Táplálékallergia

Táplálékallergia leggyakrabban csecsemő- és kisgyermekkorban léphet fel, ám gyakran a korral meg is szűnik.

Vannak, akiknél pedig csak jóval később felnőttkorban, akár 40 év felett jelenik meg, addigi teljes panaszmentesség után.

Ha gyermekünknél táplálékallergiát, vagy allergiához hasonló reakciókat tapasztalunk, ami a táplálékban található adalékanyagoknak köszönhető, akkor természetesen ezeket az ételeket illetve anyagokat következetesen el kell kerülnünk. Mivel azonban a gyermekeknek növekedésük során sok létfontos tápanyagra van szükségük, a diéta a hiányos táplálkozás veszélyét rejti magában. Ezért sohase kezdjünk diétába a gyermekorvos szakszerű tanácsai nélkül.

Ha egy csecsemő csak néhány táplálékkal szemben mutat allergiás reakciót, akkor ezeket következetesen kihagyhatjuk a gyermek étrendjéből és tovább szoptathatja a babát. Ha azonban az allergiát kiváltó étel nem ismert, vagy egy egész sor ételről van szó, akkor muszáj az elválasztást megkezdeni. A csecsemőt ilyenkor speciális hipoallergén étrendre állítjuk be az orvos útmutatásai szerint.

tejallergia esetén például nem elég elhagyni a tejet, mert a joghurt, a túró vagy a sajt is tartalmaznak tejfehérjét. Ha nagyon sok étel vált ki allergiás reakciót, akkor nemcsak a tejfehérje, hanem az ásványi anyagok – a kalcium, magnézium, vas – bevitele is hiányos lehet, sőt felléphet jód- és vitaminhiány.

Leggyakoribb allergiát kiváltó ételek:

tej és tejtermékek, tojás, hal és kagylók, szója, hüvelyesek, diófélék (különösen a földimogyoró), búza, rozs, gyógynövények, fűszerek és a zeller

Gyakran okoznak panaszt:

citrusfélék, déligyümölcsök, eper, kénezett ételek (szárított gyümölcsök, torma), paradicsom, spenót, savanyú káposzta, disznóhús és vadhús, csokoládé és adalékanyagokat tartalmazó (színezék, tartósítószer és illatanyagok) késztermékek.

A kimerült alkalmazkodóképesség

Az allergia keletkezésében jelentős szerepe van a szervezetünket érő túl sok ingernek (testi, lelki és szellemi síkon is): zaj, stressz, rossz hírek, horrorfilmek, idegen anyagok, élvezeti szerek, túl sok munka, kevés pihenés; hatásukra ugyanis kimerülnek a szervezet regulációs mechanizmusai. Ezt a jelenséget ezért adaptáció-kimerülési tünetcsoportnak is szokás nevezni.

minden második ember – és ez alól a gyermekek sem kivételek – szenved allergiás tünetektől, gyakran anélkül, hogy erről tudomása lenne. Mindemellett gyakran a rossz diagnózis és rossz terápia vezet (sok antibiotikum, szteroidforrás), az immunrendszer rendelkezésére álló nyálkahártya erőteljes elváltozásához, amelynek számtalan komplikáció a következménye (a károsodott nyálkahártya baktériumflóra miatt gyakoribbá válnak a visszatérő fertőzések).

Különösen feltűnő az allergiás megbetegedések számának növekedése a gyermekkorban. Nem csak a széles körben elterjedt ekcémás megbetegedések, a szénanátha és az asztmatikus panaszok vezethetők vissza az immunrendszer allergének által kiváltott téves működésére, hanem a fertőzésekre való hajlam, a gyakori középfülgyulladás, fáradtság, legyengült teljesítő- és tanulási képesség, sőt a magatartási zavarok (pl. agresszió) hátterében is gyakran allergia áll. Ezt az összefüggést sokszor fel sem ismerik.

Nehezíti a helyzetet, hogy sok esetben hosszú idő telik el a helyes diagnózis felállításáig. Hogy egyre több az allergiás megbetegedés, az nem csak annak a következménye, hogy növekszik a mérgező anyagok jelenléte a levegőben, az ételekben és a szánkban (amalgámtömések), hanem annak is, hogy immunrendszerünk egyre gyengébb.

Mit tehetnek a szülők?

Néhány fontos dologra a szülőknek oda kell figyelniük, hogy gyermekük immunrendszerét védelmezzék, és hogy azt a felesleges megterhelésektől megóvják:

A szoptatásnak az első hónapokban rendkívüli jelentősége van a gyermek immunrendszerének fejlődésében és stabilitásában. fontos a legalább 9 hónapig tartó teljes szoptatás, hogy az „immunkompetens” (megfelelő immunvédelmet nyújtó) bélnyálkahártya teljesen ki tudjon fejlődni.

A gyermeket elválasztás után teljes értékűen kell táplálni. Ügyelni kell az élelmiszer ellenőrzött biológiai termesztésére. Minél természetesebb az étel, annál jobb a gyermek számára.

Üdítők helyett inkább hígított gyümölcsleveket és gyógyteát, szűrt vizet adjunk a gyermeknek.

A finomított, iparilag „kozmetikázott” készételek vagy alapanyagok tele vannak olyan vegyi anyagokkal, amelyek erősen allergizáló hatásúak! Ide tartozik a temérdek mesterséges édesség is, amelyet a gyerekek naponta fogyasztanak.

A ruházat, a játék, de a lakó- és alvókörnyezet is nagymértékben hozzájárulhat az allergia kialakulásához.

A túlzásba vitt higiénia, főleg ha gyakran használunk fertőtlenítőszereket és rovarirtót, túlterhelik a gyermek immunrendszerét. Gyakran ezek az anyagok váltják ki vagy súlyosbítják az allergiát.

Ajánljuk az illatanyagokról való lemondást is! Az illatanyag-allergia időközben nagyobb méreteket ölt már, mint a konzerváló anyagok által kiváltott allergia, hiszen a mesterséges aromák és illatok elképzelhetetlen mértékben áthatják mindennapjainkat.

Legyünk óvatosak a penészgombával, amely a lakásban és a rétegesen tárolt élelmiszerekben fejlődhet ki. A penészgomba is kiválthat allergiát. Legyünk óvatosak a párologtatásra használt vízpermetező készülékekkel, mert hatásukra intenzív gombásodás indulhat el a lakberendezési tárgyakon.

Antibiotikus kúra után javasolt pre-és probiotikumokat adni hosszabb időn át (legalább 1 hónap!).