create counter

A legfontosabb vérvizsgálati eredmények jelentése

Főoldal/Laborvizsgálat, Orvosi vizsgálatok/A legfontosabb vérvizsgálati eredmények jelentése

A legfontosabb vérvizsgálati eredmények jelentése

Vérből végzett laborvizsgálatok osztályozása, tulajdonságai és az egyes vizsgálatok jelentősége.

A vérből végzett laborvizsgálatokat a következő csoportokra oszthatjuk:

Vérképvizsgálatok

A vérkép vizsgálatok a vérképzőszervi daganatok, elsősorban a leukémiák felismerésében játszanak szerepet. A fehérvérsejt szám jelentős mértékű megemelkedése leukémia gyanúját veti fel. A biztos diagnózis azonban csak a csontvelő vizsgálatából állapítható meg.

Az összes daganattípus kezelése közben nagy jelentősége van az időnkénti vérkép vizsgálatnak a beteg állapotának nyomon követésében. A kemo- és sugárterápia jelentősen lecsökkentheti a vér alakos elemeinek (vörösvérsejt, fehérvérsejt és vérlemezkék) számát, ezért a sikeres és szövődménymentes kezelés érdekében fontos a vérkép rendszeres ellenőrzése. A vér alakos elemeinek drasztikus csökkenése késleltetheti, sőt, esetleg teljesen megakadályozhatja a kemoterápia vagy a sugárterápia alkalmazását. Emiatt szükség lehet vérképzést serkentő gyógyszerekre.

A vérkép vizsgálatakor számos kiegészítő vizsgálatot is végeznek, hogy az így kapható, különböző sejtek jelenlétét mutató adatok összhangban vannak-e a többi laborértékkel.

A haematokrit meghatározása a plazmában található sejtes elemek arányáról ad felvilágosítást.

A haemoglobin az oxigén vérpályán belüli szállításában játszik szerepet. Mindkét eredményt csak a vörösvérsejt számmal együttesen szabad értékelni.

A vérsejtsüllyedés mérés során a vér alakos elemeinek egy speciális csőben történő ülepedését vizsgálják egységnyi idő (1 óra) alatt. A vérsejtsüllyedés daganatos betegekben gyorsabb a normálisnál, a gyorsult süllyedés azonban nem feltétlenül jelent daganatot. Magasabb értékeket kapunk gyulladásos folyamatokban, vérszegénységben, autoimmun betegségben, terhességben stb. is.

A minőségi vérkép nagyon fontos adatokkal képes szolgálni a szervezet kóros elváltozásairól. A vizsgálathoz egy csepp vért üveglapra kennek, azt megfestik, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják. A fehérvérsejtek különböző típusait vizsgálják, azok arányaiból vonhatók le következtetések, ami útbaigazítást ad a további szükséges vizsgálatokhoz.

A különböző alakú fehérvérsejtek megszaporodása vagy csökkenése mást és mást jelent:

  • a karélyos magvú (granulociták) fehérvérsejtek megszaporodása bakteriális fertőzés, leukémia esetén jellemző
  • limfociták megszaporodása vírus fertőzésekben fordul elő
  • az eozinofil fehérvérsejtek megszaporodása allergiás folyamatokra utal, illetve bélférgesség, bizonyos daganat-típusok esetén fordul elő
  • a bazofil fehérvérsejtek megszaporodása tumorokban, leukémiában jellemző
  • a monocita (egymagvú sejtek) számának emelkedése egyes egysejtű fertőzésekben fordul elő.

Ionvizsgálatok

Az ionok vizsgálata a víz- és sóháztartás állapotáról ad pontos képet. Az ionok a sejtekben és a sejtek közti térben helyezkednek el.

A kálium különösen fontos szerepet játszik a szervezet működésében. Vízhajtók hatására lecsökkenhet a kálium szintje, viszont csökkent veseműködés esetén megemelkedik a kálium a vérben.

A kalciumés a foszforértékek a csontanyagcsere állapotáról tájékoztatnak. Ezek az értékek különösen csontáttét esetén vizsgálandók. A kalcium kóros emelkedése myeloma multiplex, csontáttétek, sarcoidosis esetén észlelhető. A kalcium és foszfor vizsgálatát mindig egyidejűleg kell végezni.

A vasmeghatározása a vörösvérsejtek vastartalmáról ad felvilágosítást. A daganatos betegekben előforduló vérszegénységben a vér vastartalma lecsökken. Ilyen esetekben megfelelő vas bevitellel pótolni kell a hiányt.

A konyhasót alkotó nátriumcsökkenése vízhajtók hatására, hányás, hasmenés következtében lép fel, de a vese- és keringési eredetű alszár vizenyő és a hasvízkór is sok nátriumot von el a vérből.

A magnéziumegyes enzimek fontos alkotórésze, a szervezet magnézium igénye magas. Főleg a csontok és a fogak tartalmaznak sok magnéziumot. Alkoholizmusban, hasmenés, myeloma multiplex, hiányos táplálkozás és tartós mesterséges táplálás esetén, egyes kemoterápiás anyagok alkalmazása során lecsökken a vérben a magnézium szint.

A klórszintjének emelkedése a vérben a vastagbél teljes vagy részleges eltávolítása után, bélsipoly esetén, fokozott vízvesztéskor lép fel. A klór szintje csökken tartós hányás, sószegény táplálkozás és jelentős izzadás esetén.

Enzim vizsgálatok

A máj enzimek a máj működési zavarairól adnak képet.

