create counter

A kullancscsípés okozta fertőzések kimutatása új módszerekkel

Főoldal/Kullancscsípés, Lyme-kór/A kullancscsípés okozta fertőzések kimutatása új módszerekkel

A kullancscsípés okozta fertőzések kimutatása új módszerekkel

A kullancsok által terjesztett kórokozók vagy az általuk okozott fertőzés kimutatása sajnos a mai napig nem egyszerű feladat még a legjobban felkészült laborokban sem. Szerencsére egy kullancsok és rovarok által terjesztett fertőzésekre specializált német labor segítségével ma már a hazai betegek számára sem elérhetetlenek a legmodernebb és jelenleg nagyobb biztonságot nyújtó vizsgálatok.

A kullancscsípés -t követő kórokozók időben történő felismerését nagyban nehezíti, hogy a fertőzések is lappangva, nem mindig a klasszikus tünetekkel, sokszor egymással kombináltan, illetve időben némi eltolódással, átfedéssel jelennek meg – és így tarka, önállóan egyik kórokozóra sem jellemző kórképet hoznak létre.

Az sem ritka, hogy a fertőzés banális megfázásként indul, esetleg kicsit elhúzódóbb és erősebb tünetekkel, majd egy idő múlva jelennek csak meg (esetleg több hét, hónap, néha akár évek múltán!) a kórokozóra jellemzőbb jelek. Az sem ritka, hogy a panaszok is eltérő helyeken és intenzitással, subokban jelentkeznek, és ezekből a szórt tünetekből a leglelkiismeretesebb orvosnak sem áll okvetlenül össze, hogy kullancscsípés állhat a háttérben.

Ha az akut tünetekre (pl. megfázás) kap is a beteg gyógyszert, az sem biztos, hogy a tényleg kórokozót „kitakarítani” tudó fajtát a megfelelő adagban illetve ideig szedte. Így aztán a rövid és nem egészen célzott antibiotikus kezeléstől a Borrelia vagy a Chlamydia pl. rezisztensebbé válik, bebújik a kevésbé jó keringésű kötőszövetekbe, inakba, vagy különféle sejtekbe. Ott egy ideig megbújik, s amint a szervezet ellenállóereje kicsit megbillen, azonnal aktiválódikés akár más tüneteket okozva felszínre tör.

Kullancscsípés – A 3 legfőbb ok, amiért nem ismerik fel időben a Borreliosist vagy a társfertőzéseket

  1. A csípést követően nem jelenik meg a klasszikus kokárdajel vagy a vándorló bőrkiütés (erythaema chronicum migrans) – sajnos csak az esetek 40-70%-ára jellemző, hogy lesz bőrtünet – vagyis annak elmaradása nem zárja ki a csípést vagy a fertőzést.
  2. Nem emlékszik a beteg a kullancscsípés -re: mivel a fertőzést akár apró kis lárvák is terjeszthetik, amiket szabad szemmel nem lehet jól látni. Egyre több irodalmi adat szerint más vérszívók (szúnyog, bögöly, tetű…) révén is juthat be Borrelia és a más baktérium, vírus a szervezetbe, ezért ha nem emlékszik valaki a kullancsra, az sem zárja ki, hogy kaphatott olyan kórokozót a vérébe, amit a kullancsok (is) terjesztenek.
  3. Csak a hagyományos ellenanyagvizsgálatok történtek meg. Mivel a fertőzést követő kb. 6-8 héten belül termelődik ellenanyag a kórokozókkal szemben, lehet, hogy olyan időben történt a vérvétel, amikor álnegatív eredményt fogunk kapni. A kórokozók egy jó része képes olyan formában elbújni pl. a sejtekben vagy savas közegben biofilmekben, hogy az immunrendszer nem tudja őket felismerni, vagyis nem termel ellenük ellenanyagot. Arra is képesek a „ravasz” mikroorganizmusok, hogy „álruhába öltözzenek”, és egy álcázó fehérjével burkolják be magukat illetve, hogy 3-4 naponta struktúrát módosítsanak, s így bújjanak el az immunrendszer elől. Ezért a szokásos ellenanyag, sőt a fejlettebb ún. Westernblot mérések sem képesek őket detektálni.

Kullancscsípés – Új biztonságosabb vizsgálatok

A felsoroltak miatt, de azoktól függetlenül, a klasszikus orvosi gondolkodás szerint is, nem a labor-és más vizsgálati eredményeket, hanem a beteget és annak tüneteit kezeljük (optimálisan gyógyítjuk). Ezért a beteg testi-lelki és szellemi állapota, elváltozásai egy rutinos orvos számára akkor is figyelemfelkeltőek kell legyenek, ha pl. az ellenanyagok negatívak, nincs csípés és bőrtünet. Ha valaki biztosabbra szeretne menni, sőt a társfertőzéseket is ki szeretné nyomozni vagy zárni, akkor ehhez nagyon nagy segítséget nyújt 2 új meghatározás:

