |
A lektinmentes étrendről sokan azt hiszik, hogy főleg húsokból és salátákból áll, pedig nagyon gazdag zöldségekben. Figyelembe véve az ajánlott élelmi rostmennyiséget (legalább napi 30 grammot javaslunk), az étrendbe elegendő növényi táplálékot is be kell építeni. Javasolt zöldségek:
- Articsóka
- Káposzta és keresztesvirágú zöldségek
- Saláták
- Zeller
- Spárga
- Spenót
- Gyökérzöldségek (pl. sárgarépa)
FONTOS megjegyezni, hogy egyes gluténmentes gabonafélék is tartalmazhatnak lektineket – sajnos kovászolással sem csökken a lektintartalmuk! Ezért mindig győződjön meg arról, hogy a megvásárolt gabonapehely valóban lektinmentes. A teljes kiőrlésű gabonafélék különösen gazdagok lektinben.
Ha lektinmentes étrendet követ, fontos, hogy lektinmentes liszteket is használjon. Ez azt jelenti, hogy nem szabad zab-, rizs-, kukorica-, quinoa- és amarantlisztből készült pékárut fogyasztani, mivel ezek a lisztek lektineket tartalmaznak. Ehelyett olyan liszteket alkalmazzon, amelyek nem tartalmaznak lektineket. A köles és a manióka jó választás ilyenkor.
Sajnos a kukorica- és szójahízlalásból származó állati termékek sem ajánlottak nagyobb adagban és rendszeresen. Ennek oka, hogy az állatok bélrendszere sem tolerálja a lektineket, így felszívódik, és ezek a „megemésztetlen” lektinek megtalálhatók az állatok tejében vagy húsában is. A vadon fogott halak lektinmentesek, akárcsak a szabadban élő vagy ott nevelt állatok húsa is.
Az agavészirup, a maltodextrin lektinmentes élelmiszerek. Ám a maltodextrin alapú élelmiszerek szinte soha nem jó minőségűek, így nem baj, ha eleve nem vásárolunk ilyet a szupermarketben.
Kerülnöm kell a lektint tartalmazó élelmiszereket?
A lakosság többsége számára a válasz egyértelműen nem, mivel ezek közül az élelmiszerek közül sok nagyon egészséges az ember számára. Ezenkívül a legtöbb lektin ártalmatlan az emberre.
A mérgező lektinekre (például a nyers vesebabból származó PHA) viszont a következő érvényes: megfelelő elkészítés esetén ártalmatlanok az emberre, mivel legtöbbjük nem hőálló. Ha tehát ezeket az élelmiszereket fogyasztás előtt kellőképpen megfőzzük, megváltozik a szerkezetük, és ártalmatlanná válnak.
Hasonlóképpen, ha az élelmiszereket fogyasztás előtt beáztatják, csíráztatják vagy erjesztik, a lektin-koncentrációjuk csökken. Például a hüvelyesek lektintartalma az erjesztés során akár 98 százalékkal is csökken. Az egészséges lakosság számára ezek az élelmiszerek tehát ártalmatlanok, és lektintartalmuk miatt nem kell kiiktatni őket az étrendből.
A „Miben van a legtöbb lektin?” kérdés sajnos nem sokat segít. Mert nem is annyira az egyes élelmiszerek lektintartalma számít, hanem a naponta bevitt teljes lektinmennyiség. Hogy érzékeltessük, íme pár adat:
1 kenyér átlagosan 65 gramm glutént tartalmaz (a glutén is egyfajta lektin).
Fél liter tejben körülbelül 15 gramm kazein található (ez jelentős lektintartalom).
Ha 2 kiló burgonyát vásárol a szupermarketben, körülbelül 40 gramm lektint vesz vele.
1 uborka hámozatlanul 2 gramm lektint tartalmaz…
Ám bizonyos esetekben 2-3 hónapig érdemes tiszta, lektinmentes étrendet tartani, amíg a bélrendszer lassan meggyógyul. Amikor már a fekélyes vastagbélgyulladás, a Hashimoto-kór, a pikkelysömör, a reuma vagy más autoimmun betegség is javulóban van, újra mérlegelheti egy tapasztalt orvossal együttműködve, hogy megpróbálhatja-e és ha igen, melyik lektintartalmú élelmiszert visszavezetni az étrendjébe.
FONTOS! Néhány autoimmun betegségben vagy reumatoid artritiszben szenvedő embernél a lektintartalmú élelmiszerek kerülése a tünetek javulásához vezet. A hüvelyesek a gyulladásos bélbetegségben szenvedők egy részének problémát okoznak, sőt a lektinek az ételintoleranciában is szerepet játszanak.
Hogyan tudhatom meg, hogy a lektinek problémásak lehetnek-e számomra?
A vérben található lektin-specifikus antitestek szintén jelezhetik, hogy fokozott immunreakcióról van szó. Fontosak itt az immunglobulin G (IgG) és az immunglobulin A (IgA) antitestek.
Étkezési napló vezetése mindenképpen ajánlott. A jegyzetek segítségével leszűkítheti a fokozott tüneteket okozó ételek körét. Így megtudhatja, hogy a lektinek okoznak-e problémát.
A lektineket más területeken is használják?
Az orvostudományban pl. a vércsoport meghatározására alkalmazzák.
Mivel a lektinek képesek szénhidrátokhoz és glikoproteinekhez kötődni, hasznos az olyan gyógyszerek kifejlesztése során, amelyeknek a szervezet specifikus sejtjeihez kell kötődniük.
A fagyöngy (Viscum album L.) lektinjei gátolják a daganatok növekedését. E tulajdonságuknak köszönhetően eredményesen alkalmazzák őket a rákterápiában.
Ezenkívül a citokinek és a természetes ölősejtek termelésének javításával serkentik az immunrendszert. Ez utóbbiak többek között a daganatos sejtek felismeréséért és elpusztításáért felelősek. Erre példa a Lektinol nevű gyógyszer, amely javítja az általános életminőséget, valamint a hagyományos rákterápiák tolerálhatóságát.
A szív- és érrendszeri és anyagcsere-betegségek terápiájában, valamint a HIV-vírus elleni küzdelemben is fontosak lehetnek.
dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
Tel: 06/70-422-44-39
Online bejelentkezéshez kattintson ide
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!
