Bélflóra – hasznos együttélés

Minden újszülött steril tápcsatornával jön a világra, a tápláléktól függ, hogy milyen mikroorganizmusok népesítik be a vékony- és a vastagbeleket. Az anyatejjel táplált baba bélflóráját bifidobaktériumok alkotják, míg tápszeres étrend esetén vegyes flóra megtelepedésére lehet számítani.

A megfelelő összetételű baktériumflóra fontos szerepet játszik a nyálkahártyák immunrendszerének kialakulásában, szabályozásában, és nemcsak a bélben, hanem a légutakban, a melléküregekben, a hüvelyben, a húgyutakban is.

– Ezek a hasznos mikroorganizmusok minden testfelületünkön megtalálhatók, kivéve a gyomor savas közegét és a szem felszínét – mondja dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos. – Kölcsönös előnyt nyújtó szimbiózis alakul ki, az „ellátásért” cserébe a jótékony mikroorganizmusok védik a szervezetet a betolakodó kórokozók ellen, féken tartják a kórokozók szaporodását, tréningezik az immunrendszert, segítik az emésztést, támogatják a K- és a B-vitaminok termelését.

Bélflóra – Ha felborul az egyensúly

A baktériumflóra sérülésére utaló tünetek a puffadás, hajlam a hasmenésre, irritált bélfal, amely áteresztővé válik, emiatt különféle felszívódási zavarok, illetve ételintoleranciák, például glutén-, laktózintolerancia jelentkezhetnek. A gyerekek lelassult fejlődésének hátterében is gyakran a bélflóra egyensúlyának felborulása áll. Kialakulhatnak bőrtünetek, beindulhatnak krónikus gyulladásos folyamatok, és mivel az immunrendszer nem jól látja el a feladatát, fokozatosan jelentkeznek különféle hurutok, fertőzések. Ha ezeket a panaszokat antibiotikumokkal kezelik, ez csak tovább rontja a helyzetet.

– A sokféle hasi tünetre született meg az irritábilis bélszindróma (IBS) összefoglaló elnevezés, amely lényegében azt jelenti, hogy nem tudjuk pontosan, mi okozza a panaszokat, de azt tudjuk, hogy a bélflóra helyreállításával legtöbbször orvosolható a probléma – állítja a doktornő. – Egy német laboratóriummal dolgozom együtt, ahol székletmintából ki tudják mutatni, mi hiányzik a beteg szervezetéből, így célzottan megtervezhető a baktériumflóra felépítése. Ez azonban nem megoldható egy-két hétig tartó tablettaszedéssel, hiszen a teljes regenerálódáshoz legtöbbször négy-hat hónap szükséges.

A normál flóra számokban

Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja. Számuk az emberi sejtek tízszerese, nagyjából a testtömeg 10 százalékát teszik ki. A széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezen baktériumok adják. A bélflóra kisebb része a vékonybélben, többsége a vastagbélben él.

Egészségvédő pro- és prebiotikumok

– Ha nem megfelelően végezzük a flóra felépítését, akkor az olyan, mintha mérgezett földbe vetnénk magot, vagyis ha nem megfelelő szisztémával építem fel a terápiát, nem támogatom a májműködést, az emésztőenzimeket, ha nem kezelem a felszívódási zavar következtében kialakult hiánybetegségeket, akkor nem éri el a kívánt hatást – sorolja a tennivalókat dr. Balaicza Erika. – A sorrend, a komplexitás és a ráfordított idő egyaránt fontos, ezek együttesen vezetnek eredményre.

A bélflóra felépítésében a pro- és prebiotikumok kapnak fontos szerepet. Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva a szervezet számára hasznos funkciót töltenek be. Az élőflórás joghurtokból ismert probiotikus törzsek a Bifidobacterium adolescentis, bifidum, longum, infantis, valamint a Lactobacillus acidophilus, casei, delbruekii.

A prebiotikumok pedig olyan élelmiszer összetevők, melyeket nem tudnak a gyomor és bélrendszer emésztőenzimei lebontani, ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, és ott serkentik a jótékony hatású baktériumok szaporodását. Képviselőik oligoszacharidok, például az inulin, a laktulóz, a fructo-oligoszacharid és a galacto-oligoszacharid), melyek megtalálhatók a hagymafélékben, az articsókában, a zabpehelyben, a búzában, az anyatejben, érett sajtokban, a csicsókában. A prebiotikumok gátolják a káros baktériumok bélben történő megtapadásátis,valamintelősegítik egyes ásványi anyagok: a kalcium, a magnézium, a cink, a vas felszívódását.

Bélflóra – Mikor ajánlott pro- és prebiotikumokat alkalmazni?

az immunrendszer erősítésére
a fertőzések megelőzésére, kezelésére
puffadás, bélgyulladás, hasi panaszok, IBS kezelésére
allergiák, bőrkiütések, ételintoleranciák kezelésére
antibiotikum szedése idején és utána is még egy-két hónapig a normál bélflóra védelmére és regenerálására
kisgyerekeknél a felszívódás és a fejlődés javítására

Megelőzés

– Az egészséges bélflóra megőrzéséhez fontos a rendszeres, változatos és minél több friss táplálékot tartalmazó étkezés – tanácsolja a doktornő. – Ajánlott minden falatot jól megrágni, és egyszerre nem sokat enni, mert a fel nem dolgozott étel erjedni kezd, megrothad a bélrendszerben.

Gyilkos szer a reggeli kávé, éhgyomorra nem ajánlott, legfeljebb étkezés után, de hasznosabb a cikória- vagy a gabonakávé, mert ezek támogatják a májműködést, prebiotikus hatású inulint tartalmaznak és frissítenek.

Antibiotikumokkal és gyulladáscsökkentő szerekkel érdemes óvatosan bánni, mert ezek a gyógyszerek válogatás nélkül megtizedelik az ártalmas és a jótékony baktériumokat egyaránt.

A joghurtok közül az élőflórás terméket javasolt választani és minél frissebben megenni, mert a tárolás során elfogynak a hasznos mikroorganizmusok. Jó tudni, hogy nemcsak a joghurt táplálja a bélflórát, hanem a savanyú káposzta, a kovászos uborka is. A változatosság ezen a téren is kívánatos, mivel az egyoldalú táplálkozás a bélflóra változatosságát is csökkenti.

Kolimár Éva (Nők Lapja)