  1. ELISPOT-LTT: azokat az immunsejteket vizsgálja és méri, melyek már találkoztak és „küzdöttek” a vizsgált kórokozóval, pl. Borreliával, Chlamydiával, Ehrlichiával, EBV-sal… Ez mérés 20-200x érzékenyebb, mint az ellenanyagteszt (IgM, IgG és Westernblot-teszt), így a fertőződést követő 1-2 héten belül képes már kideríteni, hogy bejutott-e a mért kórokozó a vérbe vagy sem, ill. az eddig megbújt csírák nem aktiválódtak-e. Amint a fertőzés megszűnik, az Elispot is hamar normalizálódik, ugyanis az „őrségben álló küzdősejtek” feleslegessé válnak. Az Elispot vizsgálat egy precíz laborban annyira pontos, hogy akár egyetlen Borreliával kapcsolatba került 1 limfocita (fehérvérsejt) is kimutatható akár 100 000 másik között. A mérés ennek megfelelően arra is alkalmas, hogy a kezelés eredményességét kimutassa. Ha a komplex gyógyszeres és immunerősítő kúra kellően hatékony volt, akkor a teszt is normalizálódik a kezelés megkezdését követő kb. 8 héten belül.
  2. CD3-/CD57+ MÉRÉSE: a Borrelia vagy más kórokozóval történő fertőzés is – főleg régóta fennálló esetben – az immunrendszer erőteljes legyengülését idézi elő. Ezt a CD3-/CD57+ (ezek természetes ölősejtek) csökkenése tükrözi.  Ha a CD57+ alacsony, akkor az egy nem (vagy nem elég hatékonyan) kezelt krónikus fertőzést és azzal együtt járó erős immungyengeséget mutatja. Tehát a CD57+ sejtek indirekt módon a kórokozók aktivitását és az ellenállóképesség erejét adják meg. Amint megszűnik a fertőzés, és az immunrendszer teher mentesül, ezek a sejtek is újra megszaporodnak, vagyis az érték normalizálódik. Ezzel szemben a krónikus és előrehaladott, idegrendszeri tüneteket is okozó Lyme-kórhoz hasonló sclerosis multiplexnél (SM) vagy mozgató idegsejt pusztulásnál (ASL), kötőszövet-gyulladásnál (SLE) a CD57+ sejtszám teljesen normális és napközbeni ingadozást sem mutat.

A CD3+ sejtek a limfocita nevű fehérvérsejtek fő részét adják és elsősorban a gombákkal, vírusokkal és daganatsejtekkel való küzdelemben vesznek részt, de más immunfolyamatok szabályzói is. Mennyiségük csökkenése szintén erős immungyengeség tükre.

Krónikus Lyme-kórnál, illetve a társfertőzéseknél ezen paraméterek csökkenése az immunrendszer gyengeségét és annak mértékét jelzi. A kórokozókon kívül természetesen más hatások is ronthatják ezeket a paramétereket (pl. nehézfém-terhelés, góc a szervezetben…). Ha a fertőzés lecsengett, a kezelés elég hatékony volt, valamint a immunrendszert terhelő hatások megszűntek, akkor ezek a mutatók is normalizálódnak. Ellenben, ha nem javulnak, pedig pl. a Borrelia-Elispot negatív lett, akkor az annak jele is lehet, hogy a háttérben még más kórokozó is megbújik, illetve más egyéb tényezők továbbra is gyengítik az önvédelmi erőket, és ezek a ludasok a tünetek fennmaradó részéért.

Az ELISPOT és a CD3-/CD57+ – mérés előnyei

  • A fertőzöttség igen hamar kiderülhet – ha kivettük a kullancsot, és annak legkisebb gyanúja is felmerül, hogy fertőzött volt, sőt akár a kullancs vizsgálata ezt igazolta is, akkor nem kell még 6-8 hetet várni a bizonytalan eredményű ellenanyag-termelésre, hanem annál sokkal korábban biztosabb lelethez juthatunk, és a kezelést is sokkal korábban, a kórokozók intenzívebb elszaporodása, elbújása és a kórfolyamat felerősödése, krónikussá válása előtt megkezdhetjük.
  • Az eredmény nagyon hamar, akár 1 héten belül is megvan – gyorsan kiderülnek a tennivalók, hamar elkezdhető a kezelés.
  • A lappangó v. krónikus és bizonytalan eredményt nyújtó fertőzésekről, azok esetleges fellángolásáról is hamar egyértelmű kép kapható.
  • A kezelés eredményessége, annak esetleg szükséges folytatása igen hamar kiderülhet.
  • Ha más hatások is gyengítik az immunaktivitást és ez nem engedi a szervezetet időben talpra állni vagy a fertőzést legyűrni, akkor ez is látszik.

dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók,
immunerősítés, allergiák és intoleranciák,
Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
www.balaicza.hu
dr.balaicza@gmail.com
Kövesse írásaimat a Facebookon is!

2016-05-09T08:24:21+00:00 2013-11-05|Categories: Kullancscsípés, Lyme-kór|