A leleteken megtalálható ALAT = sGOT rövidítés a májban és a szívizomban előforduló enzimet, az úgynevezett “szérum aszpartat aminotranszferázt” jelöli.

A “szérum glutamat-piruvat-tranzamináz enzim” minden sejtféleségben megtalálható, de legnagyobb mennyiségben a májsejtekben. Leletekben előforduló rövidítései: sGPT. Értékei megemelkednek heveny és idült májbetegségekben, máj áttétek esetén. Értékelésénél nagyon fontos az sGOT/sGPT arány változásainak figyelembe vétele.

Szinte valamennyi szövetben előfordul az úgynevezett “alkalikus foszfatáz” (ALP) nevű enzim, mely a lúgos vegyhatású foszfát észterek bontásában játszik szerepet. Vizsgálata azért különösen fontos, mert emelkedése csontáttétek jelenlétére utalhat.

A “savanyú foszfatáz” emelkedett értéke a prosztata daganatának előzetes – tapintás alapján felállított – gyanúját támaszthatja alá.

Májáttétek esetén értékelhető az úgynevezett LDH nevű enzim emelkedése, mely a szénhidrát anyagcsere utolsó lebontási lépcsőjét segíti elő.

A vérben található létfontosságú anyagok

A húgysav a fehérje-anyagcsere végterméke. Leukémiák, limfómák kemoterápiás kezelése során emelkedhet meg az értéke.

A lipidek a szervezet vízben nem oldódó zsírszerű anyagai. A lipidek összetevői a következők: trigliceridek, koleszterin-féleségek és foszfolipidek. A lipidek a vérben fehérjékhez kötve szállítódnak. A lipidek egyik fajtája, az alacsonyabb molekulasúlyú “LDL” koleszterin felszaporodása elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, míg a sűrűbb, nagyobb molekulasúlyú, “jó koleszterinnek” is nevezett “HDL” koleszterin gátolja ugyanezt. A daganatokról a lipidek mennyisége nem ad információt.

Az albumin a vér fehérje tartalmának egyik összetevője. Ez biztosítja sejtek közötti térből a sejtek felé irányuló normális folyadékáramlást. Ha lecsökken az albumin szint a vérben, a az áramlás iránya megfordul. A sejtek közötti térben lévő folyadék megszaporodása néha már látható vagy tapintható elváltozást okoz (alszárvizenyő, hasvízkór, stb.). Rosszindulatú daganatokban csökken az albumin értéke, de a csökkent érték nem jelent feltétlenül daganatot.

A globulin elektromos mezőben (“elektroforézis”, leleteken “elfo”) három összetevőre bontható, amelyeket a görög abc betűivel jelölünk: alfa, béta és gamma globulin. Daganatos elváltozásoknál a gamma globulin aránya a vér többi összetevőjéhez képest megnő az albumin rovására.

Bilirubin a vörösvérsejtek festékét adó hemoglobin lebontásakor keletkezik a májban, a csontvelőben és a lépben.

A májban glukuronsavhoz kapcsolódó bilirubint direkt bilirubinnak nevezik. A direkt bilirubin az epén keresztül a bélcsatornába kerül, majd “urobilinogénné” alakul, ami részben visszakerül a májba, részben kiválasztódik a vizelettel. A direkt bilirubin szintje a májhoz közeli szervekben lévő daganat okozta epevezeték elzáródásban, illetve májrák miatti májsejt szétesést követően megszaporodik a vérben.

A glukoronsavhoz nem kötődő, úgynevezett indirekt bilirubin vízben nem oldódik, a vesén nem választódik ki. Májsejt széteséssel járó állapotokban megemelkedik a szintje a vérben, az epevezeték elzáródás nem befolyásolja a vérben lévő mennyiséget.

A carbamid nitrogén /CN/ a fehérje anyagcsere végterméke. A májban képződik és a vesén át ürül ki. Emelkedett szintje veseműködési zavarra utal.

A vércukor a szénhidrát anyagcsere zavarainak kimutatására szolgál. A vércukor szintjének vizsgálata a daganatok jelenlétének megállapításában nem játszik szerepet.

Vizeletből végzett vizsgálatok

A vizsgálatot általában reggeli első középsugaras vizeletből végzik.

A következő értékeket vizsgálják a vizeletben:

  • fajsúlymérés: a vese működéséről és a só-víz háztartás jellegéről ad tájékoztatást.
  • fehérje jelenléte: csak vesebetegekben mutatható ki.
  • cukor jelenléte: a vizeletben cukor csak cukorbetegekben fordul elő.
  • bilirubin: az úgynevezett “direkt bilirubin” szintje a májhoz közeli szervekben lévő daganat okozta epevezeték elzáródásban, illetve májrák miatti májsejt szétesést követően megszaporodik a vizeletben. Az “indirekt bilirubin” szintje az epevezeték elzáródásától nem változik, májsejt szétesés során megemelkedik a vizeletben.
  • üledék: egészséges ember vizelete nem tartalmaz a vérben előforduló alakos elemeket, legfeljebb minimális mennyiségben. Ha vörösvérsejtek mutathatók ki – vérzés – esetleg daganatos eredetű vérzés – állhat a háttérben. Fehérvérsejtek jelenléte gyulladásos folyamatra utal.

Általános tudnivalók a laborvizsgálatokról

dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!

2014-08-06T09:37:41+00:00 2013-11-04|Categories: Laborvizsgálat, Orvosi vizsgálatok|Tags: , , |