Mononukleózis teszt (Epstein-Barr vírus AT kimutatása szűrőteszttel)

Mononukleózis teszt

A mononukleózis infekcióza (MI) leggyakrabban serdülőkorban előforduló akut megbetegedés, melynek klasszikus hármas tünetegyüttese a láz, a faringitisz és a limfadenomegália. A jellemző klinikai tüneteket, hematológiai eltéréseket az esetek több mint 80%-ában az Epstein-Barr vírus okozza. Az EBV infekcióra jellemző a heterofil antitest képzése. A betegséget a 19. század végén, csaknem egy időben, Filatov és Pfeiffer írták le először (a mai napig sokan nevezik „Pfeiffer-féle mirigyláz”-nak). Az EBV a herpeszvírusok családjába tartozó DNS vírus, mely világszerte mindenhol előfordul, az emberek több mint 90%-át fertőzi meg élete folyamán, és életük végéig perzisztál a fertőzött B-limfocitákban. A fertőzés a beteggel vagy a hordozóval történt szoros kontaktus, elsősorban nyál útján terjed. Fejlődő országokban a gyerekek többsége 3 éves kor alatt átesik a fertőzésen. Ezek a fertőzések csaknem mindig tünetmentesen zajlanak. Az MI a késői kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban bekövetkező primer EBV infekció klinikai képe, a fejlett országokban fordul gyakrabban elő. Az előfordulás életkori csúcsa 15-24 év között van („csókolózási betegség”). Bár lényegesen ritkábban, de idős korban is előfordul primer infekció, ilyenkor a klinikai kép a kamaszkorihoz nagyon hasonló. A vírusinfekcióra jellemző heterofil antitestek kimutatására szolgál a mononukleózis teszt.

Mikor ajánlott a vizsgálat elvégzése?

MI-ra utaló panaszok, tünetek (láz, nyaki/hónalji nyirokcsomók duzzanata, torokfájás, gyengeség, fejfájás) esetén.

Eredmények interpretálása

A betegségre jellemző klinikai kép ellenére előfordulnak álnegatív eredmények: felnőtt páciensek 10%-ánál, gyermekeknél ennél is gyakoribb. Álpozitív esetek kevesebb, mint 2%-ánál Hodgin-kór, ALL, fertőző májgyulladás, hasnyálmirigy karcinóma, CMV fertőzés, RA, Burkitt-limfóma, rubeola a lehetséges ok.
A kimutatott heterofil antitestek IgM típusúak. Az antitestek a betegség 2-3. hetében jelennek meg, néha csak egy hétig, de akár egy évig is kimutathatók. Általában 4-8 hétig vannak jelen. Az antitest aktivitás szintje nem korrelál a betegség súlyosságával. Ha klinikailag fennáll a betegség, de a szűrőteszt negatív, EBV- specifikus antitest vizsgálatot, CMV-tesztet, toxoplazmózis tesztet kell végezni. A mononukleózis laboratóriumi diagnózisa: emelkedett fehérvérsejtszám limfocitózissal (>50%), reaktív limfociták (>10%), LDH, ALP is emelkedett, de nem egyenlő mértékben.